Támogatókat keres a Bódis-módszer Hétes telepi modell-programjához az ICA egyik alapítója, Bódis Kriszta. A 2007-ben sikerrel megkezdett roma-integrációs program az Ózd melletti Hétes telep lakói számára teremt esélyt a művészetekkel való ismerkedésen keresztül a könnyebb beilleszkedésre. Bódis Kriszta felhívása mellett a Hétes telepi komplex nyári tábor és a modellprogram hosszútávú terveivel is megismerkedhetnek.
Csíkszentmihályi Mihály egyenesen a munka paradoxonáról beszél. Miért vagyunk jobban, ha van munkánk, miközben nem szeretünk dolgozni? Miért feltétele mégis a munka a boldogságnak, vagyis annak, hogy egyesülni tudjunk az Áramlattal? És milyen munka volna az? És mi célból munkálkodjunk? Miért?
Almási Péter 2001-ben készült dokumentumfilmjének bemutatására ugyancsak a 40 film a szocializmusról című monstre vetítéssorozat keretében került sor. Almási kamerájának kereszttűzébe a ’70-es évek Zalaegerszegi Ruhagyárának Kossuth-díjas szocialista brigádja került,így a mára nyugdíjas éveiket taposó varrónők sorsán, élményein keresztül ismerkedhettünk meg a korabeli Magyarországgal, és a „kádári kisember” összetéveszthetetlenül lelkes figurájával, aki, ha kell, ha nem, még az ingyen társadalmi munkától sem zárkózik el…
Mit tudtunk meg a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a szocialista Magyarországról? – valljuk be őszintén, nem sokat. Egy kizárólag dokumentumfilmeket sugárzó csatorna éppúgy elkélne a magyar televíziós piacon, ahogy szükség van a National Geographicra, vagy a Spektrumra. A 40 film a szocializmusról című vetítéssorozat addig is, míg ez irányban nem történik pozitív irányú lépés, úttörő szerepet vállalt magára. A május végi monstre vetítéssorozat egyik kiemelkedő darabját képezte B. Révész László mozija is, melyet 1975-ben a Balázs Béla Stúdióban elkészítettek ugyan, vetítését a vezetőség sosem engedélyezte. A 2000-ben remakelt filmetűd annak az ózdi munkáskolóniának mindennapjait hívatott bemutatni, melyet a helybéliek magától értetődő természetességgel neveztek születésüktől fogva Kisamerikának.
A kulturális kreatívok a jövőképünket hangolják át, nem hisznek a világvégében, mert el tudnak képzelni tartalmas életet. A kulturális kreatívok összehangolják a pozitív szellemű irányokat, a kreatív nőket, az ezo-kreatívokat, öko-kreatívokat, mentális kreatívokat és biciklis kreatívokat... Paul H. Ray szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatásaikra támaszkodva fedezték fel a társadalom ezen új csoportjait. Koncepciójukat 2000-ben napvilágot látott tanulmányukban, Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot címen mutatták be.
„ma már csak azt mondanám,
„…mintha ott bent nem más, mint Brad Pitt várna rád. És vársz, mosolyogva, kedvesen és látod, ahogy a többi nő is diszkréten keresztbe teszi a lábát és a kezét, ami a hivatalos kifejezése annak, hogy „behugyozom”.” Az ICA pisil nemcsak a női mosdókról és a „ki tudja, hogy működik” szenzoros csapokról önti le a keresztvizet, de kiderül belőle az is, mit jelent az a bizonyos póz, s hogy mi nők miért is vagyunk olyan sokáig bent.
Gályabál irodalmi performansz, vagyis Artner Szilvia Sisso „mágikus feminista” művének bemutatója Szegeden egy rendhagyó, űrbéli „offline irodalmi performansz” keretében.
