2009 december 12-én este nyolctól kerül sor az Ágens társulat új darabja, a Fatum (végzet; sorsjáték) premierjére a MU Színházban (1117 Budapest, Kőrösy József u. 17). (Az előadás december 13-án is látható.) A Fatum a tavaly elkezdett sorsjáték trilógia középső darabja. Az Ira (düh) a düh természetrajzával foglalkozott. A Fatum ezt a gondolatot folytatja az elkerülhetetlen végzet és a halál kutatásával: a görög drámák dramaturgiai rendszerére támaszkodó sorsjátékba finoman és mellékszálként beleillesztve a Gólem történetet a végzet és a kihordott sors viszonyát vizsgálja.

’Látták szemeid az én alaktalan testemet,
és könyvedben ezek mind be voltak írva:
a napok is, a melyeken formáltatni fognak;
holott egy sem volt még meg közülök.'
(Zsoltárok könyve, 139.16)

A Fatum, a tavaly elkezdett sorsjáték trilógia középső darabja. Az Ira (düh) kezdte a sort a düh természetrajzával foglalkozva, azt egy elemelt, mágikus világba helyezve, ahol a gondolatból teremtő erő, test és hang lesz. Forma és valamely vallásokat egyesítő vallás olvasható képlete. Misztériumjáték. A Fatum ezt a gondolatot folytatja az elkerülhetetlen végzet és a halál kutatásával: a görög drámák dramaturgiai rendszerére támaszkodó sorsjátékba finoman és mellékszálként beleillesztve a Gólem történetet a végzet és a kihordott sors viszonyát vizsgálja.

A különböző kultúrákból beemelt mitológiai elemeket használó történet nagyon egyszerű. Három nő – Madák Zsuzsanna, Simán Éva, Ágens - igazgatja a sors szálait, s a bekövetkező élettörténetek felett hatalmat gyakorol. Azonban a nők is teremtett, létrehívott lények, a holtak birodalmából hívattak elő. Megidézőjük az énekes (Philipp György), ki az isten és az emberek közötti világ átjáró hírnöke, s a plasztikai sebész, maszkmester (Károlyi Balázs), ki a nő három tökéletes archetipusát kísérli meg létrehozni. A rendszerbe hiba csúszik, köztes, torz lényeket teremt. A hírnök idejekorán érkezik, dalai számtalan lelket idéznek, s a félig kész testekbe mindőjük beköltözik. Az ének egy a hírnököt sújtó átok miatt, nem várt hatalmat ad a Gólemeknek (tudáshoz juttatja őket), felelőtlen, önös, élvhajhász, békétlen, kérlelhetetlen nőstényeket emel a világra, kik belátás és bölcsesség híján szövik a sors fonalát. Elátkozott, hiú, irigy, féltékeny, gyilkos végzetet igazgatnak, a maguk képére formálják a történeteket, melybe az isten(ek)nek sincs beleszólása. A szent énekeket félreértelmező, a tudást és az információt rosszra fordító némberek uralják az ember életét. Hatalmat kapnak, s visszaélnek vele. A bennük éppen uralkodó lélekhez igazodó, állandó változásban lévő testtel veszik birtokba a világot. Hektikus átokhozók. Az időközben áldozattá váló énekes sziszifuszi munkával, mágikus dalaival oldja, gyengíti a kimondott (fatum) kötéseket, s az isten(ek) segítségéért folyamodik. A Moirák (vagy Párkák) döntéseit az isten(ek) sem bírálhatják felül, ezért létrehozzák a szabad akaratot, s az ember sorsa bizonyos hányadában maga ítélhet maga fölött, azaz rajta áll, hogy a hozott anyagot, képességeit, meghatározottságát, környezetét felelőssége teljes tudatában hogyan és mivé formálja. A bejárandó út lehetősége adott, mégis végtelen megoldása létezik. Az átjárás adott (művészet, tudás), egyénre szabott, hogy ki mire használja az információt, a találkozásokat, a saját talentumát. A megítélhetetlen hogyan került az ember kezébe. A teremtő(k)nek kicsúszik a kezéből a teremtés. Az ember önteremtővé lett. Egy feltételt szabott e képesség tökéletes birtoklásához, hogy tisztázza, önmagához és a halálhoz való viszonyát.
 
