ICA-ban Kiss Judit Ágnessel csütörtökön este héttől találkozhat a közönség, de hogy addig se maradjon senki program nélkül, néhány ötlet a hét minden napjára akad.HÉTFŐ
2008. november 17. 14.00
A szlovák-magyar konfliktus: értelmezések, kezelésmódok − kerekasztal-beszélgetés
MTA Székház Kisterem (Bp. V., Roosevelt tér 9. II. emelet)
Felkért felszólalók:
RUDOLF Chmel (volt szlovák nagykövet, Pozsony)
GOMBÁR Csaba (Penzügykutató Intézet)
GRIGORIJ Meseznikov (elnök, IVO, Pozsony)
Miroslav KUSY (Pozsony)
LENGYEL László (Pénzügykutató Intézet)
SZARKA László (igazgató, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet)
SZIGETI László (igazgató, Kalligram Kiadó, Pozsony-Dunaszerdahely)
TAMAS Pál (igazgató, MTA Szociológiai Kutatóintézet)
TOLGYESSY Peter (MTA Politikai Tudományok Intézete)
Az MTA Szociológiai Kutatóintézete, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, és az Institute for Foreign Affairs (IVO, Pozsony) közös rendezvénye.
A szlovák-magyar konfliktus: értelmezések, kezelésmódok − kerekasztal-beszélgetés
MTA Székház Kisterem (Bp. V., Roosevelt tér 9. II. emelet)
Felkért felszólalók:
RUDOLF Chmel (volt szlovák nagykövet, Pozsony)
GOMBÁR Csaba (Penzügykutató Intézet)
GRIGORIJ Meseznikov (elnök, IVO, Pozsony)
Miroslav KUSY (Pozsony)
LENGYEL László (Pénzügykutató Intézet)
SZARKA László (igazgató, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet)
SZIGETI László (igazgató, Kalligram Kiadó, Pozsony-Dunaszerdahely)
TAMAS Pál (igazgató, MTA Szociológiai Kutatóintézet)
TOLGYESSY Peter (MTA Politikai Tudományok Intézete)
Az MTA Szociológiai Kutatóintézete, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, és az Institute for Foreign Affairs (IVO, Pozsony) közös rendezvénye.
KEDD
2008. november 18. 18.00
Nicolas Schöffer: Felületdinamika
Magyar Képzőművészeti Egyetem Pantheon-fríz Terme (1063, Budapest, Kmetty György utca 26-28., Epreskert)
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kerül sor Nicolas Schöffer Felületdinamika című kiállításának megnyitójára, mely válogatás a művész 1986 utáni korszakának grafikáiból. A kiállítást Gopcsa Katalin művészettörténész nyitja meg, s 2008. november 29-ig hétköznap 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig látható.
*****
2008. november 18. 18.00
Tájreneszánsz, száz év klasszikus és kortárs tájértelmezése - kiállítás
Magyarországi Volksbank budai Galériája (1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A.)
A tájtematikus kiállításba felkért 17 kortárs alkotónak – Benczúr Emesének, Bukta Imrének, Czene Mártának, Cseke Szilárdnak, Csoszó Gabriellának, Ferencz S. Apornak, Gerhes Gábornak, Gyémánt Lászlónak, Kicsiny Balázsnak, Kósa Jánosnak, Kőnig Frigyesnek, Szabó Dezsőnek, Szotyory Lászlónak, Szurcsik Józsefnek, Szüts Miklósnak, Tenk Lászlónak, Ujházi Péternek – végig kellett gondolnia, hogy mit is jelent a táj a kortárs művészetben. Ki milyen viszonyban áll ezzel az alapvető művészeti kategóriával. Mivel ismét különböző műfajokban és technikákkal dolgozó és más-más alkotói utakat járó művész szerepel a programban, egy impulzív tárlatot láthat a közönség. A kortárs alkotások mintegy előzményeként tíz klasszikus alkotó festménye is szerepel a kiállításba. Czigány Dezső, Koszta József, Ligeti Antal, ifj. Markó Károly, Mednyánszky László, Nagy Oszkár, Patkó Károly, Rudnay Gyula, Telepy Károly, Ziffer Sándor alkotásai a múlt megidézése mellett arról beszélnek, hogy az előző századok művészei milyen viszonyban álltak a tájjal.
A tájértelmező kiállítás nyitóképe Mednyánszky László festménye. A Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, az idén restaurált, és ez idáig nagyközönség által nem láthatott festmény emblematikus és szimbolikus is egyben. A magyar festészet történetében mindezidáig a tájértelmezésben a legmesszebbre Mednyánszky László jutott. Nála a festészet és a téma sem a cél maga, inkább valamiféle folyamatos útonlevés, egyfajta intenzív létezés. Tájképei rejtett önportrék, általános érvényre emelt, metafizikai igényű „szimbolista hangulatképek”. A szimbolista művészeti felfogással ellentétben, az alföldi mester, Koszta József is megindítóan fogalmaz a tájfestészetéről. A két lábbal a realizmus talaján létező alkotó így vall: „A magyar táj színei, hangulatai annyira lenyűgöző hatással vannak rám, és annyira idekötnek, hogy úgy érzem másutt nem is igen tudnék dolgozni. Annyira magáévá tett és áthasonított e föld varázsa, hogy talán élni sem tudnék nélküle.”
Nagy az ív a nyughatatlan Mednyánszky és a röghöz kötött Koszta között. Az ív azonban még nagyobb, ha a kortárs művészet jelenvalóját is hozzárajzoljuk. Mert a táj az évszázadok alatt átalakult. Az eszményi, az idealizált táj helyébe egy reális és brutális táj lépett. Málló házfalak, sötét jövőkép a szeméttelepen, vagy egy fa szobrocska, aki fejszét szorongatva önmagára tör, illetve a láncfűrészes, aki meg az erdő fácskáira tör. Nehéz atmoszférájú üres terek, makett tájak felsejlő katasztrófával, csónakban szorongó, talán az özönvíz elől menekülő maroknyi túlélő. Időpecsétek, a múlékonyság tanúságtételei. Meg persze kevés, de annál megejtőbb líraiság, kötődés a táj és a logosz ideájához, a negyven éves fák templomszerű színkavalkádjához, a béke és a megbékélés szimbólumaihoz.
„…A művészet funkcionál tükörként, és mindig a közösség szűkebb-tágabb köreinek hiedelmeit, elképzeléseit vetíti a külső valóságos környezetre” – fogalmaz Csányi Vilmos etológus. Száz éve a közösség és a művészet is az ideálisat, a romantikusat, az eszményit kutatta a tájértelmezéseiben. A ma művésze, ilyen értelemben mintha leszámolt volna a tájjal. Mintha a „fajunk” érezné – és a művészet mély szenzibilitással mutatná –, hogy az irány, ami felé sodródunk nem jó, hogy mindenképpen változtatni kell...
A programon részvétel kizárólag meghívóval. A kiállítás 2009. február 20-ig tekinthető meg. A Tájreneszánsz, száz év klasszikus és kortárs tájértelmezése című kiállítás a Magyarországi Volksbank Zrt. Istenhegyi úti galériájában (1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A) hétfőn, kedden és szerdán 8 és 16 óra között, csütörtökön 8 és 18 óra között, pénteken 8 és 15 óra között látogatható.
Nicolas Schöffer: Felületdinamika
Magyar Képzőművészeti Egyetem Pantheon-fríz Terme (1063, Budapest, Kmetty György utca 26-28., Epreskert)
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kerül sor Nicolas Schöffer Felületdinamika című kiállításának megnyitójára, mely válogatás a művész 1986 utáni korszakának grafikáiból. A kiállítást Gopcsa Katalin művészettörténész nyitja meg, s 2008. november 29-ig hétköznap 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig látható.
*****
2008. november 18. 18.00
Tájreneszánsz, száz év klasszikus és kortárs tájértelmezése - kiállítás
Magyarországi Volksbank budai Galériája (1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A.)
A tájtematikus kiállításba felkért 17 kortárs alkotónak – Benczúr Emesének, Bukta Imrének, Czene Mártának, Cseke Szilárdnak, Csoszó Gabriellának, Ferencz S. Apornak, Gerhes Gábornak, Gyémánt Lászlónak, Kicsiny Balázsnak, Kósa Jánosnak, Kőnig Frigyesnek, Szabó Dezsőnek, Szotyory Lászlónak, Szurcsik Józsefnek, Szüts Miklósnak, Tenk Lászlónak, Ujházi Péternek – végig kellett gondolnia, hogy mit is jelent a táj a kortárs művészetben. Ki milyen viszonyban áll ezzel az alapvető művészeti kategóriával. Mivel ismét különböző műfajokban és technikákkal dolgozó és más-más alkotói utakat járó művész szerepel a programban, egy impulzív tárlatot láthat a közönség. A kortárs alkotások mintegy előzményeként tíz klasszikus alkotó festménye is szerepel a kiállításba. Czigány Dezső, Koszta József, Ligeti Antal, ifj. Markó Károly, Mednyánszky László, Nagy Oszkár, Patkó Károly, Rudnay Gyula, Telepy Károly, Ziffer Sándor alkotásai a múlt megidézése mellett arról beszélnek, hogy az előző századok művészei milyen viszonyban álltak a tájjal.
A tájértelmező kiállítás nyitóképe Mednyánszky László festménye. A Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, az idén restaurált, és ez idáig nagyközönség által nem láthatott festmény emblematikus és szimbolikus is egyben. A magyar festészet történetében mindezidáig a tájértelmezésben a legmesszebbre Mednyánszky László jutott. Nála a festészet és a téma sem a cél maga, inkább valamiféle folyamatos útonlevés, egyfajta intenzív létezés. Tájképei rejtett önportrék, általános érvényre emelt, metafizikai igényű „szimbolista hangulatképek”. A szimbolista művészeti felfogással ellentétben, az alföldi mester, Koszta József is megindítóan fogalmaz a tájfestészetéről. A két lábbal a realizmus talaján létező alkotó így vall: „A magyar táj színei, hangulatai annyira lenyűgöző hatással vannak rám, és annyira idekötnek, hogy úgy érzem másutt nem is igen tudnék dolgozni. Annyira magáévá tett és áthasonított e föld varázsa, hogy talán élni sem tudnék nélküle.”
Nagy az ív a nyughatatlan Mednyánszky és a röghöz kötött Koszta között. Az ív azonban még nagyobb, ha a kortárs művészet jelenvalóját is hozzárajzoljuk. Mert a táj az évszázadok alatt átalakult. Az eszményi, az idealizált táj helyébe egy reális és brutális táj lépett. Málló házfalak, sötét jövőkép a szeméttelepen, vagy egy fa szobrocska, aki fejszét szorongatva önmagára tör, illetve a láncfűrészes, aki meg az erdő fácskáira tör. Nehéz atmoszférájú üres terek, makett tájak felsejlő katasztrófával, csónakban szorongó, talán az özönvíz elől menekülő maroknyi túlélő. Időpecsétek, a múlékonyság tanúságtételei. Meg persze kevés, de annál megejtőbb líraiság, kötődés a táj és a logosz ideájához, a negyven éves fák templomszerű színkavalkádjához, a béke és a megbékélés szimbólumaihoz.
„…A művészet funkcionál tükörként, és mindig a közösség szűkebb-tágabb köreinek hiedelmeit, elképzeléseit vetíti a külső valóságos környezetre” – fogalmaz Csányi Vilmos etológus. Száz éve a közösség és a művészet is az ideálisat, a romantikusat, az eszményit kutatta a tájértelmezéseiben. A ma művésze, ilyen értelemben mintha leszámolt volna a tájjal. Mintha a „fajunk” érezné – és a művészet mély szenzibilitással mutatná –, hogy az irány, ami felé sodródunk nem jó, hogy mindenképpen változtatni kell...
A programon részvétel kizárólag meghívóval. A kiállítás 2009. február 20-ig tekinthető meg. A Tájreneszánsz, száz év klasszikus és kortárs tájértelmezése című kiállítás a Magyarországi Volksbank Zrt. Istenhegyi úti galériájában (1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A) hétfőn, kedden és szerdán 8 és 16 óra között, csütörtökön 8 és 18 óra között, pénteken 8 és 15 óra között látogatható.
SZERDA
2008. november 19. 17.00
Miguel Delibes: A patkányok – kötetbemutató
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár kiállítóterme (1056 Budapest, Molnár utca 11.)
A Patak Könyvek és az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendezvényén Miguel Delibes: A patkányok című könyvének bemutatóját Pávai Patak Márta, a mű fordítója és a Patak Könyvek kiadója vezeti be, a könyvet Kovácsy Tibor, a Magyar Narancs munkatársa méltatja.
*****
2008. november 19. 18.00
Ladik Katalin születésnapi köszöntése
A Magyar Írószövetség Klubja (1062 Budapest, Bajza u. 18. I. emelet)
A Magyar Írószövetség köszönti Ladik Katalin József Attila-díjas költőt, ICA korábbi vendégét 66. születésnapja alkalmából. A költőnővel Tábori László beszélget, Ladik Katalin pedig saját verseit, hangkölteményeit adja elő.
*****
2008. november 19. 19.00
Papolás a pénzről
Bálint Zsidó Közösségi Ház (Budapest, VI. kerület, Révay utca 16. - az Operától nem messze, a Vidám Színpad szomszédságában)
November 19-én, szerdán este 7-kor a pénz körül forog a szó! Ha van kérdésed, ha van véleményed, és érdekel a különböző vallások papjainak, tanítóinak álláspontja a mostanában legtöbbünket inkább sújtó, mint boldogító pénzről, akkor a Papolás jó program lehet. A novemberi Papolással a világ pénzpiacainak összeomlásával, a hosszan elnyúló gazdasági válsággal fenyegető helyzetre reagálnak.
Következik-e a pénzhasználat a különböző vallásokból, illetve mit ajánlanak e vallások a megoldásra. Mit gondolnak? A Biblia, a vallási előírások, imáink megalapozták-e, inspirálják-e a pénzzel kapcsolatos mai fölfogásunkat? Mi a jelentősége ebben, például a „pénzen vásárolható” üdvösségnek vagy a pénzzel, esetleg más materiális módon megváltható bűnöknek? Hogyan értelmezhetők ezek?
Keressük a válaszokat Jakab Attila keresztény teológussal, Farkas Pál buddhista tanítóval és Fröhlich Róbert rabbival, akik hitük szerint magyarázzák, vitatják meg egymással és a közönséggel e témát is, és várnak mindenkit, aki szívesen meghallgat erről másokat, és/vagy szívesen beszélget, vitázik velük és egymás között.
A házigazda (és az egyik beszélgetőtárs) Pap Ágnes újságíró-szociológus.
A 2003 óta havonta jelentkező BESZÉLGETŐ KÖR egy sajátos párbeszédet támogat: a különböző vallások képviselőivel folyó beszélgetésekkel szélesebb kontextusba kerülnek köznapi problémáink, amivel megváltozhat a hozzájuk fűződő viszonyunk. A Papolás tehát talán sokaknak segít „helyükre tenni”, értékén kezelni a fájdalmas közéleti bajokat, ha minden hónap harmadik szerdáján ellátogat a Bálint Házba.
Miguel Delibes: A patkányok – kötetbemutató
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár kiállítóterme (1056 Budapest, Molnár utca 11.)
A Patak Könyvek és az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendezvényén Miguel Delibes: A patkányok című könyvének bemutatóját Pávai Patak Márta, a mű fordítója és a Patak Könyvek kiadója vezeti be, a könyvet Kovácsy Tibor, a Magyar Narancs munkatársa méltatja.
*****
2008. november 19. 18.00
Ladik Katalin születésnapi köszöntése
A Magyar Írószövetség Klubja (1062 Budapest, Bajza u. 18. I. emelet)
A Magyar Írószövetség köszönti Ladik Katalin József Attila-díjas költőt, ICA korábbi vendégét 66. születésnapja alkalmából. A költőnővel Tábori László beszélget, Ladik Katalin pedig saját verseit, hangkölteményeit adja elő.
*****
2008. november 19. 19.00
Papolás a pénzről
Bálint Zsidó Közösségi Ház (Budapest, VI. kerület, Révay utca 16. - az Operától nem messze, a Vidám Színpad szomszédságában)
November 19-én, szerdán este 7-kor a pénz körül forog a szó! Ha van kérdésed, ha van véleményed, és érdekel a különböző vallások papjainak, tanítóinak álláspontja a mostanában legtöbbünket inkább sújtó, mint boldogító pénzről, akkor a Papolás jó program lehet. A novemberi Papolással a világ pénzpiacainak összeomlásával, a hosszan elnyúló gazdasági válsággal fenyegető helyzetre reagálnak.
Következik-e a pénzhasználat a különböző vallásokból, illetve mit ajánlanak e vallások a megoldásra. Mit gondolnak? A Biblia, a vallási előírások, imáink megalapozták-e, inspirálják-e a pénzzel kapcsolatos mai fölfogásunkat? Mi a jelentősége ebben, például a „pénzen vásárolható” üdvösségnek vagy a pénzzel, esetleg más materiális módon megváltható bűnöknek? Hogyan értelmezhetők ezek?
Keressük a válaszokat Jakab Attila keresztény teológussal, Farkas Pál buddhista tanítóval és Fröhlich Róbert rabbival, akik hitük szerint magyarázzák, vitatják meg egymással és a közönséggel e témát is, és várnak mindenkit, aki szívesen meghallgat erről másokat, és/vagy szívesen beszélget, vitázik velük és egymás között.
A házigazda (és az egyik beszélgetőtárs) Pap Ágnes újságíró-szociológus.
A 2003 óta havonta jelentkező BESZÉLGETŐ KÖR egy sajátos párbeszédet támogat: a különböző vallások képviselőivel folyó beszélgetésekkel szélesebb kontextusba kerülnek köznapi problémáink, amivel megváltozhat a hozzájuk fűződő viszonyunk. A Papolás tehát talán sokaknak segít „helyükre tenni”, értékén kezelni a fájdalmas közéleti bajokat, ha minden hónap harmadik szerdáján ellátogat a Bálint Házba.
CSÜTÖRTÖK
2008. november 20. 14.30
Darabos Enikő: Mit tud kezdeni az irodalom a testtel?
Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának 325-ös terme (1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.)
A BCE TársadalmiNem-és Kultúrakutató Központ következő előadásán Darabos Enikő beszél. "Előadásomban Nádas Péter Párhuzamos történetek c. regénye alapján az irodalmi testreprezentáció nyelvi kérdéseivel foglalkozom. Mit tud kezdeni az irodalom a testtel? Beleszól-e a test nyilvános diskurzusába? Kidolgozható-e a test új irodalmi nyelve? A Nádas-regény kritikai fogadtatásával szemben, mely viszonylagos egyetértéssel a nyelvteremtő igyekezet kudarcaként érti a könyvet, értelmezésemben az irodalom kultúrakritikai hatékonysága felől közelítek." - írja témájáról az előadó.
*****
2008. november 20. 19.00
ICA: Szomor Veron a Centrifugában
Centrál Kávéház
Az Irodalmi Centrifugavendége: IRGALMASVÉRNŐ, azaz Kiss Judit Ágnes, akinek főként a Keresztanya című regényéről beszélgetünk.
*****
2008. november 20. 20.00
Erdődy Kristóf: Nemtelen mámorok
Oli kocsmája (Bp, Ilka utca 26., Thökölyről jobbra, a Keleti felől, a Stefánia utáni első keresztutca.)
A költővel Dányi Dániel beszélget, szaxofonon Vereb Szabolcs játszik.
*****
Az utazó tekintete A transzkulturális létállapot és a szöveg
Miskolci Galéria, Miskolc, Kondor-terem
Két napon át tartó konferenciára kerül sor a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet szervezésében 2008. november 20 – 21-én.
A csütörtöki program:
10.00: KÖSZÖNTŐ - Kecskeméti Gábor (Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, igazgató)
10.30–12.30 Elnök: Kecskeméti Gábor (Miskolci Egyetem)
Szirák Péter (Debreceni Egyetem): Elutazás, visszatérés. Irodalmi útirajzok a két világháború között.
Ilyés Zoltán (Miskolci Egyetem): Utazás, idegenségélmény, etnikus sztereotipizációk a két világháború közötti népszerűsítő földrajzi irodalomban.
Erdősi Péter (Ferenczy Múzeum, Szentendre): Régészeti séták, anakronisztikus utazások. A rómaiság témája Révay József népszerűsítő műveiben.
Csíki Tamás (Miskolci Egyetem): Kordén és vasúton. Utazók társadalmi tapasztalata a 19. sz. második felében – a Vasárnapi Újság útirajzai alapján
12.30–13.30: büfé
13.30–15.30 Elnök: Kotics József (Miskolci Egyetem)
Kovács Éva (MTA Szociológia Kutatóintézet): Kirándulások és szemhatárok – a társadalomkutató pillantása.
Vári András (Miskolci Egyetem): Gentlemen az úriemberek hazájában az 1830-as és az 1930-as években: Paget és Fermor Magyarországon.
Bálint Péter (DE Pedagógia Főiskolai Kar, Hajdúböszörmény): Márai Afrikában
Takács Miklós (Debreceni Egyetem): A száműzetés és a hazatérés traumája: traumatikus tapasztalatok narrativitása néhány kortárs magyar regényben
15.30–16.00: kávészünet
16.00–17.30 Elnök: Kroó Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Regéczi Ildikó (Miskolci Egyetem): Az önéletrajziság az itt és ott (Moszkva és Párizs) feszültségében (Vik. Jerofejev: A jó Sztálin)
Darab Ágnes (Miskolci Egyetem): Médeia útjai (L. Ulickaja: Médea és gyermekei)
V. Gilbert Edit (Pécsi Tudományegyetem): A hegy túlsó oldala
18.00: A perifériáról a centrum-sorozat bemutatója a Műút szervezésében (Helyszín: a Galéria épületében levő Dőry-pince)
19.00: FOGADÁS (Dőry-pince)
Darabos Enikő: Mit tud kezdeni az irodalom a testtel?
Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának 325-ös terme (1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.)
A BCE TársadalmiNem-és Kultúrakutató Központ következő előadásán Darabos Enikő beszél. "Előadásomban Nádas Péter Párhuzamos történetek c. regénye alapján az irodalmi testreprezentáció nyelvi kérdéseivel foglalkozom. Mit tud kezdeni az irodalom a testtel? Beleszól-e a test nyilvános diskurzusába? Kidolgozható-e a test új irodalmi nyelve? A Nádas-regény kritikai fogadtatásával szemben, mely viszonylagos egyetértéssel a nyelvteremtő igyekezet kudarcaként érti a könyvet, értelmezésemben az irodalom kultúrakritikai hatékonysága felől közelítek." - írja témájáról az előadó.
*****
2008. november 20. 19.00
ICA: Szomor Veron a Centrifugában
Centrál Kávéház
Az Irodalmi Centrifugavendége: IRGALMASVÉRNŐ, azaz Kiss Judit Ágnes, akinek főként a Keresztanya című regényéről beszélgetünk.
*****
2008. november 20. 20.00
Erdődy Kristóf: Nemtelen mámorok
Oli kocsmája (Bp, Ilka utca 26., Thökölyről jobbra, a Keleti felől, a Stefánia utáni első keresztutca.)
A költővel Dányi Dániel beszélget, szaxofonon Vereb Szabolcs játszik.
*****
Az utazó tekintete A transzkulturális létállapot és a szöveg
Miskolci Galéria, Miskolc, Kondor-terem
Két napon át tartó konferenciára kerül sor a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet szervezésében 2008. november 20 – 21-én.
A csütörtöki program:
10.00: KÖSZÖNTŐ - Kecskeméti Gábor (Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, igazgató)
10.30–12.30 Elnök: Kecskeméti Gábor (Miskolci Egyetem)
Szirák Péter (Debreceni Egyetem): Elutazás, visszatérés. Irodalmi útirajzok a két világháború között.
Ilyés Zoltán (Miskolci Egyetem): Utazás, idegenségélmény, etnikus sztereotipizációk a két világháború közötti népszerűsítő földrajzi irodalomban.
Erdősi Péter (Ferenczy Múzeum, Szentendre): Régészeti séták, anakronisztikus utazások. A rómaiság témája Révay József népszerűsítő műveiben.
Csíki Tamás (Miskolci Egyetem): Kordén és vasúton. Utazók társadalmi tapasztalata a 19. sz. második felében – a Vasárnapi Újság útirajzai alapján
12.30–13.30: büfé
13.30–15.30 Elnök: Kotics József (Miskolci Egyetem)
Kovács Éva (MTA Szociológia Kutatóintézet): Kirándulások és szemhatárok – a társadalomkutató pillantása.
Vári András (Miskolci Egyetem): Gentlemen az úriemberek hazájában az 1830-as és az 1930-as években: Paget és Fermor Magyarországon.
Bálint Péter (DE Pedagógia Főiskolai Kar, Hajdúböszörmény): Márai Afrikában
Takács Miklós (Debreceni Egyetem): A száműzetés és a hazatérés traumája: traumatikus tapasztalatok narrativitása néhány kortárs magyar regényben
15.30–16.00: kávészünet
16.00–17.30 Elnök: Kroó Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Regéczi Ildikó (Miskolci Egyetem): Az önéletrajziság az itt és ott (Moszkva és Párizs) feszültségében (Vik. Jerofejev: A jó Sztálin)
Darab Ágnes (Miskolci Egyetem): Médeia útjai (L. Ulickaja: Médea és gyermekei)
V. Gilbert Edit (Pécsi Tudományegyetem): A hegy túlsó oldala
18.00: A perifériáról a centrum-sorozat bemutatója a Műút szervezésében (Helyszín: a Galéria épületében levő Dőry-pince)
19.00: FOGADÁS (Dőry-pince)
PÉNTEK
2008. november 21. péntek
Az utazó tekintete A transzkulturális létállapot és a szöveg
Miskolci Galéria, Miskolc, Kondor-terem
Konferencia a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet szervezésében.
A pénteki program:
9.00–11.00 Elnök: Szirák Péter (Debreceni Egyetem)
Faragó Kornélia (Újvidéki Egyetem): A viszonosság alakzatai (Transzkulturális jelentésélmények)
Radics Viktória (Budapest): Utazások Bosznia-Hercegovinában a XIX. század végén és ma
Pálfalvi Lajos (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): Galícia: Utazás a múltba
Kertész Noémi (Miskolci Egyetem): Lengyelországból Lengyelországba. Változó határok, kényszerű utazások
11.00–11.30: kávészünet
11.30–13.30 Elnök: Faragó Kornélia (Újvidéki Egyetem)
Kiss Noémi (Miskolci Egyetem): Kivándoroltak. W. G. Sebald hősei és az európai geográfia
Pabis Eszter (Debreceni Egyetem): Nem, nemzet és emlékezeti terek M. Frisch Stiller című regényében
Kroó Katalin: A kulturális betagolódás mint lét- és szövegélmény J. M. Cotzee „Foe” című regényében
Zsadányi Edit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A nőkérdés és a női irodalom vándorlása
13.30–14.00: büfé
14.00-15.30 Elnök: V. Gilbert Edit
Tóth Szilvia (Miskolci Egyetem): B. Cendrars: Húsvét New Yorkban és A transzszibériai
expressz és a franciaországi kis Johanna prózája
Pálfi Ágnes (Miskolci Egyetem): Bekezdések Cervantes próbatételes kalandregényének kronotoposzáról
Lengyel Barbara (Miskolci Egyetem): Utazások a transzcendensbe
16.00: ZÁRSZÓ
Darab Ágnes (Miskolci Egyetem Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék, tanszékvezető)
Miskolci Galéria, Miskolc, Rákóczi u. 2. Tel.: 46/500-680
További részletek itt
Az utazó tekintete A transzkulturális létállapot és a szöveg
Miskolci Galéria, Miskolc, Kondor-terem
Konferencia a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet szervezésében.
A pénteki program:
9.00–11.00 Elnök: Szirák Péter (Debreceni Egyetem)
Faragó Kornélia (Újvidéki Egyetem): A viszonosság alakzatai (Transzkulturális jelentésélmények)
Radics Viktória (Budapest): Utazások Bosznia-Hercegovinában a XIX. század végén és ma
Pálfalvi Lajos (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): Galícia: Utazás a múltba
Kertész Noémi (Miskolci Egyetem): Lengyelországból Lengyelországba. Változó határok, kényszerű utazások
11.00–11.30: kávészünet
11.30–13.30 Elnök: Faragó Kornélia (Újvidéki Egyetem)
Kiss Noémi (Miskolci Egyetem): Kivándoroltak. W. G. Sebald hősei és az európai geográfia
Pabis Eszter (Debreceni Egyetem): Nem, nemzet és emlékezeti terek M. Frisch Stiller című regényében
Kroó Katalin: A kulturális betagolódás mint lét- és szövegélmény J. M. Cotzee „Foe” című regényében
Zsadányi Edit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A nőkérdés és a női irodalom vándorlása
13.30–14.00: büfé
14.00-15.30 Elnök: V. Gilbert Edit
Tóth Szilvia (Miskolci Egyetem): B. Cendrars: Húsvét New Yorkban és A transzszibériai
expressz és a franciaországi kis Johanna prózája
Pálfi Ágnes (Miskolci Egyetem): Bekezdések Cervantes próbatételes kalandregényének kronotoposzáról
Lengyel Barbara (Miskolci Egyetem): Utazások a transzcendensbe
16.00: ZÁRSZÓ
Darab Ágnes (Miskolci Egyetem Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék, tanszékvezető)
Miskolci Galéria, Miskolc, Rákóczi u. 2. Tel.: 46/500-680
További részletek itt
SZOMBAT
2008. november 22. 19.30
Jótékonysági koncert Szent Erzsébet szellemében a Down Alapítvány javára
Zuglói Páduai Szent Antal templom (Bosnyák tér)
Második alkalommal rendezi meg Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Erzsébet napja környékén azt a jótékonysági koncertet, mely Szent Erzsébet szellemében az elesetteket igyekszik támogatni. 2008. november 22-én este 19.30-kor a Zuglói Páduai Szent Antal templomban (Bosnyák tér) Henry Purcell: Óda Szent Cecíliához (1683) című műve és Charles Gounod Szent Cecília-miséje csendül fel a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus előadásában, Záborszky Kálmán vezényletével.
Közreműködik: Fodor Beatrix (szoprán), Mester Viktória (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Laborfalvi Soós Béla (basszus). A hangversenyre a belépés ingyenes, ám a szervezők adakozásra buzdítanak mindenkit. A pénzt a fogyatékkal élők felé rendkívül elkötelezett Zuglói Önkormányzat a középsúlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztését, önálló életvitelének segítését, valamint családjaik támogatását célul kitűző Down Alapítvány javára ajánlja fel. A koncertre a belépés ingyenes, a helyszínen adományjegyek vásárolhatók 500-1000-2000 Ft értékben, valamint a templomban perselyadomány elhelyezésére is lehetőség van.
Jótékonysági koncert Szent Erzsébet szellemében a Down Alapítvány javára
Zuglói Páduai Szent Antal templom (Bosnyák tér)
Második alkalommal rendezi meg Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Erzsébet napja környékén azt a jótékonysági koncertet, mely Szent Erzsébet szellemében az elesetteket igyekszik támogatni. 2008. november 22-én este 19.30-kor a Zuglói Páduai Szent Antal templomban (Bosnyák tér) Henry Purcell: Óda Szent Cecíliához (1683) című műve és Charles Gounod Szent Cecília-miséje csendül fel a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus előadásában, Záborszky Kálmán vezényletével.
Közreműködik: Fodor Beatrix (szoprán), Mester Viktória (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Laborfalvi Soós Béla (basszus). A hangversenyre a belépés ingyenes, ám a szervezők adakozásra buzdítanak mindenkit. A pénzt a fogyatékkal élők felé rendkívül elkötelezett Zuglói Önkormányzat a középsúlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztését, önálló életvitelének segítését, valamint családjaik támogatását célul kitűző Down Alapítvány javára ajánlja fel. A koncertre a belépés ingyenes, a helyszínen adományjegyek vásárolhatók 500-1000-2000 Ft értékben, valamint a templomban perselyadomány elhelyezésére is lehetőség van.
VASÁRNAP
2008. november 23. 11.00
Budapest Art Fair − 4. kArton Karikatúra és Képregény Aukció
Műcsarnok
A 2008. november 23-án 11 órakor kezdődő árverésen Magyarországon egyedülálló grafikai anyag kerül kalapács alá. Igazi csemegének számít Andy Warhol grafikája, valamint a Batmant kreáló, Bob Kane rajza. Idén is lehet licitálni a tavaly nagy sikert aratott rajzfilmes cellekre: ezúttal Scooby Doo, Spongya Bob és Szaffi kerülnek kalapács alá.
A magyar anyagot erősíti, hogy a különálló színes képregény lapok mellett, ebben az évben árverezésre kerül Zórád Ernő egyik Tabán festménye, valamint Popeye kalandjainak erotikus feldolgozása.
A kArton Galéria a street art művészetnek is bemutatkozási lehetőséget ad, így a legismertebb magyar képviselők sem maradnak ki az árverési tételekből. A lelkes karikatúra gyűjtőket most sem hagyja cserben a kArton: többek között Réber László, Vasvári Anna rajzaira, Gáspár Antal, Kaján Tibor és Brenner György műveire licitálhatnak az érdeklődők.
Az árverést Winkler Nóra vezeti. Az aukció anyaga megtekinthető a kArton Galériában 2008. november 6-tól 20-ig, hétköznap 13.00 – 18.00 között, valamint a kArton Galéria honlapján: www.karton.hu
Budapest Art Fair − 4. kArton Karikatúra és Képregény Aukció
Műcsarnok
A 2008. november 23-án 11 órakor kezdődő árverésen Magyarországon egyedülálló grafikai anyag kerül kalapács alá. Igazi csemegének számít Andy Warhol grafikája, valamint a Batmant kreáló, Bob Kane rajza. Idén is lehet licitálni a tavaly nagy sikert aratott rajzfilmes cellekre: ezúttal Scooby Doo, Spongya Bob és Szaffi kerülnek kalapács alá.
A magyar anyagot erősíti, hogy a különálló színes képregény lapok mellett, ebben az évben árverezésre kerül Zórád Ernő egyik Tabán festménye, valamint Popeye kalandjainak erotikus feldolgozása.
A kArton Galéria a street art művészetnek is bemutatkozási lehetőséget ad, így a legismertebb magyar képviselők sem maradnak ki az árverési tételekből. A lelkes karikatúra gyűjtőket most sem hagyja cserben a kArton: többek között Réber László, Vasvári Anna rajzaira, Gáspár Antal, Kaján Tibor és Brenner György műveire licitálhatnak az érdeklődők.
Az árverést Winkler Nóra vezeti. Az aukció anyaga megtekinthető a kArton Galériában 2008. november 6-tól 20-ig, hétköznap 13.00 – 18.00 között, valamint a kArton Galéria honlapján: www.karton.hu