Mit tudtunk meg a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a szocialista Magyarországról? – a kérdést a 40 film a szocializmusról elnevezésű május 25-29. között megrendezésre került, ötnapos monstre vetítéssorozat mottója szegezte nekünk. A szervezők az OSA Archívum 40 kihagyhatatlan művét játszották újra az 1989 óta készült, a Rákosi-Kádár korszak történeteit felelevenítő több száz dokumentumfilmből. Az archív bejátszásokkal spékelt tekercsek a létező/ismeretlen Magyar Népköztársaság hétköznapjait elevenítették körénk, kronologikus sorrendben. Kisfaludy András 2007-es mozija a Moszkva téri galeri megrázó hétköznapjait tárta elénk 1956-tól kezdve egészen napjainkig.
„Vagy melyik macsó nem kapott már sikító frászt mikor belehallgatott egy női, trécselős telefonbeszélgetésbe, ahol már hetedszerre is kitárgyalták a műsorvezető nő frizuráját, és fogyókúrás harca legújabb látható eredménytelenségét…” – szegezi nekünk az elgondolkodtató kérdést Marjai Judit pletykáról szóló írásában. A szerző az Irodalmi Centrifuga vendége lesz június 4-én, a Nők és bulvár - Bombanők Lapja - című esten a Centrál kávéházban Gregor Bernadettel és Létay Dórával.
Zora Neale Hurston korszakalkotó regénye az önmagát birtokba vevő, saját hangját meglelő és énjét lépésről-lépésre felépítő fekete nő történetének első irodalmi példája. Walker nem kevesebbet, mint az afro-amerikai nőirodalom előfutárát látta személyében és a fekete-női irodalmi hagyomány legfőbb gyökerét az írónő életművében. Mint esszéjéből kiderül, zseniális írónak tartja, aki, annak ellenére, hogy „életet adott” a fekete nőirodalomnak, szegényen és névtelenül halt meg. Mint a remekművek esetében lenni szokott, Hurston regénye sem sorolható kizárólag egy irányzat zászlaja alá: éppúgy tekinthetjük a patriarchátus börtönéből kiszabaduló nő életútját bemutató feminista műnek, mint egy bonyolult alakzatokkal átszőtt modernista alkotásnak vagy a déli vidék és folklór hagyományát továbbörökítő amerikai-déli regénynek. – Urbányi Eszter írása Zora Neale Hurston könyvéről.
„Begyűrűzött a világgazdasági pánik, a Pénz leereszt, mint egy defektes gumi.
Csíkszentmihályi Mihály egyenesen a munka paradoxonáról beszél. Miért vagyunk jobban, ha van munkánk, miközben nem szeretünk dolgozni? Miért feltétele mégis a munka a boldogságnak, vagyis annak, hogy egyesülni tudjunk az Áramlattal? És milyen munka volna az? És mi célból munkálkodjunk? Miért?
Egy szimpatikus ötletre hívjuk fel a figyelmet. Hogy milyen lehet a nagyvárosi éden? Talán ilyen: 2009. július 19-én délelőtt Nagy-Britannia szerte szomszédok terítenek majd ebédhez utcájuk közepén – ez a célja az Eden Project környezetvédő szervezet és a MasterCard „Big Lunch” vagyis „Nagy ebéd” elnevezésű közös akciójának.
Az előző rész tartalmából:
„Olyan vagy nekem, mint egy halottas ágy. Ha sokáig fekszem ott, meghalok. Megfulladok. Agyon nyomnak, és akkor ki nézi majd a kék szemeidet, azokat a hihetetlen kék szemeket. Tudom, hogy meg fogsz büntetni. Már készülök a büntetésemre.” – írja Büky Anna legújabb novellájában, a Madárvilágban.
Alice Munro kanadai novellista nyerte a Booker díj nemzetközi testvérét, a kétévente kiadott nemzetközi Booker díjat. A díjat most ítélik oda harmadik alkalommal. A zsűri így indokolta döntését: ‘Alice Munro leginkább novellistaként ismert, aki annyi mélységet, bölcsességet és pontosságot visz novelláiba, amennyit egy regényíró esetenként csak élethosszig írott regényeivel képes összehozni. Alice Munrot olvasni annyit tesz, mint minden pillanatban megtanulni valamit, amit korábban nem tudtál.'
Vári Zsolt állami gondozottak útját egyengeti, rajziskolát nyit a VII. kerületben és ha csak teheti, önbecsülésre nevel. Három hónaposan került állami gondozásba, húszéves koráig hat intézetben élt. A Szín-tér-kép kiállításon a Sirályban festményei és fotói láthatóak. Állami gondozottként kölcsönözhették ki az Élő könyvtárból az Egyenlítő esélyegyenlőségi programsorozaton. Györe Gabi elolvasta.
A világválság pszichózisában egyre hangsúlyosabb problémát jelent a munkanélküliség, napról-napra egyre többen kerülnek utcára, az állam pedig olyan szigorításokkal igyekszik fenntartani a munka mindenekfelett álló értéknövelő, erkölcsnemesítő szerepét, étoszát, mint a munkaalapú segély bevezetése, vagy a nyugdíjkorhatár végletek nélküli kitolása. Munka és pénz ugyan nincs, de dolgozni kell! A kígyó lassan a saját farkba harap. Kiutat találni a csapdából, talán nem is olyan nehéz, mint ahogy elsőre feltételeznénk…
„1986-ban születtem, bő két hónappal a Challenger lezuhanása után és 23 nappal a csernobili katasztrófa előtt… Nem mellékesen 1986-ban járt a Halley-üstökös utoljára a Föld közelében, ami azt jelenti, hogy kis szerencsével egyszer még láthatom is. Valami ilyesmit szeretnék elérni a verseimmel is. Hogy egyszer láthassam őket egységes egészként...” - kezdi curriculum vitae-jét Király Odett költő, a pécsi egyetem magyar-pszichológia szakos hallgatója, akinek verseivel eddig többek közt a Mozgó Világban, a Holmiban, az Árgusban és a Ligetben találkozhattak az olvasók. A könyvhéten debütáló Magamon kívül című verseskötettel, mely a Palatinus Kiadó gondozásában lát napvilágot Odett álmai is beteljesülnek. A karcsú, ám annál tartalmasabb kötet megrendítően drámai és egységes képet fest családról, otthonról, szerelmekről.
„Május 24-én forgattak egy reklámspotot a Hősök terén. A spotban sokféle ember (idős és fiatal, meleg és heteró, magyar és külföldi) válaszolt ugyanarra a kérdésre: „miért jössz felvonulni az idén?”.
Új folyóirat a láthatáron. A Fogyatékosság és társadalom című periodika egy kidolgozott, friss szellemű, és nem utolsó sorban vonzó dizájnú új orgánum, a fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia folyóirata. Szellemiségének alapja abban gyökeredzik, hogy a fogyatékkal élő személyt sem fogyatékosként, hanem partnerként kezeli. A fogyatékos is alkotó alany. A 100-120 oldalnyi terjedelmű periodika szükségességét a magyar nyelvű, vonatkozó szakmai-tudományos fórumok immár kínzó hiánya mellett elsősorban a mostanra már kifejlődöttnek mondható, de napról-napra új megközelítésekkel, eredményekkel jelentkező, és a mindennapi életre is szignifikáns hatással lévő tudományág látásmódjának frissessége, az elmúlt időszakban sorra-rendre jelentkező új tudományos világszemléleteket reprezentáló paradigmái, illetve multidiszciplinaritása és igen változatos módszertani megoldásai indokolták. Gubicskó Ágnes beszámolója
Joan Slonczewski a női SF (régebben tudományos fantasztikus) irodalom nagymestere. A nagy irodalom nagy emberi víziókat hordoz, amelyek közös tudatunkban élnek. Új világokat tár fel a kreatív nőtudat, a faj történetének és jövőjének nagy vízióit. Természetes, hogy ezt a víziót egy nő látja ilyen tisztán és prófétailag, hiszen az ember története az anyák története. Alighanem ettől olyan jól érthetőek ezek a sztorik – írja Gordon Agáta Joan Slonczewski regényeiről.
„Az érkezések ideje lejárt.
Meglehetősen poshadt, szavatosságát vesztett tartósítószer szag csapott meg, amikor végre megnyílt előttem az irodalmi élet(konzerv)doboza - a Magyarországon íróvá, urambocsá írónővé válás nehézségeiről, a kánonteremtő folyóiratokról, kiadókról, iskolákról és nem utolsó sorban szalonokról rántja le a leplet írásával Bódis Kriszta, miközben az Irodalmi Centrifuga mint új és nyitottabb fórum születéséről is számot ad a leendő pályakezdőknek és az olvasóknak. Hogy milyen élet van a Nyugat után? – írásából ki-ki levonhatja a konzekvenciát, akinek Bódishoz hasonlóan, az irodalom a szíve csücske.
Milyen egy egzisztencialista filozófusnő, ha szerelmes? – így cseng a Jaffa Kiadó gondozásában napvilágot látott, közel ezer szerelmes verset tartalmazó válogatáskötet mottója, legalábbis a kiadó sajtóreferense szerint. A Francia Intézetben megrendezésre kerülő, vetítéssel spékelt, rendhagyó kötetbemutató különös koncepcióra épített. Simon de Beauvoir és Nelson Algren kettősét igyekezett a jelenbe transzportálni. Míg a feminizmus alapköveit lefektető francia „nagyasszonyt” Karafiáth Orsolya költő, író, amerikai lovagját Todd G. Williams zenész, író testesítette meg. Kettejük össze-összefonódó párbeszédét Szily Nóra koordinálta, akinek javára szóljon, időnként azért próbált veszélyesebb vizekre evezni - Murányi Zita beszámolóját olvashatják.
1844. május 22-én született Mary Stevenson Cassatt amerikai származású festőnő, aki élete nagy részét Franciaországban töltötte - miután Párizsban összebarátkozott Edgar Degas-val, az Impresszionisták kiállításainak állandó szereplője lett - képein a nők társadalmi életének és magánéletének pillanatait örökítette meg, különös figyelmet szentelve az anya és gyerek közötti kapcsolatnak.
„Végül megtanultam elfogadni ezt a történetet, megérteni az igazságát, ami őrá, Ken Bugulra minden bizonnyal érvényes, és nyilván még másokra is, csak az általános igazság rangjára nem kell emelni. Mindenki keresi önmagát, és hogyha egy nő egy férfiban – aki történetesen poligám – és az általa közvetített vallásban találja meg, lelke rajta. Sokféle utunk lehet. Csak ne tessék úgy ábrázolni, mintha ez lenne az egyedül üdvözítő út.” - Ken Bugul írónő Riwan, avagy a homokos út című regényéről, mely 1999-ben elnyerte a Fekete-Afrikai Irodalom Nagydíját Lángh Júlia ír a világírónők-sorozat frankofón afrikát bemutató hatodik darabjában.
Dallos Saci romantikus kalandjai mellett legalább annyira a spirituális útkeresés története Margit Patrícia Eszter első regénye, A zsidó menyasszony. A 34 éves New Yorkban élő írónő bulikba, drogokba csömörlött főhősnőjét még az öngyilkosságba is belehajszolja, csak hogy megtisztulása annál magasztosabb legyen. A kabbala, a jóga, az utazás, az egészséges életmód, de még a szex és a művészet is mind-mind a megismerés egy-egy szűk ösvénye, melyek nemcsak Saci létének sarokkövei, a nagybetűs élet értelmére is rávilágíthatnak. A Bódis Kriszta szerkesztésében végső formát nyert regény a zsidó öntudat és a mai női szerepek dilemmáiról sem feledkezik meg, a szociológiai alaposságú korrajz olyan tabutémákat is feszeget, mint a homoszexualitás, a függőség vagy a terrorizmus. A könyv az idei könyvhét egyik újdonsága.
