619. § Óvakodj azoktól, akik szembe hízelgők, hátad mögött viszont ócsárolnak.
620. § Csak akkor dicsérj valakit, vagy valamit, ha dicséreted szívből jön. Manapság az emberek nem csak takarékoskodnak, hanem fukarkodnak az elismeréssel, bár a dicséret, ha finomlelkű embertől ered, gyakran sarkalja teljesítményeinek fokozására azt, akit megdicsértek. Ne fukarkodj az elismeréssel, de hízelgő se légy s olyan bókot, amelynek igazságról nem vagy meggyőződve, sohase mondj.
621. § Hogy művésze vagy a társalgásnak: ne ne telefonon igyekezz bebizonyítani. Ezzel arra akarom felhívni a figyelmedet, hogy a telefont nem távtársalgás vagy távcsevegés céljára találta fel Bell, hanem távbeszélés céljára. A telefon tények, adatok közlésére, intézkedésre való: telefonálásod akkor se tartson 3 percnél tovább, ha nem „interurbán” beszélsz.
622. § És ha te vagy a hívó fél, ne azt tudakold, hogy „ott ki beszél?”, hanem azonnal, elsőnek te mutatkozz be.
A kártyázásról
A társasjáték legelterjedtebbike a kártya. Kevés társaság van manapság, melyben ne kátyáznának. a kártya, mint szórakozás ellen senki sem emelhet kifogást. Ha nagy társas összejöveteleken sok olyan ember kerül együvé, aki sohasem látta egymást s nem tud egymással mit kezdeni, gyakran a kártya az, ami megmenti a helyzetet. Néhány bridgeasztallal egy tucat ember jóérzését s kellemes hangulatát lehet biztosítani.
623. § De mérséklettel kártyázzunk s a játékból kapcsoljunk ki minden szenvedélyt.
Folytatjuk.
• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •