A Greenpeace Magyarország nevében Bozsó Brigitta szakértő október 1-én az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az ország lakói is tehetnek, s tenniük is kell a klímaváltozás megfékezése érdekében. Az ülésen a szakértők a hazai legsürgetőbb klímapolitikai tennivalókat értékelték az újonnan kiadott IPCC-jelentés tükrében.
Árvíz a Dunán 2013-ban
© Greenpeace/Járdány Bence
Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testülete) az ENSZ tudományos tanácsadó szerve, amely 1988 óta vizsgálja az éghajlat állapotát. Kutatásaikra alapozott jelentése egyértelműen kimondja, hogy a klímaváltozás emberi tevékenységre vezethető vissza és megkérdőjelezhetetlenül zajlik. Nő a Föld átlaghőmérséklete, a sarki jégtakaró csökken, a tengerszint folyamatosan emelkedik – nincs idő tétovázni. Az utóbbi harminc évben Magyarországon is kimutatható a felmelegedés gyorsulása, és hazánkat is sújtják az egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek.
A környezetvédő szervezetek közös állásfoglalása szerint az elsődleges teendő energiafogyasztásunk abszolút értékben való csökkentése, amely versenyképesség-növekedést és az energiafüggőségünk csökkenését jelentené. Ehhez szigorú energiahatékonysági előírások szükségesek az épületekre, energiafogyasztó berendezésekre, járművekre, s 2050-ig az energiatermelés közel 100%-át a megújuló erőforrásoknak kell biztosítania. A Greenpeace tanulmánya bemutatja, hogy ez többek között az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésével és pénzügyi támogatási konstrukciók alkalmazásával 2050-re lehetséges is anélkül, hogy az növelné a jelenlegi energiapolitikai tervekre szánt összegeket.
Greenpeace-akció Stockholmban
© Greenpeace/Christian Åslund
Amit tenni kell: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság alapjainak megteremtése. Kivezetni, megújulókkal helyettesíteni a szennyező energiaforrásokat hatékony, decentralizált, rugalmas rendszerben. Az EU hatékony kibocsátás-csökkentési csomagot kell kidolgozzon és elfogadjon, s szükséges a globális összefogás is. A üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását 2030-ra minimum 55%-kal kell csökkenteni, a megújuló energiaforrások használatát pedig minimum 45%-kal növelni. (Magyarország a 30%-os kibocsátás-csökkentési célt túl is teljesítette, inkább a kvóta-felhasználással kapcsolatos szabályozás anomáliái borzolták a kedélyeket a közelmúltban. Amit itthon tenni kell, az a megújuló energiaforrások használatának támogatása törvénnyel, az engedélyeztetés egyszerűsítésével és támogatási csomagok kidolgozásával.
A Greenpeace Magyarország legutóbb a Save the Arctic programmal hívta fel a figyelmet a klímaváltozásra – cikkünk itt; a kampányhoz Te is csatlakozhatsz itt–; a nemzetközi szervezet Oroszországban szeptember 18-án a Gazprom olajvállalathoz tartozó Prirazlomnaja fúrótorony külső szerkezetére mászott fel, hogy a hamarosan megkezdődő olajfúrások ellen tiltakozzanak. A békés demonstráció az északi-sarkvidéki olajlázra hívta fel a figyelmet, amely súlyos veszélyekkel fenyegeti a sarkvidéki élővilágot és az egész emberiséget. A Prirazlomnaja az első olajfúrótorony, amely az Északi-sarkvidék jég borította vizein tervez kőolajat termelni. A tüntetésre az orosz parti őrség szélsőségesen reagált (video itt), késekkel és lőfegyverekkel fenyegették az aktivistákat, a parti őrség hajója 11 figyelmeztető lövést adott le a Greenpeace International jégtörője, az Arctic Sunrise közvetlen közelébe.
Elsüllyedt látványosságok – Greenpeace-akció 2012-ben
© Prometeo Lucero/Greenpeace
Az orosz hatóságok vádemelés nélkül tartották fogva az Arctic Sunrise-ot, és az azon tartózkodó 30 aktivistát, s bár a Sarkvidék Tanács szeptember 25-i, szalehardi ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök is elismerte: a Greenpeace aktivistái „nyilvánvalóan nem kalózok”, a később megrendezett bírósági eljárásban 28 aktivistát valamint Gyenyisz Szinyakov fotóst és egy videóst bilincsbe verve, ketrecbe zárva kérdeztek ki a Lenin kerületi bíróságon Murmanszkban. Huszonketten 2 hónapos vizsgálati fogságba kerültek, amíg kivizsgálják a kalózkodás vádját, nyolc társuk ügyében október 1-én volt új meghallgatás.
Az Arctic Sunrise elfoglalása kapcsán Stefan Kirchner, független nemzetközi jogi szakértő azt mondta, „a nem kalózkodásnak minősülő események ilyen címkézése sértheti a nemzetközi kalózkodás elleni erőfeszítéseket. Az összes államnak tartózkodnia kell a kifejezés használatától olyan esetekben, amelyek nyilvánvalóan nem sorolhatóak be a kalózkodás kategóriájába.”
Szénerőmű Lengyelországban
© Greenpeace/Will Rose
A Greenpeace International ügyvezető igazgatója, Kumi Naidoo elmondta: „Ezek a letartóztatások, ahogy az orosz olajipar is, egy elmúlt korszak rozsdás maradványai. Békés aktivistáink bebörtönzése egyértelműen rávilágít a Gazprom vakmerő gondatlanságára. Az Északi-sarkvidék a szemünk előtt olvad, és ezek a bátor önkéntesek szemben állnak azokkal, akik cinikus módon kihasználják ezt a válságot, hogy még több olajat termeljenek ki. […] Aktivistáink tetteinek szükségességét az igazolja, hogy a kormányzatok világszerte szánalmasan keveset tesznek az emberiséget fenyegető klímaváltozás ellen.”
Az aktivisták szabadon bocsátásáért indított kampányhoz itt csatlakozhatsz.