Nők elbeszéletlen pénztörténeteit várta a GazdagNők.hu (www.gazdagnok.hu) honlap, illetve a Kikelet 21 Szellemi Műhely és a NőTárs Közhasznú Alapítvány pályázata 2009. áprilisában az ICA-val karöltve. A beérkezett műveket Chi*** Csapó Ida női önismereti tréner, nők és pénz specialista Gordon Agáta íróval és Joó Zsuzsa karrier-tanácsadóval együtt értékelte. A zsűri végül három különdíjat is odaítélt a dobogóról lecsúszottaknak, Joó Zsuzsa indoklása szerint azért, mert „nem gügyögtek, nem terápiás írások voltak, pláne nem blogkezdemények. Elejük volt, közepük és végük, messze kiragyogtak az átlag felett ezek is”. Így Pap Vera: Lakberendezés hitelből, Veresi Virág: Honnan jön a pénz? és Kovács Kriszta: Anyámnak sose volt pénze című pályamunkáját olvashatják a különdíjas alkotások között.
„Zsűritagként a karrier-tanácsadói szemléletem, illetve a Nőtárs Alapítványban viselt feminista látásmódom vállalom fel... én végül is azokat díjaztam, amelyek, mint a fejlődésregények, előre mutatnak.” Nők elbeszéletlen pénztörténeteit várta a GazdagNők.hu (www.gazdagnok.hu) honlap, illetve a Kikelet 21 Szellemi Műhely és a NőTárs Közhasznú Alapítvány pályázata 2009. áprilisában az ICA-val karöltve. A beérkezett műveket Chi*** Csapó Ida női önismereti tréner, nők és pénz specialista Gordon Agáta íróval és Joó Zsuzsa karrier-tanácsadóval együtt értékelte. Az erős mezőnyben három szerző örülhetett első helyezésnek, Gál Erika, Büky Anna, és Becsey Zsuzsa. A díjnyertes alkotók közül Gál Erika és Büky Anna novelláját már olvashatták, végezetül, de nem utolsó sorban Becsey Zsuzsa: Egy ember, aki rám mindig mosolygott című írását ismerhetik meg.
Az előző rész tartalmából:
„Zsűritagként a karrier-tanácsadói szemléletem, illetve a Nőtárs Alapítványban viselt feminista látásmódom vállalom fel... én végül is azokat díjaztam, amelyek, mint a fejlődésregények, előre mutatnak.” Nők elbeszéletlen pénztörténeteit várta a GazdagNők.hu (www.gazdagnok.hu) honlap, illetve a Kikelet 21 Szellemi Műhely és a NőTárs Közhasznú Alapítvány pályázata 2009. áprilisában az ICA-val karöltve. A beérkezett műveket Chi*** Csapó Ida női önismereti tréner, nők és pénz specialista Gordon Agáta íróval és Joó Zsuzsa karrier-tanácsadóval együtt értékelte. Az erős mezőnyben három szerző örülhetett első helyezésnek, Gál Erika, Büky Anna, és Becsey Zsuzsa. Különdíjat Veresi Virág, Kovács Kriszta és Pólya Vera érdemeltek. A díjnyertes alkotók közül Gál Erika novelláját már ismerik az olvasók, most Büky Anna: Anna a pénzről: Bizony mondom című írását közöljük.
Komoly állami támogatástól eshetnek el a kisebbségi előadó-művészi szervezetek, ha elmulasztják a nyilvántartásba vételüket, közben vannak, akikhez ez az információ el sem jutott, adta tudtára a Roma Sajtóközpontnak Kállai Ernő kisebbségi ombudsman.
„Zsűritagként a karrier-tanácsadói szemléletem, illetve a Nőtárs Alapítványban viselt feminista látásmódom vállalom fel... én végül is azokat díjaztam, amelyek, mint a fejlődésregények, előre mutatnak.” Nők elbeszéletlen pénztörténeteit várta a GazdagNők.hu (www.gazdagnok.hu) honlap, illetve a Kikelet 21 Szellemi Műhely és a NőTárs Közhasznú Alapítvány pályázata 2009. áprilisában az ICA-val karöltve. A beérkezett műveket Chi*** Csapó Ida női önismereti tréner, nők és pénz specialista Gordon Agáta íróval és Joó Zsuzsa karrier-tanácsadóval együtt értékelte. Az erős mezőnyben három szerző örülhetett első helyezésnek, Gál Erika, Büky Anna, és Becsey Zsuzsa. Különdíjat Veresi Virág, Kovács Kriszta és Pap Vera érdemeltek. Elsőként Gál Erika: Határon túli című novelláját ismerhetik meg az olvasók.
India klasszikus művészete a Fonóban - Beszélgetés Cseh Tamással - Ember Judit emléknap a DocuArtban - Testbeszéd - Spanyol filmhét - És a nyolcadik napon... - néhány újabb programot ajánlunk figyelmükbe.
Május 16-tól 24-ig tart a Születés Hete kiemelten non-profit rendezvénysorozat Esztergomban és Párkányban. A Születés Hetét Magyarországon már hetedik éve rendezik meg. 2009-ben Szlovákia is csatlakozik a mozgalomhoz, és a nemzetközi nyitónapon Párkányban, a Fénysugár Egészségvédő Alapítvány központjába várják mindazokat, akik független és hiteles tájékoztatást akarnak kapni a szüléssel és születéssel kapcsolatban.
„Afrikában sokan alig hallottak, ha egyáltalán, a holocaustról. Európában kevesen figyeltek oda, ha egyáltalán, a ruandai népirtásra. A hasonlóság pedig félelmetes, ahogy a bűnbaknak kiválasztott népet, a többség előzetes agymosása után, az államszervezet aktív részvételével és a „végső megoldás” reményében, módszeresen kiirtották.” - Scholastique Mukasonga ruandai tuszi írónő A mezítlábas asszony című regényéről Lángh Júlia ír a világírónők-sorozat frankofón afrikát bemutató ötödik darabjában.
Az Istennő-kultusz a kőkorra nyúlik vissza, ahol több mint 5000 éven keresztül háború és szociális hierarchia nélkül éltek őseink. A legősibb leletek – szobrok, rituális tárgyak és barlangrajzok – az istent nőként ábrázolták különböző formákban. Mert őseink, akik egységben éltek a természettel, ott látták megnyilvánulni őt a születés, az élet és a halál forrásaként, vagyis egy teremtő, mindent átható energiaként, amelyből minden megszületett, meg fog születni, és ahova egyszer minden visszatér. - Veres Krisztát, Avalon papnőjét és temploma, az Istennő Templom kórusát láttuk vendégül a Centrifugában. Irgalmas Zsófia beszámolója.
"Őfonja mindig kéznél, rendszeres mozdulat simogató ellenőrzése. Kevés dolog generál szeretetet és szépséget ilyen gyakorisággal, túl jó és túl közel. A chip-kor rohanvást közelgő forradalmára fizetett elő Angyal Szása, amikor fedezet nélkül bevállalta az ájfon előfizetését. Az ájfon hosszú távú elköteleződést igényelt, 2 év hűséget, havi részletekben számolva egy csekélyebb szociális járadéknak megfelelő a bérleti díja. Amelyet most még jó sokáig fizetni fog, csakhogy őfonja nélkül." - újabb séta a Magdolna negyedben Gordon Agátával.
"Komolyan mondom, csodálkozom, hogy a férfiak egyáltalán közelednek a nőkhöz, sőt még olyanokat is szoktak mondani, hogy kedvelik őket. Miért? Olyan ez, mintha azt mondanám, hogy néha egész helyesnek találom a nyálát húzó csigát. Ki a fene hinné ezt el? A görögök nem hazudoztak ennyit össze-vissza…" - Rapai Ágnes novellája.
"Legyen turista saját városában és fedezze fel a láthatatlan hétköznapokat!" szlogennel hirdetik meg Közszolgáltatói Nyílt Nap akciójukat a fővárosi közszolgáltató cégek. A Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Közterület-fenntartó, a Fővinform és a Temetkezési Intézet egyszerre nyitja meg kapuit május 16-án. A nyílt nap keretében 10-től 16 óráig szakemberek mutatják meg a város működését - utána még épp oda lehet érni a Liszt Ferenc térre az Egyenlítő rendezvényeire.