Idén havi rendszerességgel jelentkezik ICA filmklubja. Először november 7-én vasárnap délután 5 órakor találkozunk a Vörösmarty moziban, ahol a Helyzetek és gyakorlatok - filmek a toleranciáért sorozat keretében Rachid Bouchareb rendező London River című filmjét vetítjük. A filmet beszélgetés követi. A filmklubot a RÉS Alapítvánnyal együttműködésben hirdettük meg, a filmklub költségein túl a támogató jegyekből befolyt összeg a RÉS Alapítványnak szánt adományként a Női hajléktalanszálló lakóinak életét segíti.
Múlt évi hagyományunkhoz híven az idén is akciót hirdetünk: az első tíz jelentkező ingyen tekintheti meg a filmet. Ehhez erre az e-mail címre kérünk egy e-mailt. A filmklub zártkörű, a november 7-i előadásra október 31-ig várjuk a jelentkezéseket. A filmklub előadásaira bérlet is váltható. Az egyes előadásokra a támgató belépőjegy 700 Ft, a kilenc előadásra váltható bérlet ára 5.000 Ft.

A "RÉS" Alapítvány női éjjeli menedékhelyére igyekeztem, egy fapados hajléktalanszállóra, de még zárva volt. Szégyenlősen beálltam a sorba, amely a kapuban már gyülekezett: az évszaknál némiképp melegebben öltözött nők használt sportruházatban, lábuknál jelentékeny nejlontáskák. 

Telkes Margit harmadik könyvének, a Botcsinálta történetek című novelláskötetének bemutatója 2010. november 3án lesz, az Alexandra Könyvesházban (Budapest, 1075, Károly körút 3/C). Az írónővel Kun Zsuzsa és Brenyó József beszélget, a könyvből Hernádi Judit olvas fel részleketet. Mindenkit szeretettel várunk! A szerzőről:

Bálint Lea Ráchel 1952. január 30-án született Debrecenben. A Boldogságom erdeje vékonyka kötet, rövid versekkel, haikukkal. Néhányat egy gyerek írt, tízéves múlt. Magának, szórakozásként. A másik szerző egy 19 éves lány, az Alföldben jelennek meg szövegei. Még egy kicsit ücsörög a kamaszkor küszöbén. Nem akarja, nem meri átlépni, de maradni sem tud. Szerelmes verseket ír. A kötet megjelenése után eltűnik az irodalmi életből. Nyomtalanul. Hová lett Bálint Lea Ráchel?

Lolita? Biztosan Nabokov. Nem. Annyiban még is igen, hogy a Japánból származó különleges trend kislányos bájt és „ártatlanságot” diktál. Legalábbis, ami a megjelenést és az öltözéket illeti. A felkelő nap országában az 1980-as években vette kezdetét ez a mára már a világ különböző szegleteiben is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szubkultúra. A szűzies, ám mégis „bevállalós” távol-keleti csajok zászlajukra európai ükanyáink bugyogóját, viktoriánus és rokokó ruhakölteményeket tűzték, különböző hordható formációkban.

Ezek az öltözékek a japán kultúrától teljesen idegenek voltak: fodrok, csipkék, anyagok, mégis, vagy épp ezért, kuriózumként hatottak a 80-as évek felcseperedő generációjára. Egyre többen ellenállhatatlan vágyat éreztek arra, hogy a XVIII–XIX. századi európai nők bőrébe bújhassanak. Egészen a rokokó pazar pompájáig nem volt megállás. Az öreg kontinens jó néven vette a divattörténeti fricskát, erre kiváló bizonyíték a lolik térhódítása. Kezdetben főként a nyugati országokban, Angliában, Franciaországban vált egyre népszerűbbé, majd keletebbre gyűrűzött a „bűbájos életforma”.

Testünk 70%-a víz, így életünk egyik alapja is. A víz élő, vibráló és változó természetének megértése közelebb visz a természet, önmagunk és a minket körülvevő világ megismeréséhez. 

A Hado fogalma gyorsan elterjedt Japánban, ahogy Dr Emoto elmélete teret nyert. A szó a hétköznapi nyelv része lett köszönhetően Dr. Emoto fagyott vízkristályokról készített képeinek.

A PONYVA KIRÁLYAI

A 115 éve született Rejtő Jenő és a 120 éves születési jubileumát ünneplő Agatha Christie – a ponyva megkérdőjelezhetetlen klasszikusai – kortársak voltak. Az abszurd humor és a fondorlatos cselszövés királyai – tudomásunk szerint – nem találkoztak, pedig megoszthatták volna egymással műhelytitkaikat: remekműveikkel hosszú-hosszú évtizedek óta százmilliókat szórakoztatnak.

Rejtő Jenő és Agatha Christie letehetetlen történeteit ugyanúgy imádják a kamaszok és a nagyszülők, köteteit egymás kezéből kapkodják anyukák és apukák, háztartásban dolgozók és menedzserek – ők valóban mindenki kedvencei.

Az október 13-ától minden héten, szerdán megjelenő A ponyva királyai sorozat régi adósságot törleszt: ponyvaként, olcsó, zsebbe süllyeszthető papírkötésben jelenteti meg Rejtő Jenő és Agatha Christie 20-20 felejthetetlen művét közel egy éven keresztül.

Bódis Kriszta-Kiss Noémi:

„Festeni nagy kihívás. Festeni izgalmas, de ugyanakkor megnyugtató is. A festés az élet, a jövő-menő világ, s minden képpel, miként minden nappal, abban bízhatok, hogy hátha most sikerül, s közelebb jutok, végre rájövök, hogy meg se kell mozdulnom, mert már Benne vagyok, mert már Bennem van, és így volt ez időtlen-idők óta, csak nem hittem el, hogy ilyen egyszerű.” Mai versvasárnapunkba Somogyi Réka saját képei által ihletett szövegeiből válogattunk. 

"Most a tüntetésen a szerencsésen születők voltak ott. Az a 92%, az összes otthon születettből, mert nálunk sincs rosszabb arány, mint bárhol másutt. Rengetegen voltak, azt néztem, te jóisten, ennyi gyerek született már otthon, szinte egy egész falu. Jelenlétükkel bizonyították a módszer létjogosultságát. Biztos, hogy ha majd baj lesz, kiállnak az ügyük mellett". Dr. Ritter Andrea írása. 

Ági, tudom, hogy nem adod fel, mert bizonyos vagy benne, azok a babák, akiknek te segítesz a születésben, kevesebb lelki sérüléssel élik majd az életüket, nem beszélve az édesanyákról, akik másként élik meg az anyaságukat. 

„Semmi, de semmi sejtésem sincs arról, hogy ki vagyok én valójában. És életem legnagyobb vívmánya, hogy fel is adtam azt, hogy erről tudomást szerezzek.Sem az akarat, sem az ész, sem az érzelmeim nem vihetnek közelebb hozzá.”/ Somogyi Réka/

 Az Utcaszínházi Alkotóközösség, a 2010/11. évad folyamán workshop sorozatot indít, amely bepillantást enged az Információ és Energia áramlata a színházban című kutatás részleteibe. A sorozat első eseményei: október 23/24.-én, Andrea Collavino, november 6./7.-én, Andreas Schantz workshop-hétvégéi a Sín Kulturális Központban. 

Bántalmazó vagy? Esetleg még nem ütöttél meg senkit, de úgy érzed, komoly gond lehet a hozzátartozóidhoz fűződő kapcsolatoddal? Töltsd ki ICA bántalmazótesztjét, s ha úgy érzed, segítségre van szükséged, vagy azt gondolod, valamelyik ismerősöd, családtagod szorul erre, ne habozz segítséget kérni!  

Áramlásban címmel 2010. november 5től 7-ig kerül megrendezésre a III. Művészetterápiás konferencia és workshop az ELTE Bárczi Gusztáv karán. Az érdeklődők október 15-ig még jelentkezhetnek! 

Mindened az enyém, sajnos nem, nem tudod elhagyni, te nem vagy olyan, az értékrended, na és a szüleid is pont akkor váltak el, és hogy te nem akarod megismételni. Állok veled szemben, ismételd meg, idegen leszel a válasz közben. Kinek is kellesz, nekem nem, mégis rosszul leszek, hirtelen esik le a vércukrom, majdnem összeesek, elkapnál, de nem hagyom, inkább megkapaszkodom egy hirdetőtábla szélében. 

Ligeti Tündérfürt, Tündérlaki Tülle, Harmatfűző Barka? Vigyázz, mert rabul ejt!
 

„Már a görögöknél és a rómaiaknál a legfontosabb játékszerek közé tartoztak a babák. Amikor a kislányok felserdültek, régi játékszereiket a templomba vitték, és valamelyik istenségnek felajánlották. Szapphó egy epigrammájában a következő sorokkal örökítette meg ezt a különleges alkalmat: / Aphrodité, kegyesen nézz bíborfátylú babámra! Én, Szapphó hozom ezt áldozatul teneked. /”
 

/ Dr. Mosovszky Éva: Játékkultúra/

Muskátli Karola és Vértesi Gabi

Vértesi Gabi Tolltündészt, öreganyja száz éves babája babonázta meg. Egészen addig nem nyugodott, amíg meg nem kaparintotta. Felnőtt nőként sem tud szabadulni tőle, de nem is akar, még mindig inspirálja. A művésszel Radics Rozi beszélgetett és babázott.

Az OSI Szükségalap a Máltai Szeretetszolgálat által kifejlesztett KIREKESZTETT KÖZÖSSÉGEK TEREPSZEMLÉLETŰ TÁMOGATÁSÁNAK MODELLJÉT segíti. A modell egyik meghívott pályázója Bódis Kriszta Cseppben a tenger modellprogramja is.

Bódis Kriszta Alkotásközpontú módszerével és önkénteseivel „felforgatják a világot”, persze jó értelemben, látványos fejlődést elérve, ahogy felforgatták a szükséglet-piramist és kiaknázták az önmegvalósításban rejlő pozitív energiákat is.

A Szükségalap célja, hogy fenntartson projekteket, melyek humanitárius segélyt biztosítanak, a társadalom legszegényebb és legsérülékenyebb tagjainak biztosítanak hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz, átképzési programokat és jogi segítséget a munkanélkülivé válók számára. Olyan projekteket is támogat, melyek a középosztályhoz tartozók válság miatti problémáit kezelik. Ezek közé tartoznak a demagógiával szembeni alternatív válaszok, az innovatív kulturális termékek és a veszélyeztetett kulturális intézmények, amelyek egy aktív és elkötelezett társadalom jellemzői.

A program és a projektek célja a helyi közösségek fejlesztése, egy újszerű, alternatív megközelítés, kipróbálása; az eredmények, a módszertan, folyamatok dokumentálása, adaptálhatóvá tétele.

Hajdú Gergő a hétesi program szociális munkása,  az ő írásával  számolunk be az aktualitásokról, az ózdi és a hétesi munkánkról. 

 „A Vérugató tündér arról szól, hogy van egy csávó, aki szanaszét csapja magát piával, drogokkal, a szobája tele cigicsikkel, tropára megy a tüdeje, mint nagyapádnak, és az önsajnálattól haldoklik meg jajgat. Ja, és különben az is benne van a versben, hogy: Mintha szél fújna egy holtra, nem mozdulsz, csak a hajad fodra…”

ICA nagyon kedves üzenetet kapott, mindenkit szeretettel vár a Mesutca, részletet közlünk a meghívóból, hogy Ti is tudjátok, hova, mikor kell menni, és vendégségbe mit érdemes vinni.

"...orrcseppet, köhögés elleni szirupot, papírzsepit, könyvet, játékot, ruhát, tartós élelmiszert is hozhatsz magaddal, örülni fognak neki a gyerekek..."

„Aprólékosan kidolgozott terv szerint hajtották végre a romák elleni támadásokat azok a férfiak, akik ellen vádemelési javaslattal zárta le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az egy éve tartó nyomozást; a négy férfi célja az emberölés volt. (…) a gyanúsítottak több településen is úgy csaptak le, hogy járművüket a bűncselekmény helyszínétől több kilométerre hátrahagyták, és a kiszemelt utcát szántóföldeken, mezőkön keresztül gyalogosan közelítették meg. Bár a gyanúsítottak vigyáztak arra, hogy nyomokat ne hagyjanak hátra, a rendőröknek DNS-mintát, cipő- és autógumi-lenyomatot is sikerült rögzíteniük.” (Hiradó.hu, 2010. augusztus 10. 17:15)

A jelenkori magyar demokrácia legmegrázóbb társadalmi és kriminológiai eseménysorozataként döbbentette meg az országot a 2008-2009 során kibontakozó, romák ellen elkövetett gyilkosságok sora. Barakonyi Szabolcs fotóriporter a romagyilkosságok túlélőiről szóló sorozatában 2010 áprilisa és júliusa között a támadássorozat minden olyan helyszínét felkereste, ahol személyi sérüléssel járó erőszakos cselekmény történt, és valamennyi áldozatról és túlélőről portrét készített.
 

Piricse. Fotó: Barakonyi Szabolcs

A tavaly bemutatott nagysikerű Meztelen vacsora újra látható lesz a Művész Moziban!
 

"Egy pillanat, és átkerülünk a másik világba. Arra a képzeletbeli síkra, ahol semmi sem a valóság, bár lehetne. Ott van, és még sincs. Részesei lehetünk azoknak az álmoknak, vágyaknak, melyeknek a valóra váltása még várat magára, vagy éppen elérhetetlen a számunkra. Itt azzá válhatunk, akivé csak akarunk. Minden gesztusunk, mozdulatunk, új értelmet nyer. Titkaink felszínre kerülnek, hisz úgysem tudja meg senki. Elfojtott szexuális vágyaink testet öltenek, nyelvet nyújtanak, felráznak, hogy aztán megnyugvást ne adjanak. Furcsa helyzetekbe kerülünk, de aztán az álom elmosódik, és visszacsöppenünk a valóságba.. Mégis folyton ott motoszkál a fejünkben, minduntalan kiutat keres, és semmi kétség hogy talál is."

Koncepció: Nemes Zsófia
Táncművészek: Baranyai Balázs, Hucker Kata, Tonhaizer Tünde, Jellinek György, Nemes Zsófia, Sebestyén Tímea, Zsíros Gábor
Időpont: 2010. október 5. 20.30
Helyszín: Művész Mozi

PR-Evolution Dance Company. A társulatról részletesebben cikkünkben olvashat.

Penyige nincs a világ végén, mindössze pár száz kilométerre Budapesttől. Augusztus végén szilvalekvárillat van. A falu Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében húzza meg magát, csöndes és szelíd, mint erre felé az asszonyok. Virágoskertjeik, vályogházaikat körülölelő szőlőlugasaik és a babonák cserfelnek helyettük.
A nyári konyhában hallgattam, míg mesélt. Ringatta magát a hokedlin, néha megállt egy pár pillanatra, rám nézett és megkérdezte tőlem, tudom – e, mit jelent a napszám, meg a marokszedés, meg a lélekharang?

Juhász Bálintné szóbeli közlését Németh Ványi Klári jegyezte le.

Kilencedik évadában jár, s idén is folytatódik a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata a Károlyi-palotában (Bp. V. Károlyi Mihály u. 16.)

