fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

A racionalitás női oldala

2009.10.16. 11:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: folyóirat filozófia amerikai irodalom

"Hírnevét regényei és filozófiai szisztémája alapozta meg; az általa kifejlesztett filozófia az objektivizmus. Az egyik legjobban dokumentált és ismert nő a filozófia területén, ugyanakkor nem kifejezetten feminista élharcos, ugyanis magától értetődőnek veszi azt, hogy az ember önmagában érték, nemétől függetlenül."

Ayn Rand amerikai írónőről és filozófusról Rodiel ismertetését olvashatják.

 

Ayn Rand, avagy a racionalitás női oldala


Ayn Rand, eredeti nevén Alisa Zinovjevna Rosenbaum (1905. január 20., Szentpétervár, Oroszország – 1982. március 6., New York City, USA) orosz származású amerikai írónő és filozófus. A második világháború utáni években jelentős befolyása volt mind a konzervatív, mind a liberális amerikai társadalmi réteg gondolkodására. Hírnevét regényei és filozófiai szisztémája alapozta meg; az általa kifejlesztett filozófia az objektivizmus. Az egyik legjobban dokumentált és ismert nő a filozófia területén, ugyanakkor nem kifejezetten feminista élharcos, ugyanis magától értetődőnek veszi azt, hogy az ember önmagában érték, nemétől függetlenül.



Politikai nézetei átitatják regényeit és filozófiáját egyaránt. Hangsúlyozza az egyén jogait (mint például a tulajdonjogot), és a laissez-faire kapitalizmust, melyet egy alkotmányosan határolt kormányzat szabályoz. Rand erősen ellenzi a kollektivizmus minden formáját, így a központosított kormányzást is. Úgy látja, hogy a fasizmus és a kommunizmus két rivális, totalitárius kormányzat, mely ugyanazért a célért harcol: mindkettő szándéka a szegény rétegek leigázása és a gazdagok javainak kisajátítása, az uralmon lévő klikk fenntartása érdekében. Az alapvető helyzet nem a "szegény a gazdag ellen", hanem az "ember az állam ellen" – vagyis az emberi jogok a diktatúrával szemben.
Első találkozásom vele az Anthem (Himnusz) c. korai kisregényén keresztül történt. Ebben Orwellhez hasonlóan a kollektív társadalom mentális elszegényítő erejét és a nyelvre is kiterjedő elnyomó hatásat mutatja be, de kevésbé polemizáló, politizáló hangvételben, ugyanakkor lényegre törőbb módon. E posztapokaliptikus disztópia szürke világában ismeretlenné vált az egyes szám, az "én" fogalma, és tiltott mindenféle egyénieskedés, aminek egyenes következménye egy középkori állapotban ragadt, stagnáló technológia és társadalom. Az Anthem a Biblia nyelvezetét utánozza, tükrözve Rand vallásellenes filozófiáját, ami még inkább megerősíti a hasonlóságot Orwell-lel, akitől Christopher Hitchens God Is Not Great (Isten nem nagy[szerű]) c. könyvében a következőt idézi: "A totalitariánus gondolkodásban a történelem inkább létrehozandó, mint tanulandó. A totalitariánus állam tulajdonképpen teokrácia, és az uralkodó osztály, pozíciójának megtartása érdekében, tévedhetetlennek tünteti fel önmagát." (Eredeti forrás: The Prevention of Literature; Az irodalom [létének] megakadályozása - esszé, 1946)
A diktatúrákkal (elsősorban a Szovjetunióval) kapcsolatos élettapasztalataik is nagyon hasonlóak. Azonban míg Orwellnek nincs működő alternatívája, karakterei mind vesztes csatákat vívnak, és egész munkássága a kudarcról szól, addig Ayn Rand egyfajta új pozitív ideált teremt a vadnyugati "amerikai álom" és Nietzsche individualizmusa, no meg (bár tagadja) a kanti kategorikus imperatívusz felhasználásával. Az Anthem végén is egy győztest, egy hőst, egy racionális és mégis egyéni-emberi karaktert látunk, nem egy csavargót vagy összetört embert. (Gyanús, hogy Ray Bradbury a Fahrenheit 451-ben később ezt a művelt, a kultúrát az elnyomással szemben védelmező, ugyanakkor praktikus szemléletű, élettel teli archetípust használja fel Montag karakteréhez, bár erősen más megközelítésben.)

