„TALPRA MAMA! HÍV A BABA!”

Anyaírók beszélgetnek ICA szerkesztőivel

 

a cseperedő net nemzedék grafofil mamái.

Szécsi Noémi író, az első magyar blogregény szerzője

Finy Petra író, költő, meseíró

Myreille, a Nők Lapja Café újságírója, a www.mokhsa.hu alapítója

az Irodalmi Centrifuga szerkesztői

Hangját adja (énekel, versel, és felold): Ágens

Gordon Agáta a Világegyetem alapjáról, a legerősebb kötésről, az anya-gyermek kapcsolatról beszélget. Milyen az anyák jövőképe? Lányaik és fiaik milyen új élet kapuját nyitják meg előttük? Mit érez az írónő, mikor anyává lesz? Múzsák-e a babák?

 

 

A szerzőkről bővebben cikkünkben olvashatsz.

 

 

 

1994-től az ELTE BTK latin, később angol és finn szakos hallgatója volt, Helsinkiben finn nyelvet, később kulturális antropológiát tanult. 2001-ben diplomázott angol és finn szakon. A 2002-ben a Népszabadság újságíróiskolájában szerzett oklevelet. Első kötete, a Finnugor vámpír 2002-ben jelent meg a JAK-Kijárat kiadónál. A Budapesten játszódó szatirikus vámpírtörténet és/vagy művész- és nevelődési regény jelentős kritikai sikert aratott és két kiadást ért meg. A regény megfilmesítési jogait az Eurofilm vásárolta meg.

Blogjának írásai a Tericumnál jelentek meg könyv formában 2003-ban A kismama naplója címmel. A kötet 2004-ben Elle irodalmi díjat kapott dokumentarista kategóriában. A kismama naplójának folytatása A baba memoárja (2004). 2005-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Szécsi Noémi második regénye a Kommunista Monte Cristo (2006) amely egy vegetáriánus, hithű kommunista hentes, Sanyi sorsán keresztül mutatja be a huszadik század vérzivataros évtizedeit 1919-től 1957-ig. Legújabb regénye, az Utolsó kentaur (2009) budapesti anarchista fiatalok életéről szól.

A Kommunista Monte Cristo-ért 2009 szeptember 29-én Brüsszelben vette át az Európai Unió Irodalmi Díját, amelyet az Európai Bizottság 2009-2011 között oszt ki az Unió 34 országát képviselő 34 pályakezdő szerzőnek.

 

 

 

 

Költő és gyermekkönyv-író. Gyermekkönyvei a Pozyonyi Pagony kiadó gondozásában (Bögre úr meséi, Lámpalány meséi; Az ovi-ügy, A tesó-ügy, A doki-ügy), a Naphegy kiadónál (Gréta garbója) vagy a General pressnél (Azurro) jelennek meg. Készülő második kötetéről Magyari Andrea így írt ICAn: "maga az emberi természet, az emberi kapcsolatok hátborzongatóak, s nem azért, mert a falulakók kivételesek lennének. Finy Petra készülő második kötetében épp arra irányítja figyelmünket, ami mellett –  ösztönös védekezésből talán – egyébként elmegyünk: gallyra (szögre?), sőt agancsra akasztott félelmeinkre, be nem vallott szorongásainkra, mindennapi vízióinkra. Szorongat, vigasztal. Kár lenne elmenni mellette."

 

 

 

2002. július 25-én, egy csütörtöki napon kezdett blogolni, egy válságos életszakaszban. Ezért is lett a blog címe: Végtelen sikítás. Nevet előbb kedvenc énekesnőjétől akart kölcsönözni, de a karakterkészlet hiányosságai végül másik francia utónévhez vezették: így lett Myreille. Eredetileg közgazdásznak tanult, de 2005 óta az NL Café újságírója. Férjhez ment, gyereke született, Anya lettem címmel vezeti blogját az NL Cafén. 2009-ben néhány barátjával alapították a moksha.hu-t, amely közösségi blog csajos témákról nem csak csajoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Budapest V. kerületében található Pilvax Kávéház elődjét, a Café Renaissance-t, 1838-ban alapította Privorsky Ferenc. Ma is ismert nevét Pillwax Károlyról, későbbi tulajdonosáról kapta, aki a 19. század 40-es éveiben vezette a kávéházat. Később többször is átnevezték (volt Fiilinger Kávéház, Forradalmi Csarnok, Café Herrengasse, Schőja Kávéház) de a Pilvax név maradt legsajátabbja. A reformkorban a fiatal értelmiségiek találkozóhelye volt (Fiatal Magyarország, Tízek Társasága). Itt fogalmazták meg a forradalom 12 pontját is. 1848. március 15-én itt mondta el Petőfi a Nemzeti dalt.  Ettől kezdve egy ideig Forradalmi Csarnok volt a kávéház neve. Eredeti épületét 1911-ben lebontották, de tíz évre rá, közel eredeti helyéhez újra megépítették. A Pilvax Étterem és Szálloda ad otthont a Pilvax Szalon és Kávéháznak ma is.