355. § Alapelv, hogy a férfi köszön előre. De egyetlen hölgynek sem fog leesni fejéről a korona, ha ő köszön előre annak a jóismerősének – ha mindjárt férfi is az illető, – aki véletlenül nem vette észre őnagyságát. (Angliában a nő fejbólintással szinte előre köszön a férfinak, engedelmet adva ezzel arra, hogy a férfi őt üdvözölhesse.) 356. § Fiatal leányok náluk sokkal idősebb férfiaknak mindig előre köszönhetnek. 357. § Még valamit szeretnék a fiatal leányok lelkére kötni: visszaköszönéskor legyenek kedvesek azokhoz is, akik nékik talán kevésbé tetszenek. 

358. § A felénk nyújtott kezet el nem fogadni, levegőben hagyni durva sértés.

359. § A kézcsók polgári életünkbe Bécsből került, ahol azt a spanyol szertartással rokon osztrák udvari etikett tette általánossá. A spanyol szertartás szerint ugyanis a megkoronázott királyhoz így szól a megkoronázandó királyné.
– Baso las manos de Vuestra Mayestad!
A fűszeressegéd  tehát a spanyol etikettnek tesz eleget, amikor ekként köszönti a konyhák tündérét:
– Kisztihand.
Általános szokás „kezét csókolom”-mal köszönti a hölgyeket.

360. § Fiatal leányoknak azonban nem szokás kezet csókolni. Elméletben legalább nem. Gyakorlatban azonban ma – kevés kivétellel – a legtöbb férfi minden nőnek, tehát fiatal leányoknak is kezet csókol. Ez ellen a divat ellen egyelőre hasztalan emelik fel szavukat a mamák és nénik. Ma valósággal sértésszámba megy, ha a férfi köszönéskor, vagy tánc után nem csókol kezet.
361. § Ha nem akarsz mindenkinek kezet csókolni, akkor inkább senkinek se csókolj kezet. Legalábbis is ne úgy, hogy azok, akiknek a kezét nem szándékozol megcsókolni: észrevegyék.
362. § Megcsókolni csak kesztyűtlen kezet szokás.
363. § Ha valaki tiltakozik ellene: ne erőltessük a kézcsókot.
364. § Ha kezet csókolunk, lehajolunk s nem rántjuk fel szánk magasságába a hölgy kezét.
365. § És férfiakat nem szokás férfiaknak „kezét csókolom”-mal üdvözölni, még tréfából sem.
366. § Miként a bemutatkozáskor, azonmód a köszönéskor is várja meg az alacsonybbrangú, a fiatalabb, a férfi, amíg neki a magasabbrangú, az idősebb, illetve a hölgy kezet nyújt.

367. § Ha annak, aki kezet nyújt neked, nincs kesztyű a kezén, neked pedig van: húzzad le a tiédet. Ha azonban mind a kettőtök kezén van kesztyű, semmi értelme sincs annak, hogy – amint most Pesten szokás – kézfogáskor mind a ketten lehúzzátok kezetekről a kesztyűt.
368. § Ha a társad hölgyeknek köszön, köszönj nekik te is.

369. § Ha annak akivel mégy, köszönnek, te is köszönj vissza az illetőnek. Akkor is, ha nem ismernéd őket.

370. § Ha ismeretlen hölgynek lovagi szolgálatot teljesítesz: ha felemeled, amit elejtett, vagy ha átengeded neki helyedet az autóbuszon stb. – emeld fel kalapodat!
371. § Ha vasúti fülkébe,várószobába stb. lépsz, könnyed főhajtással és általánosságban köszönj az összes jelenlevőnek.
Otthon, saját házadban, természetesen mindenkit üdvözölnöd kell.
A társadalmi érintkezésben jártas ember mindig meg fogja találni a köszönés megfelelő módját és formáját. Azt a módot, amely aranyközépút a vaskos bizalmaskodás s a hűvös merevség között.

Folytatjuk.

• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •