Köztársaság 2012.01.02.
Orbánné Vica a wilághálón, telefonon valamint a televízióban követte a forradalmi eseményeket. Percenként új híreket kapott, lezárták az Andrássy utat, gyülekezik a tömeg az operánál, főleg az operatív egységek. Milyen jól felszerelt a rendőrségünk, mennyi klassz kocsijuk, kisbuszuk, egyenruhájuk és világítós mellényük van. Felállt a színpad, a hangosítás és az óriás kivetítő, gyülekeztek a forradalmárok, az egyesült ellenzék, az esztergomiak, az éhségsztrájkolók, a Szolidaritás, a Tiszta Kezek, a Szemétálmok, A Város Mindenkié, a radikális szocmunkások, a forradalommost, a csalódottak és a megbántottak.
Miért gyűlölik ezeket a jósvádájú fiúkat, tűnődött az ünnepi beszédeken, amit a tévé közvetített az Operaházból. Sportos gyerekek, nem ijednek meg egykönnyen százezer takaroggytól sem, elmondják, végigverik az alaptörvényt, ha cigánygyerekek potyognak vagy vörösiszap ömlik akkor is.
Orbánné Vica magyar érzületű, állami gondozott származású cigány jósnő, a lelke békés, a törvénnyel ritkán találkozik, magasan fölötte áll a jogászkodóknak, a tízparancsolatot is betartja, mint még többmillió másik magyar asszony. Az a törvény, amit betartanak, legyintett az új alaptörvény síri hangulatára.
Még sose voltunk ilyen gazdagok, mélázott az operabál díszletein és tüntető tízezrek vidám pezsgésén. Talán jólesne egy hosszabb nyugalmi időszak, otthonülős, családias, amikor végre számba vehetnénk, amink van. A társainkat, barátainkat és gyerekeinket. Megtanulhatnánk rendesen használni az új eszközeinket, az internetet, a navigációt, a telefonokat, és a 21. század ezer új eszközét. Ezekre számíthatunk a jövőben.
Most hogy a Magyar (Nép, Köz, Társaság, Ország) HUF látványosan elillan hazánk légteréből, talán lesz időnk picit egymásra, nézte szeretettel a tüntetők haragját, amiért a nemzet utolsó fityingjeit látványosan elünnepli a "hatalom" és a "rendőrök".
Az egyesült ellenzék arra figyelmezteti a "hatalmat", hogy az 1 tízmilliomod elve alapján hasznos tettekkel szolgálják a hazát. Mondjanak le azokról az eszközökről, (pl pénz, ingatlan, munkaerő, kapacitás) amiket nem tudnak használni, adják vissza a helyi közösségeknek az ingatlanokat, amiben nem laknak és nem termelnek.
Adják vissza a felturbózott fantompénzeket, amit egymás között áramoltatnak. Adjanak alapellátást mindazoknak, akiktől elvették a gyermekotthonokat, akiket kitiltottak a közterületekről, akik elől minden életteret bekerítettek a magántulajdon mohó lovagjai. Tegyék jóvá harácsolásukat, adjanak, teremtsenek, cselekedjenek, működjenek együtt, az 1 tízmilliomod elve alapján.
Söpörjön a magyar szellem a saját portáján, a mohóságból eredő hibák után tárja fel legszemélyesebb bűneit is jellemzően érzelmi, pénzügyi, környezet- és életellenes téren.
Például hogy elvált a feleségétől, elhagyta a gyerekeit, megcsalta barátnőit, a titkos pénzét a haverokkal kamatoztatta egy jó üzletben, (nők-olaj-szerencsejáték-
Csakis ez a belső megújulás indíthatja el a ország boldogulását. Jelentette ki a nemzeti jósnő, és példákat mondott a személyes jóvátételre azoknak, akik arra vágynak, hogy jót tehessenek. Aki például 3 éven keresztül heti 20 órát tölt érdemi segítő munkával gyerekei és barátai között, nagytakarít, bébiszittel, kisegít, bevásárol, pótszülő, mozibavisz: az lehet hogy már nyomot hagy maga után a jövő nemzedékben.
Aki inaktív ingatlanait (képzeld csak el apa és barátai stégjét, sportklubját, focipályáját, erdősávját, házát, lakását, műhelyét, üzletrészét, üzemcsarnokát, kárpótlási jegyét, templomát, apportként vándorló ipari telkét és egyéb szerzeményét) közösségi használatba adja, aki családellenes befektetéseit átcsoportosítja, 'munkahelyet' teremt a közeli közössége rászorulóinak, kifizeti-viszonozza a kapott szívességeket, különösen nőknek és gyerekeknek, az bizony sokat tesz a túlélésért.
A megújuló magyarnak mentorok, szocioterapeuták és mediátorok segítségére, családja és közössége támogatására van szüksége, hogy átjuthasson a 21. századba.
Még gyakorolunk egy kicsit, tüntetünk, sztrájkolunk, böjtölünk, zendülünk, és lassan megértjük egymást. Jósolta a békésen széledő nyájnak Orbánné Vica a világvége évének 2. napján a wilághálón.
***
Forrás:
Tízmilliomod rész az enyém, itt tízmilliomod mindenből enyém
az én kicsi tíz-milliomodom, éppen pontosan a bóvliba jutott..
De kiveszem onnan az én kicsimet, tízmilliomod tulajdonom,
tízmilló sorssal osztozom, az övék is 1 tízmilliomod..!! (József Etella)