"Fekete egyvonalasok.
Domb, tanya, kaszás, farkasok.
Ciprus, angyalok, aranymetszett, pinás.
Kutyák, mérleg, ablak, hattyúszárny.
Nagy szellemek. Távoli hazák."
G.A.: Kazovszkij
Domb, tanya, kaszás, farkasok.
Ciprus, angyalok, aranymetszett, pinás.
Kutyák, mérleg, ablak, hattyúszárny.
Nagy szellemek. Távoli hazák."
G.A.: Kazovszkij
El Kazovszkij képzőművész 1950. július 13-án született Leningrádban. 2008. július 20-án távozott Budapesten.
Elment, El, el a farkasokkal futó, a kutyafejű.
El Kazovszkij legenda, érinthetetlen lény, most még messzebbi ég.
Kicsit ismertem, az életét értettem, az enyémbe beleszőttem.
A Blahán egy éjjel a villamosra vártunk, beszélgettünk és értettük egymást, nagyon messziről, de mégis.
Mindent olvastam, mondta el orosz gyerekkorát. A kétséget és magányt, a testiséget.
Te nő vagy? Kérdezte, és nehéz volt felelni.
Nem.
Férfi?
Semmiképp sem.
Én igen. Mondta, és nem láttam.
Ez egy ilyen helyzet.
Folytattuk mégis a kimondást.
Te a nőket szereted.
Én nem.
Ezzel vadászom. Mutatta női testét punkos ruhában.
De belül nem egy nő szeret egy férfit.
Elkéstem, pedig átoperáltatnám, de mivégre. É
Értette meg velem, hogy mennyire.
Nehéz egy idegen testben felismerni a kényes természetű vágyat.
Nehéz idegen testben élni mint sajátban. Nehéz nem látni hasonlót se itt, se más hazában.
Otthonos nemet, a skálán az árnyat.
Találkoztunk már korábban, vezette a kezem, testben nem volt velem, nem ismertem és mégis segített
Randevúra vártam és új életre amikor 27 voltam éppen. Megismerlek, ha El Kazovszkij albumát lapozod, kértem ismeretlenül egy ismeretlent, hogy találkozzon velem.
Ez bejött, ő lapozta, én megtaláltam és hálásak voltunk érte Kazovszkijnak: tőle tudtuk, mit keressünk, és vele találtunk egymásra.
Aztán újra, már tudtam is miért keresem a kapcsolatot vele újra meg újra, szövegemhez kértem rajzot tőle.
Elolvasta, ez a Jobblét volt, jól átgondolta, milyen képe illik a Jobblétbe, ahol maányos lényeink találkoznak.
"Fekete egyvonalasok.
Domb, tanya, ciprus, farkasok.
Kaszás, angyalos, négyosztatú, pinás.
Kutyák, mérleg, ablak, hattyúszárny.
Nagy szellemek. Távoli hazák." G.A.
(A Jobblét 2000-ben az ÉS-ben volt olvasható. Később Nevelési kisregény címen jelent meg a Szignatúra könyvek sorozatban 2006-ban, illusztrálatlan formában. El Kazovszkijnak a kisregényhez készített rajzait a közeljövőben tesszük közzé.)
Elment, El, el a farkasokkal futó, a kutyafejű.
El Kazovszkij legenda, érinthetetlen lény, most még messzebbi ég.
Kicsit ismertem, az életét értettem, az enyémbe beleszőttem.
A Blahán egy éjjel a villamosra vártunk, beszélgettünk és értettük egymást, nagyon messziről, de mégis.
Mindent olvastam, mondta el orosz gyerekkorát. A kétséget és magányt, a testiséget.
Te nő vagy? Kérdezte, és nehéz volt felelni.
Nem.
Férfi?
Semmiképp sem.
Én igen. Mondta, és nem láttam.
Ez egy ilyen helyzet.
Folytattuk mégis a kimondást.
Te a nőket szereted.
Én nem.
Ezzel vadászom. Mutatta női testét punkos ruhában.
De belül nem egy nő szeret egy férfit.
Elkéstem, pedig átoperáltatnám, de mivégre. É
Értette meg velem, hogy mennyire.
Nehéz egy idegen testben felismerni a kényes természetű vágyat.
Nehéz idegen testben élni mint sajátban. Nehéz nem látni hasonlót se itt, se más hazában.
Otthonos nemet, a skálán az árnyat.
Találkoztunk már korábban, vezette a kezem, testben nem volt velem, nem ismertem és mégis segített
Randevúra vártam és új életre amikor 27 voltam éppen. Megismerlek, ha El Kazovszkij albumát lapozod, kértem ismeretlenül egy ismeretlent, hogy találkozzon velem.
Ez bejött, ő lapozta, én megtaláltam és hálásak voltunk érte Kazovszkijnak: tőle tudtuk, mit keressünk, és vele találtunk egymásra.
Aztán újra, már tudtam is miért keresem a kapcsolatot vele újra meg újra, szövegemhez kértem rajzot tőle.
Elolvasta, ez a Jobblét volt, jól átgondolta, milyen képe illik a Jobblétbe, ahol maányos lényeink találkoznak.
"Fekete egyvonalasok.
Domb, tanya, ciprus, farkasok.
Kaszás, angyalos, négyosztatú, pinás.
Kutyák, mérleg, ablak, hattyúszárny.
Nagy szellemek. Távoli hazák." G.A.
(A Jobblét 2000-ben az ÉS-ben volt olvasható. Később Nevelési kisregény címen jelent meg a Szignatúra könyvek sorozatban 2006-ban, illusztrálatlan formában. El Kazovszkijnak a kisregényhez készített rajzait a közeljövőben tesszük közzé.)