Ayn Rand a vallásos hitet – mint az ésszerűség antitézisét – elutasította. Ellenezte a miszticizmus és a természetfeletti bármilyen formáját, beleértve az intézményesített vallásokat. Azonkívül hogy ateista volt, etikai nézetei is lényegesen különböztek a megszokottól. Az erkölcsös magatartáson alapuló egoizmust hirdette, melyet ésszerű önérdeknek nevezett. Az altruizmust elítélte; nézete szerint az emberbaráti gesztus nem más mint erkölcsi kannibalizmus, mivel egy ember boldogsága rendszerint egy másik ember boldogtalanságát jelenti. Rand úgy tekintette nézeteit, mint egy egységes filozófiai rendszert, melynek lényege az ember, az a hősies lény, „...akinek elsődleges erkölcsi kötelessége saját boldogsága, legnemesebb célja pedig a termékeny aktivitás az ésszerűség keretein belül”.
Ezzel eljutottunk filozófiája lényegéhez: a kulcsszó az ésszerűség. "Nem elsősorban a kapitalizmust támogatom, hanem az egoizmust, és nem elsősorban az egoizmust, hanem az ésszerűséget. Ha az ember felismeri azt, hogy az ésszerűség mindenre vonatkozik és mindenek felett áll, egyenesen következik belőle a többi."

Sokoldalú, termékeny szerző, a "romantikus realizmus" meghatározó alakja. A romantikától átveszi a karakteralkotási elvet, miszerint "mutasd olyannak az embert, amilyennek lennie kellene", ugyanakkor ezeket a karaktereket reális, hihető környezetbe helyezi, ügyel a tényszerűségre. Emellett rendkívül inspiráló személyiség, kifejezőkészsége kivételes, és otthon érzi magát mind a szépirodalmi, mind a teoretikus műfajokban. Az amerikai popkultúra szívesen viccelődik rajta, de ez is csak fontosságát mutatja.


 

Az objektivizmus hat alapelve

1. Metafizika
"A realitás, azaz a külvilág az ember tudatától függetlenül létezik, tehát független a megfigyelő tudásától, hitétől, érzéseitől, vágyaitól és félelmeitől. Ez azt jelenti, hogy A=A, a tények azok tények, a dolgok azok, amik, és az ember dolga, hogy felfogja a valóságot, nem pedig hogy kitalálja vagy megszerkessze azt." Így az objektivizmus elutasítja mind a természetfeletti fogalmát, mind pedig azt a nézetet, hogy az egyének vagy csoportok önálló valóságot alkothatnak maguknak.

2. Episztemológia
"Az ember értelme elegendő, hogy ismerje a valóság tényeit. Az értelem, a konceptuális gondolkodás az, mely azonosítja és összefűzi az érzékek által rögzített információt. Az értelem az ember egyetlen módja a megismerésre." Így az objektivizmus visszautasítja a miszticizmus bármely formáját (a hit vagy érzés útján történő megismerés lehetőségét), de a szkepticizmust is (mely szerint lehetetlen teljesen biztos tudásra szert tenni).

3. Emberi természet
Az ember racionális lény. Az értelme, mint a megismerés egyetlen eszköze, a legfőbb túlélési eszköze. De az értelem használata már az egyéni akaraton múlik. "Az ember az akaratlagos tudatosság megtestesülése." "Amit léleknek hívsz, az a tudat, és amit szabad akaratnak hívsz, az az értelmed szabadsága, hogy gondolkodjon-e vagy nem – az egyetlen létező akarat, az egyetlen létező szabadság. Ez az a választás, ami meghatározza az összes többi választásodat, végső soron a személyiségedet és az életedet." Tehát, az objektivizmus elutasít mindenfajta determinizmust, azt a hitet, hogy az ember külső körülmények áldozata (pl. Isten, sors, nevelés, gének vagy gazdasági helyzet). [Azért ez érdekes, hogy jön össze az ésszerűség/tudományos megismerés azzal a gondolattal, hogy pl. a gének semmilyen kihatással nincsenek az ember életére? – Rodiel]

