fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Dokuszemle 1. – „Nem akarok még egy ilyen szönyeteget a világra hozni”

2009.01.29. 08:00 | luckylany | Szólj hozzá!

Címkék: afrika film folyóirat trauma szegénység filmszemle szolidaritás

A negyvenedik, jubileumi magyar filmszemle versenyprogramjába 31 dokumentumfilm került (ezek közül tízet nő rendezett vagy társrendezett), – ezekről esik majd szó több cikkünkben röviden: elsőként Oláh Gábor Afrika közel van – Lilla naplójából című filmjéről, mely lassan indul el, de elég erősen zár.


Oláh Gábor Afrika közel van – Lilla naplójából című filmjének egyik főszereplője Schumicky Lilla, egy, az AHU-nak dolgozó magyar lány. A film az ő történetén keresztül azonban egy földrésznyi problémahalmazzal ismertet meg.
A kerettörténetben Lilla éppen itthon van, s itt töltött egy-két napja során derül ki, mivel is foglalkozik odakint, miként viszonyulnak szülei és a testvérei ahhoz a munkához, amit végez és hogyan éli meg a mindennapokban azt a szemléletváltozást, ami munkájából következik. Eközben a helyszínen készült felvételek és fotók segítségével megismerjük munkahelyét, és az ottani embereket is.
Schumicky Lilla antropológus, többek között afrikanisztikát hallgatott az ELTE-n − de erről csak a szervezet honlapjáról értesültem. A filmben egy fiatal, huszonéves lányt látunk, aki, úgy tűnik, határozott, erőteljes személyiség: nem érdekli, hogy mit gondol a család a vándorló életmódról, a többlakiságról, az afrikai nehéz helyzetről, ahol az egyik közeli faluban megerőszakoltak két fehér lányt, mert úgy gondolják, hogy az AIDS ezzel gyógyítható (ahogy Lilla öccse meséli a riporternek). A lány együtt reggelizik a családdal, itt a családi konfliktusok artikulálódnak, majd elindul valahová, s közben mesél arról, hogyan jutott ki Afrikába, de látjuk a budapesti utcán a lomtalanításkor kitett holmikat, s azt a lendületet, ahogyan Lilla ezekben is az Ugandában hagyott menekülttábor-lakók számára hasznosítható kincseket lát, s talál nagy mennyiségben. Egy másik életforma, másik életstílus, a felhasználás és fogyasztás más dimenziója látszik, az a szemléleti különbség, ami a különböző állapotokból következik. Ám ettől még semmi különös nem történne, egy lelkiismeretesen dolgozó magyar lány Afrika iránti érdeklődéssel és segíteni akarással.



Különössé akkor válik, mikor hamarosan a Gödörben látjuk Lillát, amint elmeséli a közönségnek, milyen munkát is végez, hol a magyar segélyszervezet táborhelye, s milyen munkát végzett korábban a helyi miniszterelnök mellett, amikor segélykérelmeket kellett elbírálnia. Itt ismerkedett meg azzal, mit is jelent Afrikában lányanyának lenni – ezeket a történeteket dolgozza fel, gyűjti egybe a könyv, amit A háború gyermekei címmel adtak ki, s amelyiknek egyik szerepelője a történetét a kamerának is elmondja. S még ha kicsit talán túl hosszan is látjuk a képeken magát a könyvet, hogy hirtelen felmerül bennem egy pillanatra, nem puszta könyvreklám-e ez, a kamerába mondott történet hitele, ereje, a szereplő személyes demonstrációja, a tény, hogy hiszek neki, ha hallgatom – mind arról győznek meg, hogy a könyvet is el kell olvasni.
A filmbéli elbeszélő egy ugandai lány, akit kilencévesen vittek el és tizenegy éven át élt a felkelők fogságában. Mesél az első éjszakáról, az elrablásáról. A szökni próbáló, de elkapott lányokat a többiek szeme láttára csonkolták meg, egy társnőjét megerőszakolták, míg vízért mentek, később az út során két másik lány is szökni próbált – ekkor őket küldték husángokért, majd őket szólították fel arra, hogy halálra verjék e társaikat. Hamarosan már a fejüket kellett levágniuk a törzsükről, majd a kifolyó vért nyalni le a koponyáról – s ekkor a felkelők még nem értek a testéhez. Nemsokára feleségül adták egy parancsnokhoz, majd gyors váltásokkal lett két újabb férje is – megismerte a nemi erőszakot, a verést, a magára maradást – néz a kamerába és csak ritkán sír. Azt mondja, mikor teherbe esett, a férfi közölte vele, hogy gyűlöli – de nem voltak kedvesebbek a társnői sem, egyikük mosolyogva mondta neki, hogy abban reménykednek, bárcsak ő és a gyerek is meghalna. Nem tud semmit a szülésről és senki sem segít neki, míg egy idősebb asszony megszánja s világra segíti a gyereket – az első kérése az idősebb segítőhöz − s Abiyo Vicky szavai a film zárszavai is −, hogy ha lány születik, akkor azt tartsa meg, de ha fiú, azt azonnal ölje meg, mert „Nem akarok még egy ilyen szörnyeteget a világra hozni” –. A könyv nem egy, de sok ilyen történetet ad közre − olyan élethelyzetbe kevert és keveredni hagyott nőkről, akik hitelesen képesek kimondani egy ilyen mondatot, akiknek elhiszem, hogy ezt érezték − a csoda épp az érzésre való képesség megőrzése.
Afrika közel van – hangzik a cím. Közel, mert az olyan fiatalok, mint Lilla, közelebb hozzák, s ittlétük mutat rá arra az iszonyú különbségre, amit a tévéhíradókban tizenöt másodpercig vetített háborús felvételek alapján futólag sem érzünk magunkhoz közel, de ami mégis megvan a földrészek lakói között – itt jó ideje viszonylagos béke van, nincs éhezés és kevésbé nézik le azt, aki nem is maga követett el hibát.
Mindezek mellett Lilla pozitív példa – példa az önmegvalósításra, s arra, hogy ennek nem feltétlenül a család-gyerek-autó szentháromságában kell megmutatkoznia; arra juthat idő később is. Ő most Afrikában segít. Ez volt az álma. Megvalósította. S van min, van kiken segíteni − Afrika annyira közel van, hogy nekünk már el se kell mennünk ehhez odáig.




Adatok a filmről:
2008, fekete-fehér és színes, 44 perc
szereplők: Schumicky Lilla és családja; Abiyo Vicky
rendező: Oláh Gábor
operatőr: Csukás Sándor
zene: Ágens
vágó: Kollányi Judit
gyártásvezető-producer: Szederkényi Miklós
gyártó: Dunatáj Alapítvány

-gyg


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr431151377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása