December 4-én hétkor indul az Irodalmi Centrifuga a Centrálban mindarról, amiről a nők nem akarnak beszélni, koradélután, fél háromtól az ELTE-n Gordon Agátának ICA honlapján közölt gettó-sorozatáról beszélgetnek Zsadányi Edit nyílt szemináriumán, de nem hagyhatjuk ki, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk a december 4-én Simone de Beauvoir születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett programot a Francia Intézetben, melyen egy Beauvoir személyiségét felidéző kötet bemutatójára és egy filmvetítésre is sor kerül.A Francia Intézet Simone de Beauvoir (1908. január 9. – 1986. április 14.) születésének 100. évfordulójára emlékezik. Ebből az alkalomból Danielle Sallenave bemutatja Simone de Beauvoir-ról szóló könyvét, a Castor de guerre-t (Gallimard, 2008), valamint Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir közeli barátja, Madeleine Gobeil-Noël mond bevezetőt a Sartre-Beauvoir közös portré című dokumentumfilm vetítése előtt. A programot szinkrontolmácsolással szervezik a Francia Intézet színháztermében (Budapest I., Fő u. 17.) 2008. december 4-én délután hattól.
Danièle Sallenave: Castor de guerre (Gallimard, 2008) c. könyvében Simone de Beauvoir személyiségét idézi fel. "Castor de guerre": ezek a szavak − melyeket Simone de Beauvoir 1939-ben vetett egy kis fénykép hátoldalára − ígéretként csengenek és igényes életprogramot vázolnak fel a magán- és a közéletben egyaránt.
Simone de Beauvoir portréját "Harcias hódként" (castor de guerre) megfesteni olyan, mint elmesélni milyen volt a XX. század, a "szélsőségek százada". A mélyreható ellentétek világa, ahol a francia értelmiségieknek még volt szerepe, az "öntudat", nagylelkű, olykor elvakultságig elszánt.
Danièle Sallenave egyetemi tanár, a Renaudot díj egykori nyertese és a Femina díj zsűrijének tagja. Regényeiben olyan helyszíneket tár elénk, ahol nők sorsa és korunk nagy kérdéseinek elemzési területei kereszteződnek és ütköznek egymással. Danièle Sallenave Fordító, a Le Monde, a Le Messager européen és a Les Temps modernes című lapok munkatársa.
Madeleine Gobeil bemutatja a Portrait croisé Sartre-Beauvoir című, 1967-ben forgatott dokumentumfilmjét, melyben Simone de Beauvoir & Jean-Paul Sartre először engednek belelátni mindennapjaik világába − bemutatják azokat a helyeket, ahol laktak, munkaszokásaikat, gondolataikat és felelevenítik kapcsolatuk természetét is. Madeleine Gobeil és Claude Lanzmann (utóbb a Shoah c. film rendezője) kérdéseire válaszolva érintik azokat a nagy kérdéseket, amelyeket magukénak tudtak. Sartre nyilatkozik az értelmiségiek szerepéről a világban, Simone de Beauvoir pedig emlékeztet feminista nézeteire, amelyek a «Második nem» című művétől az «Egy jó házból való úrilány emlékei» című kötetéig fellelhetők műveiben.
Madeleine Gobeil az Ottawai Carleton Egyetem (1964-1971) francia irodalom tanára volt, mellette újságírói karrierbe fogott. 15 évesen levelezést kezdett Simone de Beauvoirral, akit 1958-ban Párizsban ismert meg, s ebből az ismeretségből több mint 30 éven át tartó hű barátság szövődött. 1975 és 1997 között az UNESCO-ban (Párizs) fontos hivatalokat látott el.
A film francia nyelven, angol felirattal és szinkrontolmácsolással látható.
Simone de Beauvoir művei magyarul:
Amerikai útinapló. Bp.: Európa, 1960. 440 p.
Egy jó házból való úrilány emlékei. Bp.: Magvető, 1961. 441 p. (Világkönyvtár)
A kor hatalma. Bp.: Magvető, 1965. 590 p. (Világkönyvtár)
A körülmények hatalma. Bp.: Magvető, 1966. 591 p. (Világkönyvtár)
Mandarinok. Bp.: Magvető, 1966. 734 p. (Világkönyvtár)
Képek, káprázatok. Bp.: Európa, 1969. 137 p. (Európa Zsebkönyvek)
A második nem. (szerző által engedélyezett, rövidített kiadás), Bp.: Gondolat, 1969. 577 p.
A megtört asszony. Bp.: Gondolat, 1972. 289 p. (benne: A megtört asszony, A szerénység kora, Könnyű halál)
Az öregség. Bp.: Európa, 1972. 862 p.
Minden ember halandó. Bp.: Európa, 1973. 372 p. (Európa Zsebkönyvek)
Epilógus In: Nagyvilág, 1964. IX. évf. 6. sz. 925-934. p.
A kétértelműség erkölcse. (Részlet) In: Modern polgári etika. Szöveggyűjtemény, 2. köt. Bp.: Tankönyvkiadó, 1976.
Beauvoir a wikipédián
Danièle Sallenave: Castor de guerre (Gallimard, 2008) c. könyvében Simone de Beauvoir személyiségét idézi fel. "Castor de guerre": ezek a szavak − melyeket Simone de Beauvoir 1939-ben vetett egy kis fénykép hátoldalára − ígéretként csengenek és igényes életprogramot vázolnak fel a magán- és a közéletben egyaránt.Simone de Beauvoir portréját "Harcias hódként" (castor de guerre) megfesteni olyan, mint elmesélni milyen volt a XX. század, a "szélsőségek százada". A mélyreható ellentétek világa, ahol a francia értelmiségieknek még volt szerepe, az "öntudat", nagylelkű, olykor elvakultságig elszánt.
Danièle Sallenave egyetemi tanár, a Renaudot díj egykori nyertese és a Femina díj zsűrijének tagja. Regényeiben olyan helyszíneket tár elénk, ahol nők sorsa és korunk nagy kérdéseinek elemzési területei kereszteződnek és ütköznek egymással. Danièle Sallenave Fordító, a Le Monde, a Le Messager européen és a Les Temps modernes című lapok munkatársa.
Madeleine Gobeil bemutatja a Portrait croisé Sartre-Beauvoir című, 1967-ben forgatott dokumentumfilmjét, melyben Simone de Beauvoir & Jean-Paul Sartre először engednek belelátni mindennapjaik világába − bemutatják azokat a helyeket, ahol laktak, munkaszokásaikat, gondolataikat és felelevenítik kapcsolatuk természetét is. Madeleine Gobeil és Claude Lanzmann (utóbb a Shoah c. film rendezője) kérdéseire válaszolva érintik azokat a nagy kérdéseket, amelyeket magukénak tudtak. Sartre nyilatkozik az értelmiségiek szerepéről a világban, Simone de Beauvoir pedig emlékeztet feminista nézeteire, amelyek a «Második nem» című művétől az «Egy jó házból való úrilány emlékei» című kötetéig fellelhetők műveiben.Madeleine Gobeil az Ottawai Carleton Egyetem (1964-1971) francia irodalom tanára volt, mellette újságírói karrierbe fogott. 15 évesen levelezést kezdett Simone de Beauvoirral, akit 1958-ban Párizsban ismert meg, s ebből az ismeretségből több mint 30 éven át tartó hű barátság szövődött. 1975 és 1997 között az UNESCO-ban (Párizs) fontos hivatalokat látott el.
A film francia nyelven, angol felirattal és szinkrontolmácsolással látható.
Simone de Beauvoir művei magyarul:Amerikai útinapló. Bp.: Európa, 1960. 440 p.
Egy jó házból való úrilány emlékei. Bp.: Magvető, 1961. 441 p. (Világkönyvtár)
A kor hatalma. Bp.: Magvető, 1965. 590 p. (Világkönyvtár)
A körülmények hatalma. Bp.: Magvető, 1966. 591 p. (Világkönyvtár)
Mandarinok. Bp.: Magvető, 1966. 734 p. (Világkönyvtár)
Képek, káprázatok. Bp.: Európa, 1969. 137 p. (Európa Zsebkönyvek)
A második nem. (szerző által engedélyezett, rövidített kiadás), Bp.: Gondolat, 1969. 577 p.
A megtört asszony. Bp.: Gondolat, 1972. 289 p. (benne: A megtört asszony, A szerénység kora, Könnyű halál)
Az öregség. Bp.: Európa, 1972. 862 p.
Minden ember halandó. Bp.: Európa, 1973. 372 p. (Európa Zsebkönyvek)
Epilógus In: Nagyvilág, 1964. IX. évf. 6. sz. 925-934. p.
A kétértelműség erkölcse. (Részlet) In: Modern polgári etika. Szöveggyűjtemény, 2. köt. Bp.: Tankönyvkiadó, 1976.
Beauvoir a wikipédián
