A KULTer.hu-ra lépve a popkultúra, az irodalom, és a vizuális kultúra fő csapásirányai mentén gondolkodó közösségre és izgalmas cikkekre találni. Az utóbbi időben Tallér Edina, Nyerges Gábor Ádám, Pollágh Péter és Nagy Ildikó Noémi köteteiről közöltek kritikákat, talán tudatosan is figyelve az arányokra.
Kíváncsiak voltunk, kik szerkesztik a lapot, s milyen elvek mentén hozzák meg döntéseiket. A főszerkesztőt, Áfra Jánost kérdezve egy jól működő, az első változásokat már átélt, de töretlen lelkesedésű csapat villant fel előttünk - a KULTer.hu-t mindenkinek csak ajánlani tudjuk. (Györe Gabriella interjúja.)
ICA: Mikor merült fel a portál alapításának ötlete, s mennyi idő alatt sikerült létrehozni azt?
Áfra János: Barna Péter barátommal már évekkel ezelőtt elgondolkoztunk azon, hogy egy friss arculatú, igényes, keleti régióra koncentráló kultúrportált indítunk, de épp akkoriban lettem a
Szkholion, aztán a
PRAE.HU szerkesztőségének tagja, s ez a két csapat mai napig is fontos számomra, sokat köszönhetek nekik. A
Szkholion arculatának átalakulása után rá kellett ébrednem, hogy túldimenzionáltam a folyóirat honlapjának fejleszthetőségét, és épp ekkor, 2010. május 31-én szűnt meg a
Deol.hu, amely Hajdú-Bihar megye kulturális életének elsőszámú internetes fóruma volt hét évig. Ez nagy érvágást jelentett Debrecen kulturális életének, amit a
KULTer.hu elindítása óta tovább súlyosbított a
Debreceni Disputa megszűnése.
Először is a rovatstruktúrát gondoltuk át Péterrel, a portál alapító főszerkesztő-helyettesével, aztán pedig a honlap címén vacilláltunk, végül beugrott ez, ami egyszerre utal arra, hogy egy kulturális térről van szó és arra, hogy ez a tér a kultúra újraértelmezőinek, vagyis a KULTereknek ad teret. Nyáron a rovatvezetésre felkért szerkesztőkkel több napos mítingeket tartottunk nálam, reggeltől estig dolgoztunk, a nap végén pedig hideg fröccsel hűtöttük le az indulatokat. Igazán sokrétű, heterogén, de épp ezért flexibilis csapat alakult ki. A nyár a honlap elkészítésével, az arculat közös, átgondolt megtervezésével, szerzőbarátaink megkeresésével, szövegek beszerzésével, szerkesztésével telt.
ICA: Hány aktív szerzőtök van?
Áfra János: Az oldal elindításakor már világos volt, hogy a felület több lesz, mint regionális hangsúlyú kulturális portál, ezt pedig épp az ország minden tájáról jelentkező fiatal szerzőknek és sokirányú érdeklődésüknek köszönhettük. Az első öt hónap alatt mintegy 100 szerző írása jelent meg nálunk, közülük pedig több rendszeres írónk is akadt, sokan a pályakezdők közül. A bejáratott, ismert alkotó megnyerése mellett ugyanis kezdettől fontosnak érezzük, hogy első publikációkat is megjelentessünk. A KULTer.hu határozottan műhelyként működik, méghozzá határokat átívelő műhelyként. Statisztikai alapon említem az eddigi legaktívabb szerzőket: Jován Katalin Debrecenből, Csordás László a kárpátaljai Eszenyből, Berényi Csaba Szegedről, Vass Norbert Kaposvárról, Dani Áron Kolozsvárról, Lisztes Bence Tatabányáról, Szép Szilvia Nyírmeggyesről és Braun Barna Székesfehérvárról, aki ráadásul az oldal – fejlesztésre váró – alapvázának technikai megalkotója volt, jelenleg az ELTE hallgatója és a FÉL Online főszerkesztője.
ICA: Vannak-e rovatfelelőseitek, s ha igen, kik ők?
Áfra János: Bár kezdettől jól körülhatárolható rovatstruktúránk van, az oldal szerkezete és sokrétű érdeklődésünk is megengedi a rovatok közötti átjárást, sokszor beszélünk meg közösen szövegeket, csapatként működünk. A „litKULT” rovat szerkesztésére Herczeg Ákost kértük fel, aki a DE PhD-hallgatója és az
Alföld kritikusa. Eredetileg úgy terveztük, hogy a „popKULT” szerkesztője Szalóki Csaba Dávid lesz, aki most a BME kommunikáció és médiatudomány mesterszakos hallgatója, de az indulás előtt visszalépett. Így a „popKULT” és a „vizuálKULT” rovat szerkesztésében Dabrowsky Ádám és Miklósvölgyi Zsolt igen hatékonyan működött együtt. Zsolt a piliscsabai PPKE
KuK nevű kulturális honlapjának diákfőszerkesztője lett, sajnos már nem dolgozik velünk. Ádám a DE anglisztika mesterszakos hallgatója, képregényekkel és filmekkel foglalkozik, így a „vizuálKULT” rovatot ő viszi jelenleg is, míg a „popKULT” szerkesztője nemrég a
Műút bevált szegedi képregény-kritikusa, Dunai Tamás lett, aki jelenleg a PTE PhD-hallgatója. Külön hálával tartozunk a PTE-n végzett, jelenleg Ausztriában élő Kovács Juditnak, akivel személyesen még sosem találkoztunk, mégis nagy odafigyeléssel vesz részt a munkában, nézi át a cikkeket és gyűjti a „KULTprogramok”-at a rovatába.
A rovatszerkesztők többnyire nem csak elfogadnak vagy visszadobnak írásokat, hanem kritizálva bíztatnak, s ha kell, többszöri átírásra ösztönöznek, nem pedig leráznak. Jóval közvetlenebb kapcsolatot ápolunk minden hozzánk író szerzővel, mint az általában jellemző, nem várunk heteket a reagálással, válasz nélkül pedig nem hagyunk senkit. Azt hiszem, hogy ez mindnyájunkra igaz.
a KULTer.hu csapata még indulás előtti felállásban
Braun Barna, Herczeg Ákos, Barna Péter, Szalóki Csaba Dávid
Miklósvölgyi Zsolt, Dabrowsky Ádám, Áfra János
ICA: Milyen vezérelvek alapján választjátok ki, miről írtok egy adott időszakban?
Áfra János: Érdekesség, elhanyagoltság vagy épp felkapottság, újszerűség, aktualitás, vagy újra aktualizálhatóság, szerzői érdeklődés, és ami legfontosabb: megvalósíthatóság. Nagyon sok tervünk volt, pl. partykritikákat is szerettünk volna rendszeresen az ország minden részéről, de lejjebb kellett adnunk, mert jelenleg nincs olyan kapcsolathálózatunk, hogy ebből legyen valami. Azzal a naiv ábránddal indultunk, hogy a szélesebb olvasóréteget a populáris kultúra felől juttatjuk majd el a magas művészetekhez, másrészt pedig értelmezési stratégiákat kínálhatunk a fiatalok sajátos szubkulturális tapasztalatainak megértéséhez, és ezeket a kortárs jelenségeket az idősebb generációval is megismertethetjük, persze ennek a megvalósítása nem egyszerű dolog, főleg zéró anyagi forrásból, de talán az idő igazolja, hogy nem lehetetlen.
ICA: Partnereitek sorában szerepel mások mellett az Élet és Irodalom is - mit jelent a partnerségi viszony köztetek?
Áfra János: Egyelőre csak egy linkcserét, de számunkra ez is megtisztelő.
ICA: Debreceni kötődésű vagy, bár Hajdúböszörményben születtél. Mit jelent számodra a főszerkesztésben ez a kötődés?
Áfra János: Hajdúböszörmény bizonyára mindig is a legfontosabb város marad az életemben, itt éltem le 22 évet, ezen belül életem talán legfájdalmasabb, legkiábrándítóbb időszakát is, de ebből a háttérből, vagy épp a biztos alap hiányából merítettem motivációt eddig, és úgy érzem, fogok ezután is. Mind az alkotáshoz, mind a koncentrált munkához. A belváros gyönyörű, az utóbbi években pedig több jelentős lépés történt a kulturális élet fejlesztésére, pl. megalakult a Művészeti Megálló Galéria és a Kertész László Irodalmi Kör is.
A gimnáziumot is Hajdúböszörményben végeztem, így csak felnőtt koromban kerültem közvetlen kapcsolatba Debrecennel. Ennek alig néhány éve, de már nem tudnám nélkülözni ezt a relatív pezsgést, a képzőművészeti vérkeringést, ami épp akkoriban kezdett kialakulni, mikor kapcsolatba kerültem a várossal. Mostanában úgy tűnik, az irodalmi élet is kezd rendszerezettebbé válni, bár az egyetem és a belváros olykor mintha külön életet élne. Úgy érzem, hogy egyre több alulról jövő kezdeményezés – pl. a Színláz Stúdió, LÉK*, DEIK* – is utat talál magának, sokszor épp az együttműködés által. A szerkesztésben többünk debreceni kötődése együtt jár azzal, hogy kiépültebb kapcsolatrendszerünk van itt, ezért több helyi eseményről tudunk tudósítani és több helyi alkotóval tudunk személyes kapcsolatot tartani.
ICA: Mit tartanál 2011-ben sikeres évnek a lap számára?
Áfra János: Az oldal technikailag az indulás óta semmit nem változott, pedig számtalan hiba van még rajta, ez minket is zavar, remélhetőleg ezeket mielőbb sikerül korrigálni, és jó lenne folyamatosan fejleszteni a felületet. Ötlet számtalan van, csak a megvalósítás várat magára. Szeretnénk egyesületté alakulni, hogy valamilyen formában pályázhassunk, és komolyabb lépéseket tehessünk a lap fejlesztéséért, a szerzők munkáját pedig ne csak fesztivál jegyekkel, recipéldányokkal és kedves szavakkal, hanem honorral is tudjuk kompenzálni pár év múlva. A marketing kialakításában, a pályázatírásban Erdei Enikő segíti majd a csapatot.
Jó érzéssel tölt el minket, hogy fél év sem telt el a KULTer.hu elindulása óta, és sokan máris az ország vezető kulturális, irodalmi portáljaihoz mérik. Fel sem merül, hogy egyetemi portálként kezeljék, pedig a szerzők és olvasók jelentős része mégiscsak egyetemista, vagy fiatal alkotó. Mindez pedig azt jelzi, hogy egy új nemzedék gondolkodása, kultúraértése, az eltérő értékszemléletek ütközése karakteresen körvonalazódhat nálunk az évek alatt.
***
A LÉK (Lehetnék Én is Költő) Irodalmi Kör 1998-ban alakult, elnöke 2010 második felétől Barna Péter. A kör tagjai többek között Lapis József, Herczeg Ákos, Komlósi Kornél, Somoskői Beáta, Balázs Zoltán, Jován Katalin, Paróczai Tekla, Kovács Tünde, Baranyai Gergely.
A DEIK (Debreceni Egyetem Irodalmi Kör) 2009-ben alakult, elnöke: Bancsi Árpád István. Tagjai többek közt: Farkas Evelin, Polgár Tóth Tamás, Horváth Imre Olivér, Asbóth Balázs.