Mizser Attila: Beugró
Sokáig gondolkodtam, hol, melyik momentumából lehetett volna igazán az idei VB-döntőt megközelíteni, de rövidebb, igazabb és spórolósabb utat Jauma Marquet Cot alias „Jimmy Jump” újabb akciójánál, megmondom őszintén, nem ismerek. Már a nulladik minutumban olyan közel került a trófeához, amelyhez aztán százhúsz vánszorgó, mellberúgós, vádliszaggató percnek kellett elvezetnie. Nem is beszélve az üzenetéről, hisz Jimmy „mezén” az volt az aktuális üzenet, miszerint „Jimmy Jump a rasszizmus ellen”. A „katalán sportember” egyébként is veszett váteszként a végső győzelem-birtokos spanyolok mellé húzta volna a sapeszét a kevély kupára. Jelezve a fátum erejét. Polipok ide, papagájok, sámánok oda.
lépéselőny
Gundel Takács Gábor még ugyan említette közvetítésében a cselekményt, de képeket csak a meccs után láthattunk a kupára sapkát adni szándékozó, tapasztalt „beugróról”, aki már remek referenciával érkezett ide. A 2004-es Európa-bajnoki döntő (Portugália–Görögország) talán a leginkább ide kapcsolódó, rokon rendezvény. A Davis, UEFA-kupák, és Formula-1-es futamok szinte felszámolódnak a mester remek megmozdulásai között. Személy szerint emlékszem, még 2009-ben a Roland Garros döntőjében miként kívánt Roger Federer fejére szintén egy piros sipakot húzni, miután átugrott a hálón, de a biztonságiak ott szintén utolérték a vörös salakon. Helyszínek, miként talajviszonyok.
Az időzítés remek, hisz pont ez idő tájt szokott a FIFA a hivatásos játékosokat tömörítő szervezetének a rasszizmusellenes kampánya is lezajlani, amikor, midőn Jauma Marquet Cot is a pályára lépett a Soccer City szent gyepén, nem felejtve ezt!
A többit, Kedves Iniesta, köszönje meg Neked a büszke spanyol nép…
„Négy százados
emelje Hamletet, mint katonát,
A ravatalra: mert belőle, ha
Megéri, nagy király vált volna még…”
(Hamlet)