A Fátum egy 21. századi kétszintes misztériumdráma, amelyben egy boncterem szolgáltat lehetőséget a földi illetve a szellemi világ találkozásához. Azonban a kereső ember, még a szellemek által sem képes közelebb jutni a végső kérdésekhez.
Az előadásban az Egyiptomi halottaskönyv, Oscar Wilde, Nietzsche, Kleist, Shakespeare, Ágens, Hamvas Béla végzetszövegei jelennek meg hasonlatosan az Ira-ban használt szövegkezelési technikához, ahol Shakespeare, Euripidész sorai illeszkedtek finoman egymáshoz.

Egy párbeszéd a Fatum szövegkönyvéből:
’Ajkaimon a hatalom szavaival
Lemerültem a zúgó vizekbe.’
’Minden titkot feltár a hosszú, végtelen
Idő, s a napfényen levőket elfedi.’
’Megtanítottam az istenséget újra járni;
láttam ama hely urát.
Magamra öltöttem az isten köntösét;
Részt vettem a vidék titokzatos szertartásán.
Voltam rejtező, elföldelt, eltemetett,
És mégis elértem a kaput, mely innen kifelé vezet.’
’Átlépheted a küszöböt,
Mivel ismered a mágikus neveket.’
’Bizony sokat ismernek meg a látó
Emberek; de előre látni senki se jós
Bárhogy akarja, a jövendőt.’
 
A darab dramaturgiájára a filmes vágástechnika jellemző - a történet nem folyamatában, hanem egymásmellettiségében és egyidejűségében értelmezhető. Az eseményelemek nem az időben tagolhatók (csakúgy, mint az Ulixesben, az Ira-ban, a Plastic-fantastic-bombastic-ban, a Purcell piknolepsziában), hanem az azt előhívó nagy történetben magában, a Fatum-ban, a kimondottban, az elkerülhetetlen végzetben.

A nők jelleme, személyisége folyton változik, kislányból öregasszony, majd androgün ember, fúriából szűz, később ölelő anya, élveteg szépasszonyból fóbiás fiatal, majd hiéna válik a nézők szeme láttára. Mindezt a plasztikai sebész, maszkmester és az énekes hathatós segédletével, a nyílt színen történő formaváltással. Ez egy idő után felgyorsul, nem hagy időt a formának, hogy kövesse a belsőt, torz külsőt és torz történetet eredményez. A nők minden alak- és lélekváltása hat és formálja az ember életét. 
A sorsok felett hatalommal bíró ’Moirák’ a történet folyamán rájönnek, hogy önmaguk végzetét írják/fonják/vágják, kizárólag önmaguk sorsának igazgatására ítéltettek. Egy társasjáték részeivé válnak. (Ágens)

Író, rendező: Ágens. Koreográfus: Gergye Krisztián. Szereplők: Ágens, Madák Zsuzsanna, Fogarasi Gergely, Philipp György, Simán Éva, Károlyi Balázs. Második szereposztásban Simán Éva szerepét Bakos Éva játssza! Dramaturg: Madák Zsuzsanna. Zenei szerkesztő: Philipp György. Zene: Szigeti Máté, Philipp György, A. Part... Jelmeztervező: Szűcs Edit. Látvány: Ágens, Philipp Judit. Szövegek: F. Nietzsche, Kleist, Shakespeare, Egyiptomi Halottaskönyv, Hamvas Béla, Oscar Wilde, Ágens, Fogarasi Gergely. Maszk: Károlyi Balázs. Fény: Kormosói Róbert. Fotó: Kővágó Nagy Imre.
Jegyelővétel, foglalás: MU Színház 466-46-27, 209-4014; Ágens Társulat - +36-20-346-3797