fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Majthényi Flóra: Spanyolországi képek 8.

2013.06.07. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: sorozat utazás irodalom spanyolország folyóirat centrifuga majthényi flóra

majthenyiflora_180.jpg"Nevezetes személy tehát az „escribiente”, a kinek e néven sok családi titok rejtett kulcsa jön a kezébe s visszaélhetne vele, ha épen akarna, de még sem teheti, mert épen a titoktartás a kenyere. Közvetít ugyan szállásokat is, meg holmi apróbb adás-vevéseket, azonban a mint a neve is mutatja, mégis csak fő feladata az írás: a levelek, a folyamodások; és hiába csalja be az „aguardimente” (pálinka) boltos, vagy a frissítőket mérő kofa egy-egy pohárkára, még sem tudnak belőle egyebet kivenni holmi czélzatos félszavaknál, a melyeket egy-egy szemhunyorítás erősít meg – ivásközben."

Majthényi Flóráról (1837. július 28. – 1915. május 18.) korábban a Magyar világjárónők sorozatban olvashattad Takács Mária írását. Spanyolországi képek című úti beszámoló-kötetét most ICA-n is olvashatod: a kilenc esszéből álló kötetben megismerheted azt a Madridot, Sevillát és Granadát, amit akkori úti élményeiből Majthényi Flóra rakott össze a világnak. A mai esszében az andalúziai népről ad képet. A kötethez írt előszót itt találod. Jó utat!

Majthényi Flóra: Spanyolországi képek
AZ ANDALUZ NÉP

 

Az andaluz nők legnagyobb része bájos és szép. Egész megjelenésükön természetes gráczia és festőiség ömlik el; de képzettségük és fölfogásuk igen korlátolt. A férfiak vidámak, gúnyolódásokra hajlandók; de sokkal kevésbé a komoly foglalkozásokra. E nép olyan, mint némely kígyófaj; tarka, zománczos, de veszedelmes mérges.

A vallás, az erkölcs, a szentebb komolyabb fogalmak: ez mind a percznyi önérdek és a könnyelműségnek van alávetve; úgy hogy nem csoda, ha a gyér kivételek annál inkább ragaszkodnak azután a magukban fölállított – vagy talán a hajlamaikban nálunk született – ideálhoz; mert ilyen kivételek is vannak itt, a kik maguk belátják az erkölcs-világ tarthatatlanságát; de segíteni, változtatni senki sem bir.

Csak a multkor érték tetten a sevillai San Isidoro templom rablóit. Ugyan melyik osztályból kerülhettek ezek ki?

800px-Sacristía_Mayor._San_Isidoro_de_Sevilla.jpg

A sevillai San Isidoro templom részlete (forrás)

Bizonyosan ama dologtalan ifjakból, a kik az utczaszögleteket szokták elállni, vagy a terek valamelyik részén csoportosulni a hüvelykujjaikat a piros öv-kendőbe dugva, a lapos kalapot homlokukról hátra tolva s élénken társalognak egymás között, a mennyire tudniillik ezt a szájukban tartott szivarcsutka megengedi.

Hogy miből élnek? azt csak a foglalkozástalanok bűnkrónikája tudná megmondani; mert az ő látható foglalkozásuk nem egyéb az aguardientés (pálinkás) boltok látogatásánál; meg a járókelők amaz ismeretes kötekedő bosszantásánál, a minek neve „meterse con alguno”, a mi annyit jelent: mint akadékoskodni valakivel.

E gunyolódó időtöltés ugy a férfiaknál, mint a nőknél igen el van egész Andaluziában terjedve, mert az a „nép-humor”-t képviseli. S kivált jaj annak, a ki a gyárból hazatérő szivaros-leányoknak utjába esik! Pedig szép csapat ez! Magasra föltornyozott, fölvirágozott haju vidám sereg! Munka után egy csöpp fáradság sem látszik rajtuk, sőt alig várják, hogy haza érjenek s valamelyik barátnő házának patio-jában (udvarában), a palillo (castagnetta) csattogása mellett tánczra kerekedjenek. De nem! Ez helytelen kifejezés, mert itt a táncz nem egyéb hajlongásnál s a pároknak egymást való ügyes kikerülésénél s ezt az öregek is szivesen elnézik a patio-ban, ha a májusi „kereszt” előtti imának vége van.

Fabian Perez 1967 - Argentine Figurative painter - Tutt'Art@.jpg

Fabian Perez festménye (forrás)

E „kereszt” ugyanis a háznál fölállított kis oltár, melyet a fiatalok állíttattak és koldultak össze s e vallásos ürügy mulatságul szolgál nekik azután az egész hónapon át. Mulatság és tréfa itten hát a főczél s még az elkerülhetetlen munkát is nagyobbrészt úgy osztják be Andaluziában – óra- vagy darabszámra – hogy azért maradjon idő a szórakozásra is, mert egész napjokat nem szeretik lekötelezni. Még a cselédség nagy része is csak „bejáró” a közép osztálynál. A faczér cselédeket gyakran látni az „escribiente” (irnok) előtt, kis asztalkáját valamely kapu alá vagy az utczára állította ki lassan, figyelemmel körmöli a diktált levelet.

De a piaczról hazatérő asszony is leül nehány perczre a kliensek számára odakészített székre, hogy „haza” valamely szomszéd provincziába egy rövid üzenetet menesszen az escribiente tudományának s a fizető egy reálnak jóvoltából, mert itt bizony ritka nő tud írni.

Nevezetes személy tehát az „escribiente”, a kinek e néven sok családi titok rejtett kulcsa jön a kezébe s visszaélhetne vele, ha épen akarna, de még sem teheti, mert épen a titoktartás a kenyere. Közvetít ugyan szállásokat is, meg holmi apróbb adás-vevéseket, azonban a mint a neve is mutatja, mégis csak fő feladata az írás: a levelek, a folyamodások; és hiába csalja be az „aguardimente” (pálinka) boltos, vagy a frissítőket mérő kofa egy-egy pohárkára, még sem tudnak belőle egyebet kivenni holmi czélzatos félszavaknál, a melyeket egy-egy szemhunyorítás erősít meg – ivásközben.

Women-wearing-Andalusian-dresses.jpg

nők andalúziai ruhákban a telefon előtt (forrás)

Az öszvér-hajcsár is e társaságba vegyül egy pillanatra, mely pihenés alatt a szegény zaklatott állat is kifujhatja magát egy kicsit, megrázva a sok csengőt, csörgőt, bojtot, czifra, tarka sallangot, úgy hogy egyet libben a kettős-kosár az oldalain s annál könnyebben libben, mert végre üres lett pár órára. Oly nagy szerepet játszanak e teherhordó öszvérek és szamarak a nép életében s annyi családot segítenek föltartani fáradhatatlan türelmükkel, hogy lehetetlen őket legalább mint kiegészítő staffage-t föl nem említeni.

Korán reggel már látni őket az utczákon s ekkor avult öltönyü pékek mennek velök házról-házra, ugyanazok, a kik szabad óráikban lelkesülten olvassák a Castelar Emil beszédeit, este pedig ott ringanak ama kaszinók zsőlyeszékjein, melyeknek elegancziája olyan hamarosan hívja ki az onnan kizárt nők irigységét. Az a háziur, a kinek szakácsnője reggel kenyeret vásárolt az ambuláns péktől, most kezet fog e csinosan öltözött iparossal s egyetértőleg vagy olykor vitatkozólag beszél vele a politikáról.

S ilyen műveltebb iparos sok van itt, ki például a szurtos kaptafát olykor-olykor félretéve, pihenésül érdekes, tudományos könyvet fog a kezébe s elmerül kedves tárgyába – a csillagászatba. Később azután átöltözik s részt vesz a kávéházak társaságában, dicsekedve, hogy milyen kellemes a munka és a szórakozás között eltöltött élet!

Café Chantant Sevilla Spain c1900.jpg

Café Chantant, Sevilla, Spanyolország, 1900 körül, fényképész ismeretlen

A kereskedők soraiban is vannak hasonló hajlamu egyének; de nagyrészt sokkal műveletlenebbek, mint például nálunk s lépten-nyomon kitűnik az andaluz felületességre és a könnyelműségre való tartalmatlan vidámság. A ragyogó ég, a mosolygó föld okozhatja ezt; meg az az általános megelégedés amaz egyenlőségi érzetből is támad, mely a demokrata irányu Spanyolországban annyira ki van fejlődve.

Az urasági cselédek például kalaplevéve segítik be gazdájukat és annak családtagjait a hintóba; de ha az úr valamely hanyagságért kissé türelmetlenebbül feddi meg a szolgáját, ez rögtön így felel: „Velem így ne beszéljen! Csak oly caballero vagyok, mint ön; az én elődeim csak úgy segítettek a mórokat kiverni az országból, mint az önéi. Fizessen ki és elmegyek!”

S csakugyan képesebb volna tüntetése közben éhen halni, mint a szerinte igaztalan és szigorú bánásmódnak magát alávetni. De a tüntetésre alig kerül sor; pár jó szó, nehány szivar gyorsan helyre állítja a békét; s a világ előtt ujra az alázatos szolga emeli a czimeres hintóba gazdáját.

Morón_de_la_Frontera_1900.jpg

kocsikázás Morón de la Fronterában 1900 körül (forrás)

A női cselédség türelmesebb; csakhogy ennél meg az a szokás van, hogyha valami nem tetszik, minden további szó nélkül a faképnél hagyja urnőjét; s este már ott sétál hosszú rojtu, élénk virágu nagykendőjében a Calle Sierpes kivilágított boltjai előtt valamelyik barátnője karján és nevetgélve birálgatják a járókelőket.

S akad is e részben elég dolguk, mert itt hemzseg esténkint az egész elegáns és nem elegáns világ. S csak akkor némulnak el tiszteletteljesen a jókedvű birálgatók, ha torero-k haladnak el mellettük; ezek lévén az általános bámulatnak sérthetetlen tárgyai. A torero (bikaviador) különösen ama kis czopfról ismerhető fel, melyet simára nyírt fejének hátulsó részén visel s mely arra szolgál, hogy a szerepléskor fetűzni szokott hagyományos fejdíszt e hajfonathoz erősítsék.

andalusia-1117.jpg

andalúz nők a ferián (forrás)

Néha tüntető büszkeséggel szabadon viseli a sétáló torero a hajfonatot, néha pedig félig a kalap alá rejti, de mindig csak úgy, hogy azért elárulja az irigyelt foglalkozást. Többi öltözetük rendesen az andaluz népviselet; a lapos kalap, a rövid ujjas, az alóla előkandikáló színes övkendővel.

A híres matador-ok többnyire bársony-ujjast viselnek s hogy őket meglássák, néha csődület is támad egy-egy helyen. Az elégedett Garciát különösen ismerik a koldusok is, mert ő bőkezű úgy a szegények, mint a gazdagok iránt. Előadás után rendesen megszokta vendégelni barátait és az impresariót. Mazantini uri családból való s arisztokratikus hajlamokkal bir, azért nem is hordja a rendes toreroi öltözéket, de elegáns szalon-ruhában jár és neház arany lánczot visel, melyet különösen megbámulnak rajta.

Igy függ minden szem érdekkel a torerokon s ők viszont; „kivívott” dicsőségüknek problematikus magaslatáról néznek végig a czirkuszok lelkesült közönségén, melynek tarka hullámai: az arisztokráczia, a középosztály s a nép mozaikszerű egysége: magába foglalván a tengerészeket, földmíveseket, gyári munkásokat, napszámosokat, koldusokat, naplopókat s ama számtalan elnevezést viselő embereket, a kik a szorgalom és henyélés által képezik amaz alig észrevehető apró rétegeket az emberi társadalomban, melyek hasonlók a víz rezgéséhez a tengeren.

S vajjon eszökbe jut-e ilyenkor a toreroknak, hogy az egész gyülekezetben alig foglalkozik valaki a közjóra nézve haszontalanabb dologgal, mint ők maguk, az irigyeltek.

mulled_wine.jpg

ebéd utáni borozgatás (forrás)

Tartalom: 1. Spanyol utczai élet 2. Bika-viadal 3. Műkedvelő torerok 4. Sevilla 5. Semana santa 6. A farsang Sevillában 7. A sevillai vásár 8. Az andaluz nép 9. Granáda


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr465298696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása