"A cigányok és nem cigányok közti háború megrajzolásával - melynek okát, kitörését mindvégig homályban hagyom - inkább arra a veszélyre utalok, hogy Budapest bejrutizálódhat, ha nem vigyázunk. Bejrut csodálatos, békés sziget volt sokáig a Közel-Keleten." - írja Spiró György a Feleségverseny című regénye kapcsán egy interjújában.
December 17-én este héttől a Katona József Színházban kerül sor az Irodalmi Centrifuga Egyesült Áramlatok sorozatának idei utolsó estjére, melyen Rakovszky Zsuzsát és Spiró Györgyöt Bódis Kriszta és Gordon Agáta kérdezik.
A szerzők könyveiből, írásaiból részleteket olvasnak fel a Pintér Béla Társulat tagjai: Enyedi Éva, Szamosi Zsófi és Thuróczy Szabolcs.
"- Természetesen, ha úgy gondolja... ha megtisztelne vele... - dadogtam, miközben fejemben kétségbeesetten kutattam régebbi olvasmányemlékeim között, hogy mit is kell ilyenkor mondani -, esetleg összeházasodhatnánk! - vágtam ki végül. - Hogy legyen jogom gondoskodni magukról!" - mondja Rakovszky Zsuzsa legutóbb megjelent novelláskötetének (A Hold a hetedik házban, Magvető, 2009) egyik elbeszélésében a fiatal fiú a házban élő szegény fiatalasszonynak.
A kötet írásai kapcsán olvasható: "A fél évszázadból szemezgetett pillanatképek valójában nem mutatnak fejlődést, komolyabb átalakulást. Minden stagnál, az igazodási pontok érzékelt hiánya, a tehetetlenség érzete a novellákban ábrázolt alakok minden cselekedetét áthatják, meghatározzák."
Spiró György a Feleségverseny című regényében így ír: "Ezt a korszakot már akkor úgy jellemezték, hogy "a szegénység elleni küdelem átalakult a szegények elleni küzdelemmé". A demokratikus állami és önkormányzati erőszakkal szemben a legszegényebbek húzták a legrövidebbet, és más eszközük nem maradt az ellenállásra mint a fokozott bűnözés. Ez már polgárháború volt, csak még azok sem vették észre, akik loptak, raboltak, betörtek, gyilkoltak. Akik pedig észrevették, mert őket lopták meg, rabolták ki és próbálták meggyilkolni, még nem merték polgárháborúnak nevezni, ahhoz túlságosan polgárok voltak: jólneveltek és hivatalból optimisták.
A lakosság tizedét kitevő cigányság kilenc tizede a legszegényebb rétegbe tartozott, ettől a szegények elleni harc a cigányok elleni harccá változott, és mint ilyenkor mindig, rasszista ideológiával párosult. Erre válaszul a magyar állam által elhagyatva és semmibe véve tűzték ki a cigányok a Cigány Állam megalapításának célját, ami a magyar parlamentet és a kormányt óriási meglepetésként érte, holott az illetékesek tudhatták volna, mi történik a palesztinokkal Izraelben és a kurdokkal Törökországban."
Gordon Agáta a Magdolna-negyedben készülő új könyvének egyik fejezetéből idézünk: "A lányom 11 éves (...) több kulturális szinten beszéli az anyanyelvét, tud farkasanyául, államigondozottul, fiatal barbiul, hamupipőkéül, iskolásul, magyarul és cigányul. Mindegyiken perfekt és hiteles nő. Fiatal felnőtt a lányom, tiszta, mint a ma született bárány. Minden tette szolgálat. Igazság. Türelem. Szeretés. Ilyen Renike, ő a legkisebb. Reni lánya, tisztán tökéletes.
Öcséd vagy húgod lesz? Kérdezem, kedvesen, nem tudom gyűlölni, amiért születnie kell. Húgom, könnyebbül meg Renike.
Együtt örülünk, halványan, kicsit aggódva, hogy szabad-e...? "
Bódis Kriszta és Gordon Agáta Rakovszky Zsuzsát és Spiró Györgyöt kérdezik ICA Egyesült Áramlatok című évadán a Nemzeti Jósdában december 17-én, csütörtökön este héttől a Katona József Színházban a magyar-cigány viszonyról. Az estre, melyen a szerzők írásaiból is hallhatnak részleteket, s az idelátogatók különleges performansz-élmény részesei is lehetnek, belépőjegyek elővételben 1200 Ft-ért válthatóak a Katona József Színház jegypénztárában.
