Néhány héttel ezelőtt ICA Várnagy ldikó szobrászművésznő műhelyében járt. (A riport itt olvasható.) A művésznő szobrok és kisplasztikák mellett az írást is fontos kifejezőeszközének tartja, s rendszeresen műveli. Rajzverseiben ugyanazok az életfeladatok és -kérdések foglalkoztatják, mint amik szobrászatában is megjelennek: a női lét, a nő, mint művész, a teremtő nő, mitológiai ősanyák. Lecsupaszított vallomások, melyeket újra és újra elolvashatunk, hozzá a rajzok az elmélyülést segítik, többszöri olvasásra a szem úgy hangolja össze a képet és a rajzot, mintha a szöveg is kép lenne, vagy fordítva, mintha a rajz az olvasás folytatása lenne. A mai vasárnapra Várnagy Ildikó kéziratos anyagából Magyari Andi válogatott.