"Bella nem képzeli virágzásnak a nőiséget, a szerelmet vagy az anyaságot,  nem igazán hisz ezekben a regényes túlzásokban.
Mi kell ahhoz, hogy ez a lény motivált legyen és akarjon valamit annyira, mint villámlani egy villám?
Nos, úgy tűnik, a szorongó fiatal nők számra a legjobb motiváció egy vámpír."

Gordon Agáta írása Stephenie Meyer regényfolyamának első részéről.

1.
Mersz szeretni? Az életed árán is? Alkonyat - a szerelem napszaka. Edward és Bella - A vámpírfiú és az emberlány első szerelme. Néhány tagline az első kötetről.
 
Az iskolás lányok különös életéről az iskolás lányok és fiúk szeretnek a legjobban olvasni, végre egy regény, amelybe nagyon pontosan tudnak illeszkedni. Tűrik, hogy betöltődjön az agyukba a tudás és a felnőtt jövő, megadóan és elégedetlenül várják biológiai sorsuk beteljesülését, a serdülés kríziseit és újjászületéseit, a szerelmet, a szüzesség elvesztését, az új kötődések feltapadását.
Többet tudnak erről, mint gondolnánk. Bella Swan, a forksi rendőrfőnök 16 éves lánya kicsit mísz és magányos, gondolkodó nő. Női szerepet keres ideje egy részében, amibe átváltoztathatná a misztikus hormonrobbanás, és kijelölné fiatal női léte kereteit.
Bella nem sok jóra számít, nem is csipkerózsika, hanem kiváncsi és figyelmes. Anyját és apját, iskolatársait és a tanulmányait gondosan értelmezi, türelmes a saját érzéseivel és félelmeivel. Nagyon is tudatosan méri fel friss női létének jellemzőit, a Machbetet a nőgyűlölet szempontjából vizsgálja, kedvenc írója Jane Austin pedig sokat segít neki a szerelmi érzések rendszerezésében.
Bella külsejéről nem tudunk sokat, a serdülők gyakran szégyenlősek. Úgy tudja, hogy ügyetlen, jellegtelen, láthatatlan és visszahúzódó, a környezete kicsit untatja, fárasztja és félelmetes is. Bella sápadt és nem látja magát a tükörben, nem látja magát mások között sem, Bella úgy érzi, neki nem osztottak lapot, illetve ő nem kér.  Titkos élete alig van, valami szenvedély, valami testi hóbort, valami titok mással, mert Bella titkos élete is rendesen szabályos, tevékeny nappalok, gondolatelterelős éjszakák, vánszorgó hetek.
Az emberlánnyal, aki lassan felserdül és kibomlik, mégis meg kell történnie a nagy átváltozásnak, ki kell nyílnia, és meg kell ismernie azokat az embereket, akikkel együtt virágzik. Bella nem képzeli virágzásnak a nőiséget, a szerelmet vagy az anyaságot,  nem igazán hisz ezekben a regényes túlzásokban.
Mi kell ahhoz, hogy ez a lény motivált legyen és akarjon valamit annyira, mint villámlani egy villám?
Nos, úgy tűnik, a szorongó fiatal nők számra a legjobb motiváció egy vámpír.
 
A vámpírokól többet tud az átlagos serdülő, mint a nőkről, gazdag és izgalmas anyag áll a rendelkezésére, hogy tanulmányozza őket. Különbséget tudnak tenni a vámpíros vándormotívumok, reális és fikció között. A vámpírokat lehet előítéletesen nézni és gyűlölni meg üldözni, ez primitív és buta dolog. Lehet őket szabadon és elfogulatlanul vizsgálni - hát ez sem való azért mindenkinek.
 
A vámpír iskolatárs, Eward bizony alig megkülönböztethető a többi emberszabásútól, úgy olvad a humán közegbe, mint angyal a mennybe, éppen csak szebb, okosabb és gazdagabb a többieknél, azonban ezek a külsőségek nem nagyon érdeklik Bellát.
Csak a vámpírság.
Egy ilyen gyönyörű és emberfeletti lénynek vajon mi a titka? Milyen hibája van?  Mitől szenved? Ez érdekli az ember serdülő lányát, a férfi titka, ami aztán egész életében sok szenvedést okoz majd neki is, minden románc erről szól.

A vámpírság férfititok, a ragadozás, az éhség, az ölés, az erő, az ösztönök és a tudás titkai, amelyeket a nem vámpír férfiak nem birtokolnak.
Amikor a menzán együtt üldögélő Edward és Bella megvallják ellenállhatatlan vonzalmukat egymás iránt, egy új nyelven és egy új testben megélhető kötődésről álmodoznak. Az új nyelv a bizalomé és kiváncsiságé, az új testben tökéletesen új érzékelőket kattint fel a hormonrobbanás.
A vámpírfiú és az emberlány végre megoszthatják egymással a kétségeiket, bizonytalanságukat és jövőképüket. Szigorúak magukhoz, féltik a másikat, önfeláldozók és elvarázsoltak. A fiú nem ember, veszélyes az emberekre, különösen a vonzóakra, van egy vállalhatatlan élete, ami miatt, ha megtudnák, kiközösítenék ebben az esős kisvárosban is. Mi lehet az?, töprengünk olvasás közben, pedig tudjuk hogy a vámpírság az oka az önmarcangolásnak és túlkompenzálásnak. De ahogy apránként megvallja ezt, mindig máshoz hasonlít a titka. Mintha meleg lenne, érdektelen a nők iránt, vagy mintha sportőrült lenne, vagy mintha szupermen vagy kéjgyilkos lenne, mintha egy ember lenne, aki nagyon szeretne egy cicát mondjuk, csak tudja, hogy a cicának ez milyen rossz lenne.
Súlyosan nyomasztja a titka, amely miatt senkivel nem lehet bizalmas az emberek között, akik nyomasztó többségben és értelmetlen szabályokkal élnek körülötte, és akikhez alkalmazkodnia kell, különben üldözik.

A vámpírfiú szenved, és őszintén gyűlöli a vérszomjtól megváltozott tudatállapotát, testi szenvedélyét és szükségletét, amely el tud hatalmasodni rajta és nem tud ellenállni neki.
Bella átérzi a szerelmes vámpír szenvedését, ismerős ez a szomor a lányregényekből, a vágy édes fájdalmai, ezt ő is érzi minden pillanatban, amikor a rómeóvámpír közelében van.
Ilyen a fiú: engedélyt kér a beavatkozásra. Ilyen a lány: megengedi, ha belehal is.
A kölcsönös önfeláldozás óriási jutalommal kecsegtet. A vámpírfiúk olyan kifinomultak és civilizáltak, hogy nem csalják a feleségüket, örökre hűségesek az iszonyú titok miatt is. A vámpírfiúk nemcsak a vérre szomjaznak, képesek a gyöngéd és érzelmes szexre is. A vámpírfiúk az ösztöneiket tudják és akarják is szabályozni, nem akarnak félelmet kelteni, a szexuális vágyaikat jól késleltetik és beérik vegakajával. A vámpírfiúkat boldoggá teszi, ha olyan lényre találnak, aki szóba áll velük.

Bellának nem sikerülhetne a nagy átváltozás, ha Edward nem ennyire vámpír és nem ennyire rómeó. A lány minden rezdülésére figyel és válaszol, jelen van és szeret.
A vámpírfiúk emberfelettiek, ugyanúgy, ahogyan a szűzies és okos lányok, ritka egymásra találásuk az igazi szerelem intenzitásával ajándékozza meg az olvasót.
 
Az olvasók többnyire lányok és fiatal nők, úgy tűnik, többet kapnak az Alkonyattól, mint a hagyományos szerelmes regényektől. A vámpír-metafora jól megmutatja félelmeiket és szorongásukat a testük, a férfiak és az érzelmeik miatt, és egyszerű technikákat kínál az együttéléshez.

Stephenie Meyer: twilight – new moon – eclipse (alkonyat – újhold – napfogyatkozás) 
Fordította Rakovszky Zsuzsa
2009, könyvmolyképző kiadó, (5.kiadás)
(vörös pöttyös könyvek – érdekes nőknek – pont neked)
16 éves kortól, borzongató

Gordon Agáta

A Twilight Alkonyat című regény első részéből készült film teljes egészében elérhető a youtube-on is, íme az első rész: