Híd a generációk között az őszinte emlékezés, ez a "történelem" célja.
Az Emlékpontok című programból most újabb interjút ajánlunk. Az interjúalany az 1939-ben született Székely Sándorné, az interjút a Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskolai Módszertani Központ diákjai készítették.
"Az emlék-áthagyományozás elmélyíti a nemzedékek közötti információs és érzelmi kohéziót."
Az Audiovizuális emlékgyűjtés című projekt szempontjából elsősorban a félig nyitott kérdőíves és az oral history jellegű kutatások módszertana a fontos. A cél egy személyes történet vagy a történet egy szakaszának rögzítése.
A Program célja az 1939 és 1989 közötti időszak megismertetése, a történelemtanításban alkalmazható új módszertani eszköz bevezetése, ami a felnövekvő nemzedék infokommunikációs ismereteire és percepciós szokásaira támaszkodik, és a diákok történeti tudatának erősödése.
A program a Közép- és Kelet- európai Történelem és Társadalom kutatásért Közalapítvány együttmüködésével, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. ("Audiovizuális Emlékgyűjtés TÁMOP-3.2.9-08/1/A-2009-0002" pályázat)
Az interjú itt tekinthető meg.
Interjú rövid leírása: Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról. (01:40) Csak a hat elemi osztályt végezhette el, mert édesanyjának kellett segítenie a család boltjában. A családi légkör nem volt jó, a konfliktusokat elsősorban a család egyik részének vallásossága, másik részénék kommunista nézetei okozták. (05:26) Beszél nővérére, Máté Mária életéről, aki később az 1956-os forradalom mártírja lett. Nővére részt vett a győri forradalmi eseményekben, az interjúalany betegsége miatt nem tartott vele. Nővérét az október 25-i sortűzben megölték. Elmondja, hogyan viselte a család a tragédiát. (12:50) Beszél a temetésről, amelyen hatalmas tömeg jelent meg, sokan így tiltakoztak a szovjet elnyomás ellen. (16:08) Édesanyját általa el nem követett bűnökért két évre bebörtönözték, közben neki törvénytelen gyermeke lett egy rossz kapcsolatból. Részletesen elmondja saját gyermekeinek és húgának születését, amelyben segítkezett. (20:18) Családját még a '70-es években is megfigyelték. Többször vallatták, megverték. (26:16) Elmondja letartóztatásának, vallatásának körülményeit. Beszél a rossz családi viszonyokról. (38:12) Beszél második férjéről, családalapításáról. (42:00) Elmondja, hogy a rendszerváltás után hogyan próbálta többedmagával felelősségre vonni az '56-os forradalom győri leverőit. (44:58)
