241. § A zsemlyét, kenyeret ne vágd. Törjed. Ne harapj a karéjból, hanem törd le belőle a falatot és úgy tedd a szádba. Ne morzsázz belőle. Ne készíts a kenyér beléből galacsint. Ne vedd ki a belét, ne edd külön a héját. Mártogatásra, tányértörlése ne használd.

242. § A spárgára, amelyet rémes magyar szóval „csirágnak” neveznek a vendéglősök, külön szabályok érvényesek. A spárgát az illendőség előírásai szerint is kézzel esszük, csak a spárga fejét támasztjuk alá a villa hegyével. Nem könnyű dolog. Ügyesség és gyakorlat kell hozzá, de még ha ügyes és gyakorlott is valaki, akkor sem tud úgy enni spárgát, hogy az esztétikai szempontból, épületes látvány legyen. Evés után külön erre a célra odakészített kis csészében mossuk meg ujjainkat. Vigyázz! Nehogy inna találj az ujjmosásra, vagy szájmosásra odakészített langyos vízből.
243. § Be kell vallanom, hogy a spárgaevésnek ettől a módjától cseppet sem vagyok elragadtatva. Más módot javasolnék. Villánkkal messük ketté a spárgát és előbb az egyik, majd a másik felét tűzzük villánkra és úgy emeljük szánkhoz. Hogy ezt megtehessük, a spárgának puhának kell lennie, mert a fás spárgát villával feldarabolni nem lehet.

244. § Ha a leves még olyan meleg, fújni, akkor se fújjad, kavargatni se kavargasd, hanem várjad meg nyugodtan, amíg kihűl.
245. § A levesben főtt zöldséget, tésztát, húst csak kanállal apríthatjuk fel.
246. § Erőlevest gyakran szolgálnak fel csészében. A levest ilyenkor a csészéből úgy isszuk, mint a teát vagy a kávét.
247. § Ne billentsd meg a tányért a végéből, hogy az utolsó cseppet is kanaladra vehessed.

248. § Attól, hogy késsel eszed a halat nem féltelek. A halhoz manapság már mindenütt külön evőeszközt adnak, vagy két villát. Ha mégis megtörténnék, hogy kést vagy villát találnál tányérod mellett, akkor, amikor hallal kínálnak, – a kést a világért se vedd kezedbe. Egy darab zsemlyével támaszd meg a halat és villáddal edd.

249. § A burgonya, különösen az újburgonya, gyakran megtréfálja az embert, mert síkos és kerek. Nehogy kiugorjék tányérodból, támaszd meg késeddel, amikor a villát beleszúrod. De soha ne törd villáddal péppé.
250. § A salátaleveleket göngyöld rá a villára. Ha a salátát jól készítették el, akkor a leveleket már előzően szétszedték, úgy, hogy nem nehéz azokat villára venni.
251. § A mártást ne öntsd tányérodra, hanem tartójából a benne lévő kanállal vedd ki.
252. § A mártás maradékát kenyérrel kimártogatni nem illik.
253. § Ami a mártás az étel elfogyasztása után tányérodon marad, azt hagyd is ott.

254. § Túl sok mártást ne végy, mert nem valami gyönyörű, ha tányérodon végül mártástó marad. Nem kell, hogy előrelátóan gondoskodj magadról, hiszen mártást bármikor vehetsz tányérodra. Ebéd közben is.
255. § A hús mellé savanyú körítés számára ( saláta, uborka, dinnye, paradicsom stb.) rendszerint külön kistányért adnak. Ha karikára vágott citromot adnak a hús mellé, azt a húsra tesszük s levét villánkkal nyomkodjuk ki.
256. § Csontot lerágni illetlenség.
257. § A maradékokat, csontokat és halszálkát ne told tányérod szélére, mert onnan könnyen leeshetnek és bepiszkíthatják az asztalterítőt.
258. § Sót tányérod szélére tégy, de ne a saját késeddel, hanem a sótartóban lévő kis kanállal.
259. § Gyakorlati szempontból a só- és cukortartók közül a cukorszórók és sószórók felelnek meg rendeltetésüknek a legjobban.
260. § Az ételt ne edd túl fűszeresen, mert ezzel csak Karsbad idegenforgalmát mozdítot elő. Az orvostudomány újabb megállapítása szerint még a só sem olyan egészséges, mint hisszük.
261. § A vajat külön erre a célra való vajvágó késsel vágja az ember.

262. § Az ivásban még mértékletesebb légy, mint az evésben.
263. § A leves előtt, levesevés közben, vagy olyankor, amikor étel van a szánkban – nem illik inni.
264. § Ne pohárszámra öntsd magadba a bort, s a sört, hanem igyál lassan, kortyolva.
265. § Akárki akármit is mond: az alkohol méreg. Ne szokj hozzá. Ne élj vele. És legyen erkölcsi erő benned ahhoz is, hogy megmondjad: „Nem iszom”.

266. § A borospoharat nyelénél fogd, a csészét fülénél. Kisujjadat azonban eszedbe ne jusson ilyenkor oldalt tartva kifeszíteni, mert az nevetséges.
267. § A pohár szélén ne maradjon nyoma se annak, hogy ittunk belőle.
268. § Ne leheljünk a pohárba és ne köhögjünk bele.

Folytatjuk.

• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •