Európában a fogyatékossággal élő férfiak és nők több, mint 70 százaléka nem jut munkához, több, mint 90 százaléka nem tanulhat tovább, a kormányzati és közszolgálati honlapoknak pedig mindössze 5 százaléka akadálymentes vak és értelmi fogyatékos személyek számára. Ezek alól hazánk sem kivétel.
ITT:
A Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa (FESZT) közleménye
Az (OS)2010. június 16 -án megjelent anyagából:
A fogyatékossággal élő európai állampolgárok mindössze 29 százalékának van munkahelye, mely szám Magyarországon nem éri el a 10 százalékot. A fogyatékossággal élő európaiak 9 százaléka jár egyetemre, és a nyilvános honlapok 95 százaléka nem akadálymentesen hozzáférhető! Más szóval Európában a fogyatékossággal élő férfiak és nők több, mint 70 százaléka nem jut munkához, több, mint 90 százaléka nem tanulhat tovább, a kormányzati és közszolgálati honlapoknak pedig mindössze 5 százaléka akadálymentes vak és értelmi fogyatékos személyek számára. Ezek alól hazánk sem kivétel. A fentiek valós és szomorú statisztikák, abban az Európában, amely elfogadta és ratifikálta a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt.
A fogyatékosügyi kérdések integrálása a következő tíz évre szóló EU stratégiába jobbra fordíthatja a dolgokat. És ezt hazánk képviselői is kérhetik a héten az Európai Tanácsnál, ezen a héten, amikor a tagállamok kormányfői és államfői Brüsszelben tanácskoznak, hogy meghatározzák a következő évtized gazdasági és társadalmi fejlesztéseit. Miért tennék ezt? Egyszerűen azért, mert szinte az összes, az EU politikái által lefedett terület közvetlen hatással van a fogyatékossággal élő személyek életére. Hogyan kaphatna munkát az európai polgárok 75 százaléka 2020-ra, és hogyan tudjuk a szegénységben élők számát 20 millióval csökkenteni anélkül, hogy a fogyatékosság személyekkel is foglalkoznánk, és megtörténne integrációjuk a munkaerőpiacra és elősegítenénk oktatásukat?
Hogyan beszélhetünk az európai polgárok jólétéről, ha az európai polgárok 10 százaléka, különböző fogyatékossággal, nem tud szabadon mozogni a társadalomban, azaz például nem tud elmenni nyaralni vagy egy koncertre?
Az európai fogyatékosügyi mozgalom azt kéri, hogy az Európai Fogyatékosügyi Paktum kerüljön bele a 2020-ig tartó EU stratégiába, mely konkrét intézkedésekhez vezetne mind európai mind nemzeti szinteken, javítandó a fogyatékossággal élők életét. A kormányunknak támogatnia kell egy ilyen kezdeményezést, ha egy mindenki számára élhető társadalmat akarunk létrehozni. Befogadóbb oktatási rendszerre, megfelelően akadálymentesített épületekre, az online eszközökhöz való könnyebb hozzáférésre, és a társadalombiztosítási rendszerekhez való egyenlő hozzáférésre van szükségünk, számos egyéb dolog mellett. Az európai szintű politikák irányt mutatnak arra is, hogy mit tehetünk mi, mint állampolgárok. Például a munkáltatóknak rugalmas és befogadó munkahelyeket kell létrehozni és fenntartani, arra a feltételezésre alapozva, hogy a munkában az számít, hogy az emberek mit tudnak elvégezni; a családok és az oktatók segíthetik a fogyatékossággal élő gyermekeket, hogy higgyenek abban, hogy el tudják, és el kell érniük a céljaikat, hogy sikeresek legyenek az életben. Mindennek azonban előfeltétele a megfelelő politikai, gazdasági és társadalmi feltételek jelenléte mind nemzeti, mind európai szinten. Semmit rólunk, nélkülünk - ez az európai fogyatékosügyi mozgalom jelszava: helyi, nemzeti és európai szintű együttes munkánk és személyes elkötelezettségünk révén tovább küzdünk a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javításáért - közölte a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa (FESZT) Magyarországon.
Forrás: http://os.mti.hu/Pages/News.aspx?ni=62745#62745