"Klaudia okos lány. Rendőrt hív, ha pisztollyal ordibálnak a gangon a kigyúrt paranoid pasik, Zsoltit elküldte közmunkára, ő pedig kitöltötte az önkormányzati lakáspályázatot, elég nehéz volt. A legkisebb és legrosszabb földszinti udvari szobakonyhára pályáznak, mesélte ragyogva, hogy ő majd azt hogy rendezné be, és megrendelt Szásától egy okiratot." - Gordon Agáta sorozata a Magdolna negyedből.

Az előző rész tartalmából:
…Renike jön és mindig anyára hivatkozik, anya üzeni, anyu azt kérdezi, még egy kicsi nincs-e..
Van, egy kicsi legtöbbször van, ma kakaó lenne jó, van egy kis neszkakaód? Kérdezi Renike. Pont van, elég finom, megtöltök a zacskóból egy poharat, palacsinta lesz, néz rám helyeslőn Renike.
Örülök, a palacsinta jó, végre jót eszik a hét gyerek, nyugalom van és adni jó. Csak rágyújtanék, miközben elégedett vagyok az adakozástól és dolgozom. Pont nincs cigarettám, de ma derűs a nap, gondolok egyet, átmegyek. Reni, van egy cigarettád? Kopogás helyett kérdezem a gangon, tessék bejönni. Renike nyit ajtót, átlépek a szobát elzáró bútorlapon, felragyognak a kisbabák. Semmi sem készül, a konyha üres, a gyerekek arcán csokis mosoly, a pohár kiürült, játszanak vele..

Magdolna negyed 15.

Ez a gyerek hazudott neked, írta Háznagy Elza a Hiltonból Angyal Szásának a gettó szívébe. Mert megérdemled, tette hozzá.
Megy a második félév, és nem tudom, mikor fogja ez az asszony kidobálni a gyerekeit az ablakon, egyiket a másik után, mind a hetet. Elmondtam ezt sok barátomnak, mindegyik azt válaszolta teljes bizonyossággal, hogy soha.
Abszurd, de soha. Akkor hát van egy erő, amelyik a teljes bekerítettségben és kiszolgáltatottságban is képes életben tartani más életeket. Duálunió. Anyagyerek. Közlekedő edény. A keresztények különös nyelvén erre az a szakkifejezés, hogy szeretet. Az atyaúristennek tulajdonítják, nem adnak belőle senkinek.

Angyal Szása féllegális spirituális tevékenységet folytat otthonában, oltárt állított az Anyaúrnőnek, kényszerneurózisa terápiájaként. Az oltár egy asztalon áll a kellékekkel, projekciós felület, mondjuk mint egy jóskártya. Az oltár magas kovácsoltvas gyertyatartókból és kövekből van, a tudattalanból üzen. A kövek között Dobogókő Bölcsességfoga, öt kiló bazalt, Szatinai Vénusz, kis agyag-krumpli, Világtojás, pirites kalcit gránát berakódással, kövek minden kontinensről, lávaeső cseppjei. Az oltár sorskerék, itt üzen Anyaúrnő, itt kapcsolódunk az Áramlattal. Stonhenge és internet, szóval egy spirituális csatorna, az Anyaúrnőé. Szása ezt fizette be, nincs ingyen, a gyertyák és a füvek miatt, de minden kérdésre válaszol. Ezen a csatornán jön kollektív tudatunk erkölcsi magaslata, Anyaúrnő üzen, az első egysejtűt megszülő anyasejt mindenkori ivadékainak. Ereje gyakran meglepte Szását, ahogy most is, szüntelenül keringette maga körül a jóság és a szeretet hírét.

Tiszteletem, köszöntötte Zsolti a gangon egy reggel, többnyire pirulva elsomfordál ha meglátják egymást. Milyen érdekes, Angyal Szása rokonai a harmadikon pont azok lettek, akik kilencen élnek egy szobakonyhában. 18 rokon. Két ilyen lakás van a harmadikon. Zsolti Veron kicsi fia, 22, tiszta arcú gyerek, a felesége is, többnyire a gangon álldogálnak, vannak elegen odabenn.  De most lakást nyertek a pályázaton. Hurrá!
A felesége Klaudia, Klaudia okos lány. Rendőrt hív, ha pisztollyal ordibálnak a gangon a kigyúrt paranoid pasik, Zsoltit elküldte közmunkára, ő pedig kitöltötte az önkormányzati lakáspályázatot, elég nehéz volt. A legkisebb és legrosszabb földszinti udvari szobakonyhára pályáznak, mesélte ragyogva, hogy ő majd azt hogy rendezné be, és megrendelt Szásától egy okiratot. A Zsolti nevében arról, hogyan is laknak ők itt a harmadikon.

„Tisztelt Önkormányzat!” Fogtak bele a kényes műveletbe Klaudiával.
„Mivel a lakásban ahol élek az életkörülmények súlyosan érintik a saját és a feleségem életvitelét, ezért önálló lakásra pályázok a feleségemmel. Pályázatom mellékleteként szeretném részletezni a jelenlegi körülményeimet.”

Angyal Szása elégedett volt e bevezetéssel, és a bájos Zsolti helyébe képzelte magát, aki valóban, önálló és értelmes életet akar magának ezzel a helyes Klaudiával.
Anyósom, apósom, Mari Vanesszával meg Ricsikével, Ricsi, Zsolti meg én, sorolja Klaudia, de ez csak 7. Számolok utána szigorúan. Nyugi, be van jelentve Timi is a gyerekekkel.

„A Lujza u. 18. harmadik emelt 28. szám alatti komfort nélküli szoba-konyhában élek. A lakás bérlői a szüleim, akik szintén itt élnek, és velünk lakik ugyanitt a húgom és a nővérem, mindkettőjük két kisgyerekkel. Testvéreimmel és a gyerekeikkel a hat négyzetméteres fekvő galérián osztozunk. Velem lakik feleségem, de nincs bejelentve, ő állami gondozott volt, három éve vagyunk házasok.”

Hogy van anyósod, kérdezem Klaudiát. Pár napja zörgetett, sírt és  telefonálni akart. Hozom rögtön, ismerős jelenet, Veron ilyenkor felhívja a testvérét falun, jöjjetek értem, én ezt nem bírom, vagy nem láttok élve, zokog. Milyen szép nő volt Veron, bólintunk Klaudiával, és tényleg, így épp öngyilkossággal fenyegetőzve is egy díva volt, tragikus és hisztérikus. Veron a vértanúságot választotta a családjáért, ezzel a túlélő technikával harcol a gyerekeiért és az unokáiért, akik egyre többen vannak. Kibírhatatlan, mondja Klaudia, főleg ha Ricsi ott van.

„Édesanyám hosszú évek óta súlyos beteg, betegsége miatt leszázalékolták, és gyámság alá helyezték. Betegségei miatt állandóan otthon kell lennie, felügyeletre szorul, külön szobára volna szüksége, a tüdeje miatt rendszeresen használ oxigénpalackot, súlyos depressziós tünetei és időnként hallucinációi vannak.  A betegségéből kifolyólag gyakran veszélyezteti a vele együtt lakókat, engem és a feleségemet is többször késsel megtámadott, több alkalommal télen is el kellett hagynunk a lakást, és az állapota javulásáig ismerősök adtak szállást. A leírtakat igazolni tudom, édesanyám állapotáról orvosi jelentést csatolok.
A megpályázott lakástól azt remélem, hogy a feleségemmel rendezett családi körülményeket tudunk kialakítani, amelyek segítenek munkavállalásban vagy tanulásban a továbbiakban. Valamint a szüleim és a testvéreim számára is könnyebbséget jelentene, ha kevesebben lakhatnának együtt.”

Honnan lesz bútorotok? Ágy, asztal, kistányér, kisbögre, kiskanál? Klaudia már gyűjtöget: vettem poharakat, eper van rajtuk. Van még ágyneműje? Gondoljon ránk is, ne mindig Reniékre. Miből fizetitek? Hova mennél dolgozni?

„Tisztelettel kérem az Önkormányzatot, hogy pályázatomat a kijelölt 24 négyzetméteres földszinti udvari önkormányzati lakásra kedvezően bírálják el, és vegyék figyelembe a körülményeimet, amelyeken a tisztelt Önkormányzat segítsége nélkül sajnos nem tudok változtatni.
Üdvözlettel: Horvát Zsolti”

Ismer valakit az önkormányzatnál? - kérdezi Klaudia, amíg nézegették a papírokat. Mindenkitől a közös háztartásban adatok, adószám, bankszámla, munkahely, igazolások, fedezet a lakás felújítására, ilyenek. Persze, a polgármestert, válaszolta Szása, persze hazudott, nem ismer magas rangú férfiakat és fogalma sincs, hogy állhatna szóba velük. Anyaúrnő támogatja az ügyetek, jósolta Klaudiának, amikor kiengedte a rácson.
Hurrá!!!
És hála. Hála-hála, Úrnőm, hála – mantrázta Szása.

A 13. részt az egyetemes és öncenzúra letiltotta