Vannak igénytelen külsejű, szerény emberek, akiket mindaddig senki sem vesz észre, amíg nem kezdenek el beszélni. Ha azonban megszólalnak, ellenálhatatlanul meghódítják a szíveket. És vannak olyanok, akik kitűnő megjelenésűek, varázsuk azonban abban a szempillantásban megtörik, amelyben szájukat szóra nyitották.
Nem azokra gondolok, akik a néhai milliós bankjegyeket melón-nak mondták, a pénzt pedig általában dohány-nak, nem azokra, akiknek minden második szavuk az, hogy „úgye” és akik „bóvli”-nak nevezik a selejtes árut, hanem azokra, akik – merő kényelemszeretetből – meg sem kísérlik, hogy tisztességesen megtanuljanak magyarul.
- Ne használj idegen szavakat, – tanácsolja egyik kiváló írónk – mert nem lehet tudni: mit jelentenek.
Ne mondd a bemutató előadásra azt, hogy premiére s a hét végét ne nevezd week end-nek. Ne mondd törekvő helyett azt, hogy ambíciozus és átenged helyett azt, hogy cedál. Ha valami tiszteletet ébreszt benned, ne mondd imponálónak és ne mondd korrekt-nek a kifogástalant.
540. § Értelmüknek megfelelően se használj idegen szavakat, hát még tévesen! Ne tévesszed össze a klasszikust a drasztikussal, a ridikült a retiküllel, a restaurációt a restaurant-nal (resztoran), az etikát az erotikával, a point-t (poen) a point-tel (poent) s a chaud d'eau-t (sodó) a satóval (chateau).
541. § Helyesen ejtsd ki a szavakat. Tehát pl.: foyert (foájé), ne mondd fojernek, a royalt (roájál) rojálnak, a chaise longue-ot (sezlong) sezlonnak, a fil d'Ecosse-t (fildekossz) fildekó-nak, a nankingot anginnak stb., stb. Ha művelt emberrel beszélsz, ilyen hibákkal pillanatok alatt elronthatod a dolgokat.
Ha idegen szavak értelmével tisztába szeretnél jönni, vagy ha használatukat el akarod kerülni, ajánlom, vedd meg az idegen szavak szótárát, melynek segítségével szókincsedet megfelelően kibővítheted.
542. § Tapintatlanság idegen szavakat vagy szakkifejezéseket olyanok jelenlétében használni, akikről feltehető, hogy a szavak értelmével nincsenek, vagy nem is lehetnek tisztában.
543. § Kerülj minden túlzást. Azért, mert valami csúf, még ne mondd rá, hogy undorító, rémes, förtelmes és rettenetes. És csinosnak találhatsz valamit a nélkül is, hogy édesnek, angyalinak, cukinak és gusztának nevezed.
544. § Ne beszélj vidékiesen. Ne mondd helyeslem helyett azt, hogy heleslem, pálya helyett azt, hogy pála, olyan helyett azt, hogy olyan.
545. § Ne beszélj pestiesen. Ne használj divatszavakat. Egy időben Pesten minden melléknév elé ezt a szócskát tették: túl. Túlnagy, túlkicsi, túlsok, túljó volt minden. A túlt kiszorította a rém. A túldrágából rémdrága, a túlérdekesből rémérdekes, a túljóból rémjó lett. A rém után következett az irtó. A rémnagyból irtónagy lett. Ne mondj olyan képtelenségeket, hogy valami borzasztó szép, vagy szörnyen jó.
Bosszantó divatszóvá lett a szépen. De ennek legalább volt még értelme. Az úgye-nek viszont, amely most éli fénykorát városunkban, semmi értelme sincs. Ha nyomtatásban látnád, magad is bosszankodnál rajta, hogy valaki azt mondja:
- És uzsonna után ugye elmentem a hangversenyre, ahol ugye váratlanul találkoztam Gizivel. Már hamarabb hazajöhettünk volna, de ugye a ruhatárosnő éppen rohamot kapott...
Ne mondd az uszodára, hogy uszi, a zálogházra, hogy zaci és az igazgatóra, hogy diri. Ne hidd, hogy ha azt mondod: zág son, elmés vagy. De akkor sem vagy elmés, ha mindenre így szólsz: mondd már.
546. § Se a jassznyelv szavait, se a tót-héber-cigány zsargon kifejezéseit ne használd.
547. § Ne tévesszed össze a miatt és a végett szókat. A miatt: okot fejez ki. A végett célt.
548. § Ne szaporítsd a szót. Ne mondd, hogy kétszer kettő az annyi, mint négy. Kétszer kettő négy.
549. § Ne engedelmet kérj, ha valakinek lábára léptél, hanem bocsánatot. Bocsánatot viszont ily esetben azonnal és feltétlenül kérj. Ne elégedj meg azzal, hogy – pesti szokás szerint – így szólsz: hopplá! Vagy így: ejnye, ejnye. Mondd érthetően: bocsánatot kérek.
550. § Ne valami fölött mosolyogj vagy bánkódj, hanem valamin.
551. § Ha már elköltötted a pénzedet, ne úgy mondd, hogy kiadod.
552. § Magyar ember nem jól néz ki, hanem jó színben van. A ruha rajta nem jól áll, hanem illik neki.
553. § Ne cseréljed össze az ural igét az uralkodikkal, Aki ural valakit, az az illetőt urának ismeri el. (A hadsereg uralja a vezért = a hadsereg urának ismeri el a vezért.)
Folytatjuk.
• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •
