"Szeretlek kortalan / Szeretlek oktalan 
Szeretlek boldogan / Szeretlek kétesen
Szeretlek halálig / Szeretlek örökké
Szeretlek rendesen / Szeretlek teljesen
Szeretlek, ha elmész / Szeretlek, ha maradsz" 

Valentin nap alkalmából Geo Kozmosz Szeretlek című versét olvashatod.

Eve Ensler a Vagina monológok írónője, és a V-Day mozgalom, a nőket érő erőszak minden formája elleni mozgalom alapítója. Szeretné az egész világon közösségbe kovácsolni a nőket egy nagy, közös táncban 2013. február 14-én a ONE BILLION RISING kampány keretében. 

 „Egymilliárd nő bántalmazása gyalázat, egymilliárd nő tánca forradalom” üzeni Eve Ensler.

Mexikóról mostanság a nem túl távoli múltban zajlott választásokon kívül a különböző határvárosokban fotózott hullacsoportok juthatnak eszünkbe (lásd például a World Press Photo-n 2012-ben a kortárs kérdések között 3. helyet elért sorozatot Pedro Pardo-tól a drogkartellek háborújáról), hiszen a drogháború  emberek tízezreinek életét követelte az országban - Jen Wiltonnak a The Free hasábjain február 2-án megjelent cikke azonban az egyre termékenyebb ellenállási mozgalmak bemutatására koncentrálva közelítheti azt, ami a földgömbre tekintve távolinak tűnik. Ezt erősíti már a mottóul választott Albert Camus idézet is: "Az egyetlen mód, ahogy  a szabadságától megfosztott világgal foglalkozni érdemes: annyira szabaddá válni, hogy léted maga legyen az ellenállás." E cikk javarészt Jen Wilton cikkéből szemelget.

Mexikó népe számos módon ellenáll - az erdők övezte apró falvakban éppúgy, mint az iparosodott nagyvárosok utcáin, Mexikóvárosban, a partmenti városkákban vagy az északi, drogháborúk dúlta régiókban is. Az elmúlt évben számos új ellenállás-szervezési formával ismerkedett meg az ország, ám az mindegyik mozgalomban közös, hogy a regnáló kormány bizonyos területeken való járatlansága, a terület problémáinak valódi megoldására való képtelensége hívta őket (új) életre. Mindegyik a nemzetbiztonság, az oktatás vagy épp a foglalkoztatás problémái miatt lépett ellenvéleményre.

Méltósággal, karavánnal a drogháború ellen

2011-ben a költő Javier Sicilia 24 éves fiának elvesztésétől indíttatva alapított mozgalmat a drogkartellek szertegyűrűző belháborúi ellen ugyan háborút hirdető, de valójában tenni képtelen Felipe Calderonnal és kormányával szemben. 2006-tól 2011-ig 70000 ember halt meg és további 9000 tűnt el a drogháborúban. Az Igazsággal és Méltósággal a Békéért Mozgalom országszerte szervezett felvonulásaihoz több százezeren csatlakoztak, s a mozgalomnak jelentős szerepet tulajdonítanak abban, hogy Felipe Calderon és pártja elveszítette a 2012-es júliusi mexikói választásokat - még ha ezzel ugyanakkor ismét hatalomba segítették is a 2000-ig az országot 71 éven át korrupció és elnyomás közepette vezető Partido Revolucionario Institutional (PRI) nevű pártot.

A Napfogyatkozás Egyesület a TIT Szabadegyetemmel közösen hat részes előadássorozatot indít a halál és a gyász témakörében, így hozva ’beszédhelyzetbe’ a mindenkit érintő témát. Számos családban a halálról nem szívesen beszélnek, s az elhallgatás, titkolózás jellemzi a gyászfolyamat egyes stációit is – mindenki külön-külön birkózik meg fájdalmával. Ha nem jár sikerrel, a kommunikációs problémák - különösen gyermekelvesztés esetén - végül váláshoz vagy elmagányosodáshoz is vezethetnek. Az ismeretterjesztő előadások célja a témát övező természetes félelem oldása, a feldolgozás könnyebbé tétele.
A Polcz Alaine által alapított Napfogyatkozás Egyesület a gyászolók segítését tűzte ki célul – ennek állomásaként szervezik meg a jelen sorozatot a Kossuth-klubba (1088 Bp, Múzeum u. 7). Az előadások keddi napokon 17:30-tól 19 óráig tartanak. A hat alkalomra 4800 forintért bérlet váltható (800.-Ft/előadás), az előadásokra alkalmanként 1000 forint a belépő. A bérleteket február 4. és 15. között árusítják a Kossuth klubban.

Az előadások témái:

február 19.
Halállátók. A halálközeli élmények és magyarázataik – dr. Pilling János

március 5.
Asszonyok álmában síró babák. A születés körüli gyász - Singer Magdolna

március 19.
Minden egész eltörött. A gyász lélektana és a gyászolók segítése – dr. Pilling János

április 2.
A sötétbe vivő út: öngyilkosság – Oriold Károly

április 16.
A gyász színei. Gyász a különböző kultúrákban – Benczúr Lilla

április 30.
Veszteségeink ajándéka. A gyász, mint a személyiségfejlődés lehetősége. Singer Magdolna

"Tessék, nézzél végig a történelmeden..!"

 Én édes Istenem, 

ezt nem teheted velem
Én ezt nem érdemlem-
Ne csináld ezt velem.

Hozd Orpheust, a Lantost
Támadjon fel újra
Gyógyítsd meg azonnal
Jöjjön vissza újra.

Csináld úgy, hogy senki
Még észre se vegye,
Pár hónapot elfelejtünk
Vagy nincs ennyi kegyed?

Hogy jutott eszedbe
Épp őt megölni most
Mintha kidobnak egy
Rozsdás vén villamost?

Hogy juthat eszedbe
Éppen őt levágni?
Más meg alig bírja
A végét kivárni?

Mire jó neked az
Hogy éppen azt bünteted
Aki neked soha
semmi rosszat nem tett?

Ez aljasság, Isten,
nem elfogadható.
Lásd be, hogy ezúttal
Elszaladt veled a ló.

Csináld vissza. Neked
Ugye nincsen lehetetlen.
Tessék, csinálj csodát.
Nem vagyok telhetetlen.

Egyes adatok szerint itthon évente negyvenezer nőt érint a terhesség-megszakítás kérdése. A döntés minden esetben nehéz, s már ez a lelki megterhelés is elég volna, de sokan panaszkodnak rá, hogy itthon a terhesség-megszakítás, ha a nő határozott döntése már megszületett, mégsem egyszerű. A TV2 egyik, 2012. áprilisi riportja az osztrák 'abortusz-turizmusról' számolt be, megemlítve az akkor még fennálló, azóta kiderült, csak remélt lehetőséget, hogy idehaza, legalább a kórházakban, bevezetik a műtéti terhesség-megszakítás alternatívájaként az abortusztabletta használatát.

Az abortusz-tabletta hazai forgalmazásának engedélyezését a politika megvétózta - így ez a lehetőség a magyar nők számára hivatalosan nem adott. Tudva azonban, hogy aki megteheti, élni fog a lehetőséggel, hogy ha már ilyen döntést kellett hoznia, legalább a döntés következményeként elvégzendő beavatkozás egészségkárosító hatásait csökkentse, úgy érezzük, fontos megismerni, hogyan működik ez a hazánkban hivatalosan nem kapható és nem forgalmazható gyógyszer, az abortusztabletta, melyet 1980-as forgalomba kerülése óta 37 országban, többek között Franciaországban, Svédországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Kínában is használnak.

Ha hivatalosan Magyarországon nem áll is fenn jelenleg a gyógyszeres terhesség-megszakítás lehetősége, reméljük, a cikk eloszlat pár tévhitet a módszerrel kapcsolatban, s esetleg segítségedre lehet a döntésben, támogasd vagy ellenezd-e az abortusztabletta itthoni bevezetését, s állást foglalj-e a kérdésben. A HVG január 31-én írt a Patent Egyesület épp most indított figyelemfelkeltő kampányáról az abortusztabletta bevezetéséért - ha a cikk alapján úgy véled, hasznos lenne, ha hazánkban is elérhető volna ez a terhességmegszakítási módszer, írd alá a petíciót itt. 

kép forrása

"John Lennon megölésének éjszakáján nem voltam képes elfújni a gyertyát elalvás előtt, az meg féloldalasan megolvadt és lebukfencezett a polcról. Füstszagra ébredtem, na meg arra, hogy lángokban áll a bőröndöm, minden Magyarországról elszármazott holmimmal egyetemben. Sikoltozó, eszeveszetten kalapáló szívvel agyabugyáltam a tüzet, míg sikerült teljesen agyon nem csapnom, és a soha meg nem tapasztalt leplombált vaksötét ránk nem borult, mintha kioltották volna a szemünk világát, akár az orosz kőfaragókét a Rubljov-filmben."

Forgács Zsuzsa Bruria a Litera és a Nyitott Műhely felkérésére, a Képmegnyitás című eseményre írt Rutkai Bori képéhez, ami korábban a Magyar Narancs hasábjain volt olvasható - ezt közöljük újra.

Forgács Zsuzsa Bruria:
Babilon vizeinél guggoltunk és sírtunk
137. zsoltár

„Én istenem, jó istenem, lecsukódik már a szemem”
(Rutkai Bori festménye)

MAGYAR VILÁGJÁRÓNŐK - Takács Mária mintaszerű szakdolgozata. A szerző  ismert meleg anarchista filmrendező, 11 magyar utazónőt mutat be a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nők közül, önnön prózájukban tálalja őket, jelentős átmeneti csoport képződött így a nőtörténetben és irodalomban, az utazónőké. Élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. A sorozat záró darabjában anya és lánya utazik és fest, spirituális életet él és kultúrákat közvetít.

Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet

„Beutaztuk Indiát egyik végétől a másikig, Bengáltól Gujeratig, a Himalájától Rameswaramig, kutatva az anyagot, a lelket és az inspirációt. Nagy örömömre sok festeni való dolgot találtam. Egy új világ tárult ki a szemem előtt mikor Benaresbe értünk és láttam brahman nőket a Gangesz szent vizében fürdeni. [...] Soha nem fogom elfelejteni [...] azokat a millió fekete gyémánt szemeket, amik Indiában bámultak rám.” - A sorozat záró fejezetében anya és lánya, két Indiában lelki békét kereső festőnő gondolataiba és műveibe nyerhetsz bepillantást.  

Sass Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet Kőrösi Csoma Sándor és Baktay Ervin mellett a legismertebb India-utazók [a róluk készült fénykép forrása itt]. A két világháború között érkeztek a brit korona „gyémántjába”, s egy életre otthonuknak választották. A festőművésznő anya és lánya képeken örökítette meg az ország tájait, szent helyeit, az egyszerű embereket s mindennapi életüket, sőt, megfesthették India vezető politikusait is.

Farkas Erzsébet Nagykanizsán született 1889-ben. Feleségül ment Sass Brunner Ferenchez, tanárához, Ferenczy és Hollósy tanítványához. Az I. világháború után Sass Brunner visszavonult, felesége azonban Pestre ment lányukkal szabadúszóként dolgozni. Megismerkedett a természetgyógyászattal, s emellett vallási kérdések is foglalkoztatták. Egy megérzés hatására úgy döntött, hogy Szicíliába utazik. 1929-ben, nagyon kevés pénzzel érkezett lányával a dél-olaszországi szigetre. Itt a festésen kívül narancsárulásból tartották fenn magukat. Egy éppen Szicíliában tartózkodó indiai nőnek annyira megtetszettek a képeik, hogy meghívatta őket Rabindranath Tagoréval Indiába. A két nő saruban és maguk szőtte ruhában Egyiptomon át érkezett Santiniketánba, 1930-ban. Brunner Erzsébet Tagore unokaöccse, a Művészeti Akadémia alapítója révén festészetet tanult (számtalan portréja van ebből az időszakból Rabindranath Tagoréról), míg anyja két éven át Vishwa Bharatiban lévő lakhelyükön csak meditálással foglalkozott.

A kontra-szexualitás fogalmát Beatriz Preciadonak köszönhetjük. Beatriz Preciado filozófus. Fulbright ösztöndíjasként filozófiát és gender-elméletet tanult a New York-i New School of Social Research-ön (a Társadalmi Kutatás Új Iskolája) Heller Ágnessel és Jacques Derridával, mielőtt folytatta volna posztgraduális tanulmányait a Princeton Egyetemen. Filozófiából szerzett PhD fokozatot. (Nyelvünk van annyira szerencsés, hogy életrajzából e mondatot: "S/he holds a Ph.D. in Philosophy" ilyen többértelmű egyértelműséggel adhatjuk vissza.) Első kötetét, a spanyol és angol nyelven írott Contra-Sexual Manifesto-t a Balland adta ki Párizsban 2000-ben. A kötetet öt nyelvre fordították le, s a francia kritikustól "a queer-elmélet vörös könyve" címet kapta. 

Következő esszéje, a T Junkie (Espasa/Grasset, 2008) francia és spanyol nyelvű, s az általa farmakopornográf rezsimnek nevezett jelenségről szól. Mostanság filozófiát és gender-elméletet tanít a Párizsi VIII számú egyetemen s a Barcelonai Kortárs Művészeti Múzeum (MACBA) )független tanulmányok programjában. Anal Terror című esszéje a Melusina kiadónál látott napvilágot 2009-ben - ebben Guy Hocquenghem francia író és queer-teoretikus eredeti nyelven 1972-ben megjelent, angolul 1978-ban kiadott Homosexual Desire (Homoszexuális vágy) című könyvét olvassa újra. Legutóbbi kötetét 2010-ben a Finalista Premio Anagrama adta ki, címe Pornotopia, témája a Playboy házak és építészet a farmakopornográf korban.

 Ma 95 éves gróf Edelsheim Gyulai Ilona. Emlékirata 2001-ben jelent meg, váratlanul nagy sikert aratott, és újraindította a magyar vesztesek és bűnösök, túlélők és ártatlanok örök történelmi vitáját. Itt élete nagy pillanatában:  díszmagyaros esküvői képén 1940. április 27-én.  Az ifjú pár a magyar jövő záloga.   

 A menyasszony elcsatolt magyar grófkisasszony, a Nyitra vármegyei Elefántról. 1918-ban született Budapesten, és azonnal csapások sora éri, ahogy mindenkit akkoriban.  Harmadik kislányként érkezett a családjába, egy éves korában édesanyjuk elhagyja őket, hazája háborút veszített, családja birtokokat. Az erdei kastélyban magántanulóként 4 nevelőnővel, 3 nővérrel és szigorú mostohával nevelkedett lánynak úgy tűnik, a sorsa jóra fordult, amikor megismerte leendő férjét.

 A férj 36 éves mérnök, a Ford gyárban volt gyakorlaton, angol és amerikai rokonszenvekkel politizál. A repülés a szenvedélye, de sportol, táncol, autózik és siel is, lenyűgöző a megjelenése, a MÁV vezérigazgatója, igazi gentleman. Egy vesztes de felépülő ország első családjának elsőszülött fia. Az újabb háború egy ellenszenves német vezető személyes hóbortja és talán vége is lesz hamarosan.

 Gyulai Ilona (1918)

Gyulai Ilona 1940-ben ment férjhez egy pilótához. Boldog házasságuk hamar véget ért, a pilóta 1942. augusztus 20-án reggel Héja típusú vadászgépével lezuhant és meghalt. Felesége hat év gyász, vereség, hontalanság után egy decemberi napon írta meg fájdalmát, magyarul és angolul egyszerre.

            Reménytelen Álmok

Mennyi múlt el, évek, hónapok, napok?

Te már távol vagy és én még itt vagyok.

Várva, hogy még egyszer tekinthesselek,

Hogy még egy évig szerethesselek.

Egy év, egy hó, csupán egy nap legyen,

Megérne egy örökkévalóságot nekem!

MAGYAR VILÁGJÁRÓNŐK - Takács Mária mintaszerű szakdolgozata.  A szerző  ismert meleg anarchista filmrendező, 11 magyar utazónőt mutat be a  XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nők közül, önnön prózájukban tálalja őket, jelentős átmeneti csoport képződött így a nőtörténetben és irodalomban, az utazónőké. Élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. 

Ebben a részben Kozmutza Kornélné, később Bölöni Györgyné, született Márkus Ottília úti élményeivel ismerkedhetsz meg, akit Ady csak Itókaként emlegetett, ő maga pedig Kémeri Sándor néven szeretett publikálni.

„Megértettem, hogy Japánban semmi sem ízléstelen vagy triviális. Valami bájos, bohókás, naivan bizarr fonódik mindenbe. Az emberek mozdulataiba, szavaiba, cselekedeteibe..."   

Magyar utazónők: Márkus Ottília  (Kozmutza Kornélné, Bölöni Györgyné, Itóka, Kémeri Sándor)

„Azt mondják, nagyon érdekes asszony. Az egész világot beutazta. Egy román katonatiszt felesége. Románul, magyarul és franciául ír. Az Új Időkben olvastam tőle érdekes útleírásokat.” Ezeket a sorokat Ady Endre írta még Párizsba Lédának az I. világháború kitörése előtt. Kozmutza Kornél, Márkus Ottília első férje azonban nem katonatiszt, hanem tisztviselő, ő a szarajevói posta vezérigazgatója. Vele utazza be a századfordulón (némi örökölt vagyon segítségével) a Távol-Kelet legimpozánsabb országait: Indiát, Ceylont, Kínát és Japánt. Kalandjairól, az országok kultúrájáról, mindennapi életéről az Új Időkben közöl sorozatban útirajzokat saját fényképekkel illusztrálva. Pályatársaival, Mocsáry Béláné Fáy Máriával és Mallerné Balthazár Lujzával Kozmutza Kornélné alkotja az első magyarországi riporternők csoportját. (Fábri Anna: „A szép, tiltott táj felé”: A magyar írónők története két századforduló között, Kortárs Kiadó, Budapest, 1996, 173. o.)

Márkus Ottília [képünkön Muhi Sándor róla készült alkotása - forrás] 1873-ban született Nagykárolyban, román családban. Gyerekkorát és fiatal iskolaéveit Kaffka Margittal töltötte együtt, aki szintén nagykárolyi volt. Majd a fiatal, önállóan élni akaró nő Münchenbe ment festészetet tanulni. A portréfestő Laubach egyik tehetséges tanítványának mutatkozott, de otthagyta a palettát és festővásznat, mikor megtudta, hogy örökséghez jutott. Időközben férjhez ment Kozmutza Kornélhoz, a Bosznia-Hercegovina központjában katonai igazgatás alatt működő posta vezérigazgatójához. Férje rangjának köszönhetően külföldi útjai során mindenütt számíthatott a magyar konzulátus illetve a helyi hivatali vagy arisztokrata körök támogatására. A századfordulón járta be a fent említett országokat, s hazatérve frissen számolt be a látottakról. Hat-hét évvel később mint visszaemlékezéseket írja le útjait, gyakran álnéven, Kémeri Sándorként publikálva cikkeit.

Új sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. "...Nem akarok kimenni, csak azért pályázom, mert rettegnék, ha Isten engem Mánusz szigetén keresne és én Budapesten lennék, de nem kevésbé félek attól, hogy ha Isten Magyarországon keresne és én Mánusz szigetén vagyok." - Ebben a részben a pápuák között misszionáriusként ténykedő Molnár Mária életét ismerheted meg.