4. Etika
"Az értelem az ember egyetlen értékítélője és cselekedeteinek egyetlen legitim irányítója. Az etika helyes alapelve: az ember túlélése emberként, tehát racionális lényként, nem pedig a fizikai, értelmetlen, barbár túlélés. A racionalitás az ember fő erénye, és ennek három alapvető értéke: értelem, cél, önértékelés. Az ember – minden ember – önmagában cél és érték, nem mások eszköze; önmagáért kell léteznie. Nem áldozhatja fel magát másokért, és másokat sem áldoztathat fel öncélúan, saját érdekei nevében; saját racionális érdekének megvalósításáért kell dolgoznia, és saját boldogsága a legmagasabb morális cél." Az objektivizmus ezzel kizárja az altruizmust, azaz az önfeláldozást. [Nyitva marad a kérdés, hogy akkor mi van, ha valaki úgy dönt – teljesen racionálisan persze –, hogy őt az teszi boldoggá, ha másoknak segíthet... vagy mégsem? – Rodiel]

5. Politika
Az objektivizmus szociális alapelve az, hogy senki nem alkalmazhat erőszakot, kizárólag önvédelemből. Az ember természetes joga, hogy saját belátása szerint cselekedhessen, hogy szabadon rendelkezhessen azzal, amit produkál; ebből következik, hogy a tulajdon erőszakkal vagy csalás útján való kisajátítását be kell tiltani. Az egyén jogait az erőszak ellen a bűnügyi és polgárjogi törvények kell hogy védjék, míg az egyént az ország alkotmánya az állam ellen védi. A kormány erőszakos beavatkozása csak akkor legális, ha azonnali veszély áll fenn, tehát lopás, zsarolás vagy gyilkosság esetében, vagy ha az országot külső agresszió fenyegeti. Az egyetlen rendszer, mely Rand szerint megakadályozza az erőszakot, a szabad versenyes kapitalizmus. Az objektivista politika tehát ellentétes mindenfajta totalitárius rendszerrel (kommunizmus, fasizmus), de a mai "hibrid" jóléti állammal is.

6. Esztétika
"A művészet a valóság szelektív újrateremtése a művész metafizikai értékítélete szerint." A művészet célja tehát a művész létfelfogásának konkretizálása. Ayn Rand arról, hogy magát romantikus realistának tartja: "Romantikus vagyok, mert úgy mutatom be az embert, amilyennek lennie kellene, de realista vagyok, mert aztán az itt-és-most-ba helyezem, erre a földre." A regények célja nem didaktikus, hanem művészi, az ideális ember bemutatása: "Célom, első okom és első mozgatóm az, hogy Howard Roarkot, John Galtot, Hank Reardant vagy Francisco d'Anconiát (ezek a regénykarakterei) önmagában való értelmes létezőként ábrázoljam, nem pedig mások játékszereként."

Fontosabb művei
Atlas Shrugged (Atlasz vállat vont), 1957
The Fountainhead (A szökőkút), 1943
Anthem (Himnusz), 1938
We The Living (Mi, élők), 1936
For The New Intellectual (Az új értelmiségihez), 1961
Philosophy: Who Needs It (Filozófia: Kinek kell), 1982
The Voice of Reason: Essays in Objectivist Thought (Az értelem hangja: objektivista esszék), 1989
Introduction to Objectivist Epistemology (Bevezetés az objektivista ismeretelméletbe), 1990
The Virtue Of Selfishness (Az önzés erénye), 1964
The Return Of The Primitive (A primitív visszatér), 1971
Capitalism: The Unknown Ideal (Kapitalizmus: Az ismeretlen ideál), esszégyűjtemény, 1966

Linkek
Ayn Rand Institute
Google Books találatok 
Ayn Rand Society

A Youtube-on is megszámlálhatatlan mennyiségű videó van róla, interjúk, nyilatkozatok, mindenféle.
 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr431451496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása