Rodiel kétnyelvű nemzeti blogger, 20 éves, 15 éve blogol, 10 éve tiltották le blogját először. Geek: agyas, nincsenek szociális képességei és a szilikon alapú létformákkal jobban kommunikál, mint a humanidokkal.
Amit a rendszer tud: Név - Bertalan Lilla. Szül. hely/ idő: Győr, 1989.06.18. Nem: nő. Foglalkozás: hallgató (ELTE-BTK, amerikanisztika). Faj: fehér (ember). Diagnózis: Asperger-szindróma, diszkalkulia, homoszexualitás.
Rodiel magyarul: We Count Too "Gondolatleves, véleményfőzelék. Rodiel agyának magyar nyelvű része a maga teljes valóságában. [Legyél tükör, amibe ha a század belenéz, elszégyelli magát, és igyekszik kijavítani, amit elrontott.]"
Na, elgondolkodtam. Igazából az velem a helyzet, hogy mindenből kettőt "látok". Egyszerre vagyok értéktelen, mert nem tudom azt tenni, amire vágyom, és mindennél értékesebb, mert látom, hogy mit kellene tennünk. Egyszerre vagyok pesszimista, mert látom, hogyan tesszünk tönkre a saját világunkat, és optimista, mert látom, hogyan lehetne jobb. Egyszerre tudok túl sokat és túl keveset.
Két világot látok. Két jövőt. Állandóan, összemosódva egymással és a jelennel.
Az egyikben az ember teljes kontrollal rendelkezik saját teste és elméje felett, az lehet, ami akar és addig, ameddig akar, nincs előtte legyőzhetetlen akadály, nincs semmi, ami el lenne zárva előle akár a természet, akár embertársai által. Ahol nincs éhezés, nincs betegség és retardáció, nincs fájdalom, nincs tudatlanság, nincs függőség, kényszer, kegyetlenség, hazugság, de van nanotechnológia, kibernetika, és az élet egyetlen célja a tudás megszerzése, amit lehetővé tesznek az ingyen variálható képességek. És persze vannak érzelmek és érzéki benyomások, van szerelem, de szabad, és nem titkolózik, nincsenek tabuk és nincs félelem, sem a másik embertől, sem külső dolgoktól.
A másikban semmilyen kontroll nincs saját körülményeink felett, mindenki fejlődési rendellenességgel születik, felemészt minden jót a puszta létfenntartásért való küzdelem, és az elkeseredett emberek téveszmékbe kapaszkodnak, amiket simanyelvű alakok kihasználnak a saját biztonságuk megteremtésére. Ahol gyerekek éheznek és ételt kell lopniuk, hogy bírják a folyamatos munkát, mert a szüleik megverik őket és elveszik a keresetüket; ahol az információ áramlását korlátozza az érdek, ahol háborúk dúlnak és nincs egyetlen nyugodt, szenvedéstől megkímélt zuga a terméketlen Földnek.
A két alternatíva egyenlő valószínűséggel bír, és a jelen a kettő egyenlő arányú keveréke. És kicsiben az én életem is ilyen.
Az egyik lehetőség az, hogy éhezni fogok, vagy mástól függök, mint gyerekkoromban; vagy elvesztem az intellektusomat, vagy a fizikai függetlenségemet. Az éhezéstől olyan mértékben félek, hogy azt szinte lehetetlen szavakba foglalni, pedig tudom, hogy ez csupán önzés, és már ezért is megérdemelném, hogy visszakerüljek abba az állapotba.
A másik, hogy hagyok egy jelet, közelebb rugdalom magunkat a jó alternatívához, és közben néha-néha intim perceket kapok hol élő, hol halott partnerektől. Ugyanakkor nem tudok nem nagyként gondolni magamra és reménykedni, szomjúhozni valamiféle jelre, hogy amit látok, aminek a tudásával meg vagyok áldva és verve, arra odafigyelnek.
A tökéletes bizonytalanság állapotában vagyok, egyszerre reménnyel és félelemmel telítve, és úgy érzem, kettészakadok.
08. 12. Ötletek
...a Föld bolygó boldogságindexének növelésére, avagy mire kéne költeni az állam pénzét (a mi pénzünket) bizonyos BKV-s faszok 100milliós végkielégítése helyett..
1. Romboljuk le a BTK-t és ültessük be a helyét kenderrel. Persze fóliasátor included, mert csak a megfelelő hőmérsékleten lesz használható a növény.
2. Tegyük kötelezővé a kondomhasználatot és a promiszkuitást minden akcióképes állampolgárnak. Nincs "conscientious objector" státusz. Mindezt a sorkatonai szolgálat helyett. (Tudom, hogy itt már eltörölték, de akkor is.)
