fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Az egyformaság szépsége - Satrapi: Asszonybeszéd

2010.07.21. 11:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló képregény folyóirat könyvajánló marjane satrapi györe gabriella

Ha az amerikai férfiak vagy az európai iparmágnások, korábban az arisztokrácia férfitagjai ebéd után visszavonulhattak a szalonba, hogy egy whisky és egy jó szivar társaságában megvitassák a napi politika és a gazdaság, a család és a vállalkozások fontos ügyeit, miért elképzelhetetlen, hogy Iránban, ahol az Asszonybeszéd író-rajzolója felnőtt, a nők a háromnegyed óra alatt erősre főzött tea mellett a maguk életbevágóan fontos dolgaival tegyék ugyanezt? Marjane Satrapi szerint pedig ez a téma kilenc nő között a férfi, illetve a férfiakkal való kapcsolat lehetséges formái.

Marjane Satrapi: Asszonybeszéd

A Asszonybeszéd-ében, melyet nálunk a Persepolis első és második része után adott ki a Nyitott Könyvműhely, anyja, nagyanyja, szomszédasszonya, nagynénje, s a családhoz más, rokoni vagy baráti szálakkal fűzött nők, vele együtt kilencen, összeülnek, hogy egymást is felvilágosítsák, hiszen nincs jobb annál, mint ha lehetőséged nyílik rá, hogy kibeszéld a gondjaidat.

Egy kedves ismerősöm szerint a könyvet szex-képregényként hirdeti a Libri. Aki a szaftos részletek és a pornográf képek miatt vásárolná meg Marjane Satrapi könyvét, az ne is vesztegessen rá 1990 forintot: nem ez a hozadéka a képregény-kötetnek. Az író- rajzolónő, aki nem is tudja elképzelni az írást a képek nélkül, melyeket legfőbb kifejezőeszközeinek tart, inkább beszélő fejeket rajzol, s az általuk elmondott történet egy-egy jelenetét mutatja fel, s itt ne gondoljunk még a hollywoodi kasszasikerek második harmadában gyakorta fellelhető intenzitású szex-jelenetek villanóképes megjelenítéseire sem.  A könyv inkább tisztítás és tisztulás-történetek sora.

Marjane Satrapi a maga nagy rituális tisztulását és tisztítását a Persepolis-ban már elvégezte: iráni gyermekkora, négy éve Bécsben és a súlyos traumákkal terhelt gyermekkorból felnőtté és sikeres nővé érő ember története a Persepolis története. Mellette az Asszonybeszéd ereje eltörpül (Satrapi maga is inkább kikapcsolódásként jellemezte a könyvet, melyet a Pesepolis négy részének írása és rajzolása közben levezetésként készített), de még így is bőven érdemes tapasztalatot szerezni arról a nyíltságról, ahogyan ezek a nők megosztják egymás között élettörténeteiket vagy mások élettörténeteit. Marjanééért a Persepolist kell fellapoznunk.

A nagyanyja történetét inkább fragmentumokból tudjuk összerakni. Az Asszonybeszéd bevezetésében megtudjuk, hogy a Persepolis-ban kedvesnek és fontos támasznak megismert asszony ópiumfüggő, így a nehéz reggelek után az első teában feloldott ópiumdarabka után válik azzá a szerető és szerethető emberré, amilyennek ott megismertük, s ő az az összetartó erő, amelyik – „Kibeszélni másokat a hátuk mögött. Ez az, ami többet ér bármilyen szívgyógyszernél” – megnyitja a női történetek árját: Nahidról, egykori barátnőjéről szóló története, aki szerelemtelen házasságába nem szűzen érkezett, s első zavarában a megbeszélt módszer helyett nem magát vágta meg a pengével, hanem a férjét szabadította meg fél heréjétől, hogy aztán békességben éljék le egymás mellett az életüket, felszabadítja a beszélgetést annyira, hogy elhangozzanak a saját történetek is. Van itt házasság előtt elveszített szüzesség miatti aggodalom; van 13 évesen 69 éves férfihoz kényszerített, majd tőle elszökő lány, aki Európában festőként talál magára és a szerelemre; van megcsalt asszony, aki aztán maga is csalóvá lesz egy mást megcsalóval. Fény derül arra, hogyan tartható meg a klimaxoló, idősödő férj egy kis zsír-átrendezéssel, s miért nem sikerül a jósnő útmutatásai alapján férjet fogni annak, akinek az anyósjelöltje mélyen ellenzi a házasságot, s az is, áldás vagy átok-e a szüzesség.

Marjane Satrapi történetében okos és buta asszonyok történetei sorjáznak, akik élethelyzetüket kénytelenek a hagyományok szorításában ilyen vagy olyan módon maguk rendezni megfelelőbbé: van, aki ezért Európáig meg sem áll, s van, akinek eszébe sem jut, hogy változtathatna valamin, bár nem elégedett azzal, ami vele történik. Van, aki régen túltette már magát a bánatán, van, aki épp újabb bánatára keres orvosságot, de olyan is, akinek ez a kör adja meg a lehetőséget a gyógyulásra, az évek óta dédelgetett fájdalomtól való szabadulásra: nyolc másik szemszögből tekinthet ugyanarra a történetre, s mindenki el is mondja, mit gondol a dologról.

Marjane Satrapi a Persepolisban már megírta: olyan kultúrából érkezett, ahol a nyilvános csók is szexuális aktusnak számít és tilos, első élménye a férfiról egy barátnője félmeztelen, alsónadrágban mutatkozó fiújának látványa. Első lehetséges szeretkezésének vállalása komoly fejtörésébe kerül és lemond vele arról, hogy Iránban még feleség váljék belőle. Számára a pár évvel idősebb barátnő, aki este lefekvés után elmeséli, hogy már tizennyolc fiúval volt együtt, megdöbbentő és semmiképp sem követendő példa: az európai szexuális felszabadulás bécsi diákévei alatt sokként éri.

Ezzel a bonthatatlannak tűnő, ám kívülről kényszerített erkölcsi renddel, a bátyám-húgom megszólítás mögé rejtett autoriter férfihatalommal és elvárás-rendszerrel szemben felszabadító végigolvasni ezeknek a nőknek az életútját, problémáit. Bár egyetlen alkalommal sem írja le a hárombetűs szót, mégis körüljárja a témát: mit okoz a férfivágy és a férfi utáni vágy, s hogyan egyeztethető össze mindazzal, amit éveken át neveltek az iráni nőkbe e férfiak. De szól arról is, amit a nők maguknak köszönhetnek: a pénz utáni sóvárgásban elvesztegetett kapcsolatokról, a kritikus pillantás szükségességéről.

Felvillantja, hogy van egy olyan világ, amelyben lehet és kell beszélni a férfi és nő közötti viszonyról, a szexualitás vonzatairól, de nem a technikát, a napi rutint vitatják meg egymással az asszonyok, hanem a nagyívű mintázatokat: utakat és kiutakat azokból a kényszerített mintákból, melyek nem szolgálják az egyén személyiségfejlődését.

„Az Asszonybeszéd szereplőiben bármelyik nő a világon magára ismerhet” – írja a kiadó a hátsó borítón. S van-e komolyabb interkulturális közvetítés, mint gyarlóságainkban és értékeinkben felmutatni alapvető hasonlóságainkat?


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr352165271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása