Tilli Zsuzsanna fiatal alkotó, a Gömbhalmaz csoport negyedik tagja, akit bemutatunk az ICA FEM-X rovatában.

Tilli Zsuzsanna Barbara 1994-ben született Tatabányán. Egyetemre készül. Van ikertestvére, kutyája és tetoválása. Alkalmanként szemüveges és nagyon szeretne jogosítványt.  Imád aludni. A kedvenc könyve (a) The Perks of Being a Wallflower. Rendszeres vérplazmadonor és mindenki mást is erre biztat. Néha fest és rajzol. Szeretné megváltani a világot. Nem vallásos. A Gömbhalmaz tagja, versei megjelentek a Dűlőben és a FÉLonline.hu-n, valamint a Gömbhalmaz facebook oldalán. 2013-ban részt vett az Élet Menetén.

botanika


a füvészkert lakói vagyunk.
a huzat idehajlít néha mellém, és olyankor megcsodállak.
figyelem, ahogy árnyékkal rajzolsz ívet a délutánnak.


szerves mozaikba keveredtünk, mondom,
földhöz ragadva, de azért függetlenül.
te nem szólsz. talán nem is hallgatsz,
csak virágnyelven énekelsz a csendről.
mozdulatlanul táncolunk
és közben arról álmodom, hogy egyszer indák leszünk.


Megjelent Félonline magazin oldalán, 2013. 09. 22.
http://felonline.hu/2013/09/22/botanika/





2.41


görnyedt háttal ülök az ablakod mellett, valami csont és erek egyvelege.


a hajnal cipeli már az utca súlyát, mire összeroskad bennem a képzelet és ez a hús-vér másik fél.
leoldja rólam a bőrt az álom, mégis elszalad mindig a vézna idő és nem számolom már.


(fészket rakott bennünk a sok évszak, múló, tompa tengerek. kettőnk homloka közt most boldog ez a meztelen tér. idáig érzem.)


Megjelent a Gömbhalmaz Facebook oldalán:
https://www.facebook.com/gombhalmaz/posts/194609277414639


--


élek a sarokban


most kicsi vagy. egy ölelésnyi test. részeg tudatosság a karjaim közt. mögöttünk lélegzik a fal, ahogy összefutnak az élek a sarokban. egyikünk itt alszik majd el.


elkékül a teremtés, ha túl sokáig tartjuk a fogaink között.

Hamvak tava, Auschwitz-Birkenau - Tilli Zsuzsi felvétele

aztán megint


idegen tőlem ez a szakadás, mégis az én bajom
takarótól takaróig fordulni részeg hajnalon olyan,
mint szemekkel szemekbe nézni,
és hogy lássalak is, kulcslyukakon át,
és ciklusba rendezve aztán megint
szétszórjalak az ágyamon.
változunk. nyolcvannégy hónapig vagyunk ez a két kéz. de itt a helyed, a koponyám hátuljában, pont ott, ahol sebet is láttam. onnan nő először virág.
azt mondják, hét év alatt porrá omlik minden szervezet, ezért nehéz megtartani a küszöbön az egyensúlyt, ezért görbe minden, mint az ív, amerre ránt minket a föld. ezért maradunk le hátul.
ezért akkor teljes a kör, ha már nem hiszem.