Róth Anikó ízig-vérig vagány, pesti nő. Nyoma sincs rajta a valamikori vidéki gyermekkor, bájos romantikájának. Olyan, mintha mindig villamosok csilingelésére, és a Körút zajára aludt volna el. Festőművész, illusztrátor, Wampol és a Gozsdu udvaron is előfordul. Úszik a Csasziban, szereti a 7. kerületet, meg a troli ablakából bámulni, a századelős épületeket. Laza, de határozott. Hiányzik belőle minden sznobéria, művészi allűr. Jóban van az ihlettel. Együtt csavarognak a főváros utcáin. A turisták az ő képeslapjain viszik magukkal Budapestet.

Önálló kiállítása nyílik Budapesten a Melba étteremben (1138 Budapest Meder u. 9, a Duna pláza mögött, a Duna parton a yacht kikötőnél).

A kiállítást 2010. szeptember 24-én pénteken, 18 órai kezdettel Dolák-Saly Róbert  nyitja meg. A képek október 8-ig megtekinthetőek.

 Bosszankodtál már, amikor az autód szélvédőjén szórólapot találtál? Nos, ha a hétvégén ez történik, vess egy pillantást rá, mielőtt szemétbe dobnád: lehet, hogy egy kortárs verset találsz a papíron! A Hajtűkanyar irodalmi csoport és a Placcc fesztivál közös akciója. 

Szeptember 18-án átadták Nógrád Megye Önkormányzata valamint a Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat szerkesztősége által meghirdetett, 2010-es Mikszáth-pályázat díjait. A díjnyertes műveket több mint kétszáz jeligés pályamű közül választotta ki a Palócföld szerkesztősége. Első díjat kapott Kálmán Gábor Hideg című novellája, másodikat Tahin Szabolcs Erotika Mikszáth szövegeiben című tanulmánya, harmadikat pedig Cegléd József Kázmér Nyúlvár című novellája. A nyertes műveket a Palócföld 2010/5. számában olvashatók. Gratulálunk a nyerteseknek! 

2010. szeptember 23-án 18:00-tól filmvetítés és beszélgetés művészetről, emberségről, társadalmi szerepvállalásról a többszörös Tolerancia-díjas Bódis Krisztával (író, költő, film-rendező,pszichológus)

 „Meg kellene mondania, ki ő. Egy félútonlevő. Eredeti szakmája jogász, bíró – majdnem bölcsész. Félúton van, mellékesen a vágányok között. Szeret ott sétálni, kicsit veszélyes, kicsit unalmas, pont jó. A gyerekeinek nem ajánlaná. Három, néha négy fiára egyforma pólót ad, például VOLT-osat, így könnyebb őket megkülönböztetni.” A mai őszi vasárnapot Vécsei Rita Andrea verseivel színesítjük.

 Egy korabeli, olvasási szokásokat vizsgáló felmérés szerint az 1962-ben, a Móra Kiadónál indult Csíkos könyvek sorozat olvasótáborát a kamaszlányok mellett a 40-50 év közötti betanított munkásnők tették ki. Nem tudom, pontosan milyen adatokat kapnánk, ha az egyes kötetek olvasottságát vizsgáljuk; arra azonban jól emlékszem, hogy Kertész Erzsébetnek a híres nőkről szóló könyvei nemcsak nekem, de a nagymamámnak és a barátnőinek is kedvelt olvasmánya volt. Mellette még a Brontë-nővérek rúghattak legfeljebb labdába. Jane Eyre és Hugonnai Vilma tehát nem is állnak olyan távol egymástól. 

Nemrégiben a Világ Tanítónői rovatban olvashattatok Kosáryné Réz Lola tetralógiájának első kötetéről. (íme) Szeptember 21-én, kedden rendhagyó könyvbemutatót tart a Kráter kiadó, Asszonysorsok a történelem sodrásában – Kosáryné Réz Lola reneszánsza címmel. A szerző örököseivel – dr. Kosáry Judittal, Bede Gábornéval, valamint dr. Nagy Domokos Imre irodalomtörténésszel – Kovács Attila Zoltán főszerkesztő beszélget. A beszélgetést Turcsány Péter író, kiadóvezető moderálja.