3. Új ünnepnapok bevezetése. (Ez MegaBrutal javaslata is volt.) Pl.: π-nap (03.14.), Darwin-nap (02.12.), MS-DOS-nap (06.22.), a Tetris szülinapja (06.04.) meg amit akartok. Ilyen geek dolgok. Tematikus programmal, ismeretterjesztő és geek műsorokkal a TV-ben/rádióban/hősökterén/akárhol. Továbbá kedvezményes pia.
4. 1337 Junior címmel tehetségkutató és -felkaroló program prolikörnyezetben élő minigeekeknek 3 éves kortól.
Más: Ma hallottam a rádióban, hogy Pesten Rudolf Hess-emlékfelvonulást rendeznek. Na, kinek jut még rajtam kívül ez az eszébe? Ugyehogy mindenkinek.
09.18.
Na, tipikusan Arnold-napom van. Azaz nagyon nem kellett volna felkelnem. Magdinéni órája elmarad, mint kiderült, és kiderítés közben összefutottam a negyediken Tudjukkivel. Úgyhogy jöttem vissza aludni.
Mellesleg nem az a gondom Tudjukkivel, hogy egy virtuális diktatúra alapjaiban emberellenes ideológiájával traktál, mert azt már sajnos megszoktam, hanem hogy mindemellett egy irritálóan arrogáns és önelégült gyíkarc. Kb. úgy szokott kiosztani, mint Haggard Dawkinst a vágatlan interjúban, stílusra és tartalomra is hasonlóan. Áhh.
Most úgy innék valami magas alkoholtartalmú rondaságot :-)
b) A meditáció akkor is jó dolog, ha nem hiszed, hogy bármivel kapcsolatot teremtesz közben önmagadon kívül. És a legjobb meditációs eszköz a forrócsoki meg a Radioaktivität c. szám. Össze is akartam rakni egy ilyen inspiráló mixet 8tracks-re, de valamiért a Mediothekben nincs Flash telepítve. Tényleg, hogy van ez, hogy az oktatási intézmények egyike sem rakja fel a Flasht a gépeire? Akármelyikben jártam, akármilyen teremben, egyiken se volt. Pedig nem is kerül pénzbe, és rengeteg minden épül a használatára. Furcsa.
08.26. Paradigmák
Kérdőív (forrás: Már Nem Tabu; a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadványa)
1. szerinted mi okozta a heteroszexualitásodat?
2. Mikor és hogyan döntötted el, hogy heteroszexuális leszel?
3. Lehetséges, hogy heteroszexualitásod csak egy fázis, amit majd kinősz?
4. Lehetséges, hogy azért vagy heteroszexuális, mert félsz az azonos neműektől?
6. Kinek mondtad el, hogy heteroszexuális vagy? Hogyan fogadták?
9. Miért van az, hogy a heteroszexuálisok állandóan láthatóak akarnak lenni és mutogatni akarják magukat? Miért nem tudnak meglenni anélkül, hogy közszemlére tennék szexualitásukat, amikor nyilvánosan csókolóznak, jegygyűrűt viselnek, vagy a párjukról beszélnek?
10. Hogyan lehet valóban kielégítő a kapcsolatod egy más nemű emberrel, ha fizikailag és érzelmileg is annyira különböztök egymástól?
Idézet egy tudományos blogból, a 2050es évek tájáról: A genetikai rendellenességek egyik leggyakoribb fajtája: az emberiség megközelítőleg 50%-át sújtja. Máig folyik a vita komoly és kevésbé komoly körökben arról, hogy valóban fogyatékossággal jár-e minden esetben, vagy csak társadalmi hátránynak tekinthető. Ebben a kérdésben nem tudok egyértelműen állást foglalni, de azért szerintem vannak alapvető különbségek az érintett és az egészséges emberek között. A szembetűnő külső jegyeken kívül elsősorban a térbeli gondolkodás és a szociális funkciók terén figyelhetők meg eltérések. Az érintettek többsége pl. érzelmileg túlérzékeny, illetve passzív-agresszív, manipulatív viselkedésformákat mutat, a tájékozódásban irányérzék hiányában a tereptárgyakra támaszkodik, testi erőnlétét általánosan alacsonyabb értékek jellemzik (bár ez valamilyen szinten korrigálható), és ami talán a legnegatívabb: nagyjából 28 napos időközönként erős hasi fájdalmakkal kísért véres váladékozás jelentkezik a nemiszervből. A fájdalom intenzitása és jellege változó, az enyhe diszkomfortérzettől egészen a fájdalomskálán 8as, 9es értékű görcsökig terjedhet, utóbbi esetben akár munkaerőcsökkenést is okozva. A rendellenességnek kromoszomális okai vannak, szinte biztosan evolúciós tényezőkre vezethető vissza, ugyanis az érintettek jelenléte nélkül az emberiség szaporodása és így fennmaradása a technika alacsonyabb fejlettségi szintjein lehetetlenné vált volna. Ez azonban nem magyarázza azt, miért kezelték a történelem során végig, és egyes kultúrákban még ma is, alsóbbrendű lényekként az érintetteket. Voltak országok, ahol az egész testüket el kellett takarniuk, egyesek szerint azért, mert szégyellnivalóak, mások szerint azért, mert a többiekben vallásilag tiltott vágyakat gerjeszt a látványuk. Ezek igencsak ellentmondó indokok, így egyiknek sem tulajdoníthatunk különösebb jelentőséget…
09. 26.
Péntek este meg megkérdezték tőlem, van-e leszbikus identitásom. Hát izé. Nemtom. Ezt az aspektusomat sose tartottam meghatározónak vagy azonosító erejűnek. Azzal, hogy azt mondod, leszbikus, még messze nem definiáltál be egy embert. Ezt semmi nem mutatja szebben, mint az, hogy a Labriszos társaságból úgy kilógok, mint a lóláb. Nem járok bulizni, fogalmam sincs a feminista történelem apró részleteiről, megborzongok amikor a különböző "spirituális" dolgaikat hallgatom, ők meg cserébe leszarnak, mikor helyre akarom tenni őket tudományos szempontból. De még a társaságon belül is vannak különbségek, ki femme, ki butch, ki monogám, ki nem, mittudomén. Szóval akkor hogy is van ez a leszbikus identitás? Szerintem abból, hogy ki mire indul be, még nem következik, hogy hogyan fog viselkedni vagy milyen dresscode vonatkozik rá.
08. 24. Eredetmítosz
"Kezdetben az emberek nem ismerték a születést, a halált és a fájdalmat. Nem voltak nemi szerveik és nem osztotta őket ketté sem külső jegy, sem belső viszály. Ám bölcsek még nem voltak, így azt tették, ami éppen eszükbe jutott. Egy nap az egyik kivágta társa szívét, hogy megnézhesse közelebbről. Azonban amikor visszatette, az nem indult újra, mert annyira szét volt szedve, hogy visszafordíthatatlanul tönkrement. Ez az ember nagyon megijedt. A többiek látták, hogy az egyikük halott, de nem tudták, mi az. Haragra gerjedtek, és széttépték a kísérletezőt. De aztán jöttek a barátai, és harcolni kezdtek azokkal, akik széttépték. Hamarosan háború dúlt mindenütt, és az emberek megfogyatkoztak, mígnem csak egy maradt.
Ez az egy nagyon elszégyellte magát azért, ami történt, és mivel egyedül is volt, unatkozott is, meg jóvá akarta tenni, amit közösen elkövettek, ezért a csatamezőn szétszórt darabokból új embereket rakott össze. Azonban a darabok nem illettek rendesen egymáshoz, meg koszosak is voltak, a vér is kifolyt belőlük, így aztán ezek az új emberek betegek és tökéletlenek voltak, és egy idő után meg is haltak mind. Gondolt egyet az utolsó halhatatlan, és egy kicsit változtatott a terven. Kétfajta embert csinált, hogy tudjanak szaporodni. Az egyiknek erőt, észt meg farkat adott, az lett a férfi. A másiknak kitartást meg méhet adott, hogy benne fejlődjön ki a gyerek; ez lett a nő. De ez nem változtatott azon, hogy soha többé nem voltak rendes emberek - életüket keretbe fogta a születés és a halál, és az kettő közt a fájdalom állandó társukká vált. Ezért megharagudtak teremtőjükre, és megégették, aztán megették. Így fedezték fel, hogy a húst evés előtt meg is lehet sütni. Ám ez nem enyhített a kínjaikon, úgyhogy beletörődtek és szépen lassan újra benépesítették a világot.
Azóta az ember élete véges és fájdalmas. Mindezt pedig az esztelen harag és egymás elleni acsarkodás okozta. Ezért nekünk, új, tökéletlen embereknek meg kell tanulnunk úgy élni egymás mellett, hogy ne bántsuk egymást. Ha ez sikerül, talán egyszer újra igazi emberek lehetünk."
Szép történet, és ha nem szóról szóra igaz is, van benne valami.
