fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Szűznek esküdtek – Jill Peters fotói

2013.10.02. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: fotó ajánló jog folyóirat képzőművészet centrifuga fff gender jill peters

Az 'esküdt szűz' ('Sworn Virgin') Albániában és a balkán más területein ismert kategória - azokat a nőket hívják így, akik már egészen fiatal korukban úgy határoztak, hogy életüket, a családnak férfi örököse nem lévén, a családi vagyon megőrzése céljából férfiként fogják leélni. Az évszázadokra visszamenő hagyománnyal rendelkező szokás alapjai az albán Kanun alatt élők jogrendjében gyökereznek. A Kanun az albán nép klánokba szerveződött korszakában szóban öröklődő szokásjog neve, melyet a XV. században kodifikáltak, de csupán a huszadik században jegyeztek le. Jill Peters fotós az utolsó esküdt szüzekről készített fotósorozatot - a Kanunról és az esküdt szüzekről szóló cikkben az ő képeit láthatod.

jill_peters_jill_and_haki_2009.jpg

Jill Peters és Haki, az utolsó esküdt szüzek egyike, 2009, Albánia

A Lekë Dukagjini Kanun mellett hat későbbi változatot is ismernek. A névadó Lekë Dukagjini albán herceg által a 15. században kodifikált jogrendet főként Albánia északi és középső részén, valamint az albánok lakta környező területeken, így Montenegróban, Koszovóban és Macedóniában alkalmazták. Kodifikációjára ugyan a 15. században került sor, de alkalmazása jóval korábbra nyúlik vissza: az ekkor kanonizált gyakorlatot a bronzkor óta ismerték e területeken, néhány kutató szerint gyökerei az ősi illír törzsi jogban találhatók. A huszadik századig volt használatban, majd néhány elzárt település kis közösségében a kommunista rendszer bukása után ismét alkalmazni kezdték. Szerb kutatók szerint a Kanun jórészt a Dusán Kódexen alapul, mely a Szerb birodalom alapító jogi kódexe volt 1349-től, mely birodalom akkor magába foglalta Albániát is. A 15. században kodifikált ősi joggyakorlatot a 19. században írták le először, ez Shtjefën Gjeçovi nevéhez fűződik. Részlegesen 1913-ban, később, Shtjefën Gjeçovi halála után 1933-ban teljes egészében publikálták, angol-albán kétnyelvű változata csak 1989-ben jelent meg.

jill_peters_qamille.jpg

Jill Peters: Qamille

Az 1262 cikkelyt tartalmazó kódex 12 könyvre osztható, melyek a templomi szabályokat, a családra, a házasságra, a házra, az állatállományra, a tulajdonra, a munkára, a szállítmányozásra, a beszélt nyelvre, a tisztességre, a károkozásra és károkra, a büntetőjogra, a bírósági eljárásra, a mentességekre és a kivételekre vonatkozó fejezeteket tartalmaznak. A paragrafusok a hegyvidéki életmódot folytató nép minden jogkérdésére tartalmaztak alkalmazható szabályokat a gazdasági szerveződéstől a vendégjogon át a testvériség, a klánok, a határok és a család vonatkozásaiban is. A személyes és társadalmi érintkezés legfontosabb építőköveként és alapjaként a tiszteletet határozta meg és erre építkezett – a Kanunt mind a muszlim, mind a keresztény hit szerint élők alkalmazták. A Kanun legvitatottabb szakaszai a gyilkosságok megtorlására vonatkoznak, hiszen ismeri a Gjakmarrja, azaz a vérbosszú intézményét, így a jogrend szerint eljáró családok egyetlen első gyilkosság következtében szép lassan mindkét család minden férfitagját kivégezték. Mivel a helyi családok szinte máig nem igazán bíztak a központi hatalomban, a szabályokat igen sokáig alkalmazták, s a jogrend e része olyan szervezeteket hívott életre, melyek mediálni próbáltak az érintett családok között, az egyelten megoldás gyakran mégis az volt, ha a megfelelő korú férfiak nem mozdultak ki hazulról, mely a Kanun szerint védett terület, vagy elhagyták az ország területét. A jelenleg hatályos albán büntetőjogi rendszer természetesen nem ismeri és tartalmazza a Kanun egykori szabályait. 

Enver Hodzsa tiltotta be a Kanun jogának alkalmazását, erőteljes nyomást gyakorolva és még erősebb állami rendőrséget építve ki, ám a kommunizmus bukása után néhány mikrotársadalmi közegben visszatértek a régi szabályok alkalmazásához, bár némely részük elveszett, ami félreértelmezéseknek adott teret.

jill_peters_haki.jpg

Jill Peters: Haki

A Kanun négy alappilléren nyugszik, a legerősebb a már fent említett tisztesség (Nderi), a második pillér a vendégbarátság (Mikpritja), a harmadik a helyes magatartás (Sjellja), a negyedik a rokoni hűség (Fis) szabálya. Ismail Kadare számos regényében utal a Kanun jogának szabályaira, Barbara Nadel Mély vizek című regénye szintén a Kanun-ra épül, a Gjakmarrja szabályát dolgozza fel. Joshua Marston 2011-es The Forgiveness of Blood című filmje is ezzel foglalkozik a vérbosszúnak a családok gyermek tagjaira tett hatása felől mesélve el a történetet. A belga Dossier K. című filmben szintén fontos szerepet játszik a Kanun joga.

Az esküdt szüzek intézményét vélhetően részben éppen a Gjakmarrja eredményezte. A nőnek született, a társadalomban mégis férfi szerepet vállaló nők gyakran nevüket is megváltoztatják. Az esküdt szüzek felszabadultak a Kanun nőket elnyomó jogi szabályrendje alól – a Kanun szerint az asszony a férj tulajdonát képezi –, ugyanakkor biológiai nemüket véglegesen el kellett rejteniük és lemondani reproduktív jogaikról is.

jill_peters_lumia.jpg

Jill Peters: Lumia

Az esküdt szűz elnyerte a jogot és szabadságot arra, hogy szavazzon, vezessen, üzleteket kössön, igyon, dohányozzon, esküt tegyen, fegyvert tartson és nadrágot viseljen, melyek a Kanun jogrendje szerint hagyományosan csupán a férfiakat megillető tevékenységek voltak. A fiatal lányokat gyakran kényszerítették egészen fiatalon jóval idősebb, távolabbi falvakban élő férfiakhoz. Mivel az a család, amelyben nem volt férfi családfő, szabad prédának számított, ezt elkerülendő adhatta a fejét egy-egy fiatal lány arra, hogy esküdt szűzzé, ’burnesha’-vá válva átvegye a család irányításának szerepét és a társadalom előtt férfiként jelenjék meg. Hogy az átváltozást további külsőségekben is jelezzék, a bruneshák levágatják hajukat, férfi ruhában járnak, s néha nevüket is megváltoztatják, s addig gyakoroltatják velük a férfias gesztusok és hencegéseket, míg az vérükké nem válik. A Brunesha egyúttal szüzességi fogadalmat is tesz. Bruneshák még ma is élnek az albán hegyvidéken, bár kihalófélben van ez a hagyomány, ma már elavultnak tartják. Jill Peters fotós a ma még az kis albán hegyi falvakban élő utolsó néhány esküdt szűzről, Hakiról, Quamilleról, Hajdariról, Markról, Skhurtanról és Lumiáról készített egy kitűnő sorozatot, mely megtekinthető a fotós honlapján – mai cikkünkben ebből válogattunk felvételeket.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr65528364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása