Spiró György lesz az egyik vendége december 17-én az Irodalmi Centrifuga Egyesült Áramlatok estjének. A Nemzeti Jósdában Rakovszky Zsuzsával vendégeskedik, őket Bódis Kriszta és Gordon Agáta kérdezik. Főként legutóbbi kötetéről, a drámakezdeményből regénnyé fejlett, a Magvető Kiadónál megjelent Feleségverseny című kötetéről lesz szó. A regényből olvashatnak bővebb válogatást. (Az esttel kapcsolatos részleteket ide kattintva tekinthetik meg.)

Spiró György: Feleségverseny - részletek

A Kegyes Jóság trónra lépésével a demokrácia szinte valamennyi intézménye értelmét vesztette. A száznál is több magyar nyelvű tévéadóból egyetlen királyi tévéadó jött létre, a legjobb szakemberek felesküdtek III. Józsefre és a Magyar Kommunista Királyságra, és igyekeztek minél érdekesebb műsorokkal magukra vonni a figyelmet.

 A Kivégzés című sorozatban egy kiérdemesült, de még jó karban lévő profi bokszolóval álltak ki az önként jelentkezők, szépen szétverették magukat, ezért jó pénzt kaptak és népszerűek lettek. A bordatörött, kartörött, koponyatörött, begipszelt betegekről külön műsort lehetett közvetíteni a kórházból, sokan úgy is nősültek meg, hogy rajongó hölgyek lepték el a betegszobájukat, ők pedig valamelyikükre valamely mozgásképes testrészükkel ráböktek.

Az öngyilkos című sorozat a Kivégzés vetélytársának számított, és szintén Fartin Gogó moderálta. Önként jelentkezők otthonában kamerákat szereltek fel, és napi 24 órában közvetítették, mit művelnek.
A műsor izgalmát az adta, hogy az illetőknek egy héten belül öngyilkosságot kellett elkövetniük, a szereplésért járó pénzt a megjelölt örökös kapta. Ha valamelyik öngyilkosjelölt mégis visszarettent, sem a kedvezményezett, sem ő nem kapta meg a letétbe helyezett milliókat, ráadásul súlyos kötbért is kellett fizetnie.

Augusztus 20-án indult a Feleségverseny című vetélkedő, és egy éven át tartott. Az ötvenkét részben minden péntek este azok a hölgyek mérték össze a tudásukat, akik a Kegyes Jóság méltó párjának tudták vagy remélték magukat. A győztes elnyeri a Legmagyarabb Királyné – Regina Hungarissima – címet, persze anélkül, hogy III. József valóban elvenné feleségül, legalábbis ez állt a műsorfolyam tervében, amelyet egyeztettek az Udvarral, elvégre mindent egyeztetni kellett és kell ma is; a Kegyes Jóság nem mondott nemet; a tervet a műsorújságokban közzétették.

Az előzsűrik hatalmas munkát végeztek, mert a jelentkező hölgyek – tizenhat és negyvenhat év közötti nők – száma megközelítette a háromszázezret. Férjezett nők, sokgyermekes családanyák és ártatlan hajadonok egyaránt jelentkezhettek, elvégre az elnyerhető Királyné cím maga volt a merő virtualitás…

A zsűri: Géta  vasalódeszkás Margó pornósztár, Homongya Tróger természetgyógyász, Hajdina Hámor filozófus,  tévés távgyógyítók, Zsabó Bébi költőnő. Műsorvezető: Fartin Gogó.

A műsorfolyam akkor lett igazán érdekes, amikor megjelent benne a Csodanő.

Az első félév kilencedik adásában láthattuk először, és már akkor lehetett tudni, hogy tarolni fog. A maga csoportjában a tíz lány közül ő jutott tovább – a háttérben ügyködő magyarságszakértőnek nem volt más választása –, és már akkor arról beszélt az egész ország, hogy a második félévben, amikor egy-egy adásban két-két lány párbajozik egymással, senki se fogja legyőzni, mindenki úgy pattan le róla, mint egy nyiszlett csatár egy kőkemény védőről, mint egy légsúlyú kezdő bokszoló egy szupernehézsúlyú bajnokról. Ez majdnem így is történt, a második sorozat ötödik adásában lépett be a műsorba megint, és attól kezdve az utolsó előtti fordulóig fölényesen vert mindenkit.
Gyönyörű lány volt dr. Serbori Zsanna – reméljük, hogy a messzi idegenben most is gyönyörű –, és rettentően okos. Huszonhárom éves múlt éppen, az orvosi egyetemet abban az évben végezte el kitüntetéssel, de mellékesen a történelem szakon is kapott egy jeles diplomát. Beszélt angolul, németül, franciául, oroszul és albánul, az utóbbit merő kíváncsiságból tanulta meg egyetlen nyár alatt. A Feleségverseny alatt kezdett kínaiul tanulni, el is vonult egy nyelvi táborba az első és a második megjelenése közötti fél évben, ahol védve volt a kíváncsiskodóktól – előre megszervezte, hogy a nyelvi tábor holléte maradjon titokban, biztos lévén benne, hogy nagy feltűnést keltve jut tovább –, és már egészen jól gagyogott kínaiul, olvasni pedig kiválóan tudott, amikor az arab kedvéért abbahagyta.

Az 1,70 magas, természetes kék szemű lány derekáig természetes szőke és természetesen hullámos haj kígyózott alá, mintha Botticelli Vénusza elevenedett volna meg. Tökéletes alakját sokan megénekelték, feltűnően hosszú combjaiba a fél ország lett szerelmes, bár igazság szerint jóval több, ha a hiába epekedő leszbikusokat is számítjuk. Telt, bár sohasem kitéve mutogatott keblei vadállati üvöltést váltottak ki a képernyők előtt a nemi érésbe éppen belefogó ifjakból, és kecses mozgásába azok a gyengén látók is szenvedélyesen beleszerettek, akik a műsort a letapogatható képernyőkön kísérték figyelemmel.

Nem fogjuk valamennyi káprázatos mutatványát leírni, mindössze néhány emlékezetes produkcióját említjük futólag.

Az első adásban mint fejszámoló művész és balerina mutatkozott be. Első pillantásra lenyűgözött mindenkit, a rosszmájú Fartin Gogó hebegett, nem jutott szóhoz, izzadt, kapkodott. Hajdina levette a szemüvegét, amit az addigi adásokban egyszer sem tett meg, és úgy bámult kimeredt, báva szemmel, nem kis sajtóvihart aratva. Gréta Margó kinyúlt a székén, úgy festett, mint egy túl hosszú kígyó, és tátva maradt a szája. Homongya Tógyer bal szeme tikkelni kezdett, és nem bírta leállítani (az adásrendező jó érzékkel vágta be közeliben, Tsombortól adás után dicséretet is kapott). Zsabó Bébi őszintén elsírta magát, aztán már csak hüppögött mindvégig. Krul Manna elismerően rágta a szája szélét, és a fejét csóválta.

Zsanna tetszőleges négyjegyű számból vont fejben köbgyököt a harmadik tizedesig; ma sem értik, miféle agya lehet. A zsűri számítógépe generálta a négyjegyű számokat, és azon ellenőrizték az eredményt; Zsanna a gyönyörű fejecskéjét kicsit félrehajtva hallgatta a következő számot, nyelvecskéjét kidugta, szép, sima homlokát összeráncolta, és máris mondta a helyes eredményt. Sok néző tiltakozott az adás után, hogy csaltak; nem volt igazuk, mint a szakemberek megállapították.

Táncát utolérhetetlen bájjal adta elő, a fülbemászó zenét maga komponálta hozzá, és játszotta fel szintetizátoron; másnap az Operaház szerződést kínált neki, amit illedelmesen, ám határozottan elutasított, amiként a zeneszerzői ajánlatok elől is kitért.

A második félévben, a párbajsorozat olyannyira várt hatodik adásában, október elején fölényesen győzött le egy előzőleg csoportgyőztes lányt, s attól kezdve hozzá sorsolták ki az előző félév csoportgyőzteseit. Halálsápadtan adták elő aztán a riválisok a produkciójukat, és egyetlen zokszó nélkül kotródtak haza.

Kabar Mató minden adás után írta az igazoló jelentést: nem tehetett másként, Zsannát kellett továbbszavaznia. Egyik jelentése fennmaradt: „Felséges Úr, én Királyom, drága III. József, Hazánk Szemefénye! Nemcsak érzem, hanem látom és hallom otthon, az utcán, a villamoson, a múzeumokban, a templomokban, hogy a magyarság Zsannát akarja. Ha megszámolnánk a szavazatokat, akkor is ez jönne ki. Nem tudok mást továbbjuttatni. Bocsáss meg bűnös fejemnek, királyom, de ha ez így megy tovább, Zsanna lesz a Regina Hungarissima, sőt attól tartok: lehet, hogy a nép azt fogja követelni, hogy valóban vedd is feleségül. Kabar Mató magyarságszakértő, hű alattvalód.”

Az emigráns körök, amelyek hazánkat és rendszerünket nem győzik szapulni, azt állították, hogy a Kegyes Jóság mint politikus megijedt dr. Serbori Zsanna példátlan népszerűségétől, mint férfi pedig a legsúlyosabb kasztrációs neurózist szenvedte el, amilyet férfi csak átélhet. Szerintük III. József halálra rémült a Csodanőtől, akihez képest az ő államférfiúi és magánférfiúi kvalitásai elhanyagolhatóak...