Magyar utazónők: Molnár Mária

1950-ben állított síremléket a pápua új-guineai Manus szigetén működő német evangélikus misszió a II. világháborúban mártírhalált halt társaik emlékének. Mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan a japánok 1943. március 18-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Köztük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki 15 évet töltött a pápuák között. (Balázs Dénes: „Molnár Mária halála.” In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1993/12., 93.o.)

Várpalotán született 1886-ban. Miután elvégezte az elemi iskolát, családja Budapestre költözött, ahol a polgári iskola befejezése után műtősnővérnek tanult. Közben kapcsolatba került a Bethánia Szövetség tagjaival, akiknek hatására megtért, és jelentkezett a Filadelfia Diakonissza Egyletbe. A Bethesda kórházban dolgozott mint műtősnővér. Innen 1908-ban távozott, s az I. Világháború kitöréséig több kórházban segédkezett. A háború alatt a Bethánia Szövetség hadikórházában teljesített szolgálatot. Mikor a háború véget ért, aktívan bekapcsolódott a belmissziói munkába. 1923-ban Győrben gyülekezeti diakonissza lett Czeglédi Sándor lelkipásztor mellett [a fenti fotó ebben az időszakban készült - kép forrása]. 1925-ben a németországi Liebenzellbe ment, hogy megtanuljon németül és tovább képeztesse magát belmissziói szolgálatra. A külmissziós intézetben hallott először a mánuszi misszióról; a német bibliában pedig először olvasott „népek” helyett „pogányokról”. Ezek hatására döntötte el, hogy jelentkezik külmissziói szolgálatra.

(forrás)

Jelentkezéséről ezt írja: „Hangsúlyoztam benne, hogy nem akarok kimenni, csak azért pályázom, mert rettegnék, ha Isten engem Mánusz szigetén keresne és én Budapesten lennék, de nem kevésbé félek attól, hogy ha Isten Magyarországon keresne és én Mánusz szigetén vagyok.” (Anne Marie Kool: Az Úr csodásan működik, II/181. o.)

"Hogy Wass Albert jó író-e vagy hazug? 
Hogy háborús bűnös vagy ártatlan?
Hogy mért van több szobra mint Sztalinnak?
Ezekre a kérdésekre válaszoljanak mások."

Wass Albert ma 105 éve született, első regénye a Farkasverem, a személyes és nemzeti veszteségek, családi tragédiák és alkoholizmusok őszinte, magas irodalmi feltárása, Baumgarten díjat kapott érte 1934-ben.

Született: Válaszút 1908. január 8.-án, távozott: Florida 1998. február 17.  

Wass világháborús történetei, hazavesztése, gyásza sok olvasót megérintett, és sokan vitatják tevékenységét, érzéseit, őszinteségét. A nőkkel, boszorkánysággal, alkoholizmussal foglalkozó regényei nem kevésbé fontosak, tanulságaik mélyek és nehezek, talán ezért foglalkozunk ma is inkább az író személyével..

A funtineli boszorkány mindenesetre jó olvasmány, a szélesen válogató Legeza Ilona könyvajánlójában is szerepel, ahol például a Kecskerúzs is. Részemről Legeza Ilonát mérvadónak tekintem, egy vak könyvtáros, aki tíz éve könyveket ajánl a neten: biztos hogy elfogulatlanul tájékozódik.

A regényt Wass ötvenéves kora körül írta, már Amerikában, 1957-ben. A boszorkány egy árva havasi kecskepásztorlány, akit kislánykorától eltűnéséig kísérünk sorsában. Rövid életút, harminc évig se él. Gyász és vezeklés, honvágy és fájdalom, spirituális táj és archaikus sorsmesék. A dramatikus táj nyelvén, természeti hitben analitikus történeteket mond el az író, és megemelt női szempontokat használ: a szűzét, a lányanyáét és a látóasszonyét. 
 
Az 'árva kecskepásztorlány motívuma' érdekes módon egy korábbi, szintén nagyon is vitatott író, Tormay Cecile első regényében (Emberek a kövek között) tűnik fel 1909-ben, itt is nagyon hangsúlyos, és a motívumok különösen csengenek össze: mindkét kecskepásztorlány tragédiájában benne vannak a férfiak és meglepő módon a vasút is. A vasút, az acélsíneken tűzzel-vassal közeledő elháríthatatlan végzet kollektív metaforája, a fenyegető férfierő megjelenése.
Mindkét regényben a háborús előérzet a vasút motívuma, Tormaynál jóslat ez a vízió, Wass pedig megélte, ahogy ez a jóslat beteljesült, rajta, a családján és a hazáján nemzedéken át. Mindkét író terebélyes életműben magyarázza a sorsát, az érzéseit, az igazát, a magyarságát. Mindketten akkor merítenek a legmélyebbről, amikor a kiszolgáltatott női érzésekről és sorsról írnak. Voltaképpen genderben vizsgálódnak: a zsákmány és áldozat szerepe helyett új női szerepeket keresnek - és nem találnak.
 
A férfibűnök hosszú listája a regény: torzonborz, sérült, elvadult férfiakat ismerünk meg, egyiket a másik után, akik a havasokban kóborolnak. Mindegyikük hatalmas és félelmetes, becsap vagy segít, mindegyiknek jár az étel, a kiszolgálás, a „bácsi” az árva lánytól. Mindegyik sorsát meglátja a szűzanyalátó boszorkány, mindegyiknek meg is mondja, mindegyik vezekelt valamiért: pontosan azért a sorsért, amit feleségének, gyermekének, anyjának vagy testvérének okozott. Azóta se vallottak be férfiak ennyi bántást asszonyaik ellen.
A regény anyaúrnő- és természet-hitű, ősibb a kereszténységnél, és ütközik vele. Spirituális párbajokat vív, amelyekben legyőzi a hamis és kegyetlen erőket.  
Spirituális élet a havasok vadonában.

Még egy írónk foglalkozik a magyar nők és a boszorkányság történetével, és a 'boszorkányokhoz' kapcsolódó nehezen feldolgozható transznemzedéki traumákkal, ez a remek írónk Kosáryné RÉZ LOLA, aki ASSZONYBESZÉDében foglalja össze a hazai boszorkányság fél évszázados veszélyes és félelmetes női történetét.

Említett regényeikben ezek a "jobboldali" írók véleményem szerint nem közvetítenek kifogásolható ideológiákat.

Gordon Agáta

Forrás:

Wass Albert: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert

Tormay Cecile: http://centrifuga.blog.hu/2009/11/12/tormay_cecile_elso_regenyebol

Kosáryné Réz Lola:  http://centrifuga.blog.hu/2013/01/08/vilag_tanitonoi_asszonybeszed_kosaryne_rez_lola

Új sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára.

Magyar utazónők: Kunst Irén

Kunst Irén, az első magyar misszionáriusnő Németországban született, s egy angol misszió tagjaként hirdette a kereszténységet Kínában, mégis élete végéig magyarnak vallotta magát.

Három hosszabb időszakot töltött Kínában, 1904-től 1932-ig. Beszámolója szerint már 15 évesen jelet kapott Istentől majdani hivatásának helyszínéről: „Egy vasárnap délután, éppen Epifániás (Vízkereszt) volt, 1889. január 6-án rendes vasárnapi szokásom szerint Bibliámmal a díván mellé ültem, melyen Édesanyám kissé pihent. Felnyitottam és kezdtem olvasni. Akkor hirtelen, mintha az Ur lelke elvitt volna messze-messze földeken át Kínába…” (Kunst Irén: Kína első magyar misszionáriusnője, 7. o.)

"Ki vagyok én? Könyv Kata, főleg festő. Azon kívül szabadat és igazat szerető 28 éves nő."  A Tat galériában rendezett kiállításáról ír Deák Csillag és  Kölüs Lajos. A kiállítást január 15-ig látogathatod meg a Taton, egyúttal örömmel tudatjuk, hogy a Deák Csillag - Kölüs Lajos párosnak Fókuszváltás címmel megjelent, művészeti írásaikat közreadó kötetét 2013. január 10-én (csütörtökön) 18 órától mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös termében - ha szereted nálunk megjelent kiállítás-szemléiket, ajánljuk figyelmedbe a kötetet is! 

 UPDATE! 

KÖNYV KATA ÉS KÖLÜS LÁSZLÓ ÁKOS 2012-ES BARCSAY-DÍJASOK KIÁLLÍTÁSA A SZENTENDREI BARCSAY-GYŰJTEMÉNYBEN JANUÁR 14-ÉN 17-TŐL MÁRCIUS 17-IG.

FACEBOOK-MEGHÍVÓ AZ ESEMÉNYRE

Deák Csillag: Gáz

A Tat Galériában gáz van. Vagy nincs. Ami nincs, azt nem kell mérni. Csak mérlegelni lehetne. Könyv Kata festményein van gázóra, vagyis az sincs. Megfojtva, nejlonzacskóban, leplombálva pihen haszontalanul. Nincs többé meleg, és főzés. Fejünket sem dughatjuk a sütőbe, megengedve a gázt, mint Silvia Plath. Magunkra se robbanthatjuk a házat. Akkor nincs is olyan nagy baj, csak éppen gáz van.

Orbánné Vica, Gordon Agáta és József Etella író-médiumok ősi boszorkány gyakorlat és médiumi akció keretében tavaly óta szolidaritási böjtöt és elvonulást tartanak.  Január 3-án összegezték a 21 napos médiumi akció hatását.  

2013 = 1. Új időszámítás a faj életében. A Transz  visszafordíthatatlan.

Üzenik az idős írónők szellemi utazásukról, és bejelentették, hogy folytatják az éhségsztrájkot és szolidaritási böjtöt.

Az Irodalmi Centrifugán 2012, december 13-án bejelentett akció szerint AZ ÉHSÉGSZTRÁJKOLÓK KÖVETELIK  1, az egyetemes, általános és igazságos alapjövedelmet, 2, a diáktüntetések követeléseinek teljesítését, a magyar oktatás digitális megújítását, 3, a helyben lakók földtulajdonát, gazdatanácsokat és közbirtokosságot,  az egy/tízmilliomod elv alapján, 4, Doktor Geréb Ágnes Bába azonnali szabadon engedését, 5, a digitális fordulat- és korszellem-váltást. 

 December 13-tól január 3-ig változatos időjárásban, és jellemzően 10 fok alatti hőmérsékleten böjtöltek. A 3 idős médium összesen 22 kg-ot veszített testsúlyából a sztrájk során. A böjti ellátás napi egyszeri tésztaleves/kenyér alapú étkezés volt számukra, mérsékelt mennyiségben, tetszés szerinti tea/kávé kiegészítéssel.

 A december 27-i telihold és melegfront után a relaxált írókat az egészségükért aggódó centrifuga-csoport fűtött élőhelyre szállította a böjt utolsó 5 napjára. - Erősebbnek érzi magát mint eddig bármikor, nyilatkozta Orbánné Wicca, a CentrifugaPressznek. Január 3-án az szolidaritási böjt és éhségsztrájk résztvevői willás reggeli csoport-találkozón értékelték a rezonanciát.  

 „Mentális megújulásra, pólusváltásra, félteke-cserére számítottunk az elmúlt hetekben, és ma láthatjuk, hogy mindez bekövetkezett: a híradások új tudatállapotról tanúskodnak az év első percétől fogva.

 Új időszámításba léptünk. Az Úrnő szerint 0001. van. 1-et írunk, az első év ez a wilágháló kollektív tudatában. 

5 forradalmi változás zajlik hálószerte: a tudás, a nők, a freebook, az alapjövedelem és Anonymous forradalma. 

Ez az év a kollektív tudat női adminisztrációjának a kezdete, az ezer éves férfitudatú intézményrendszer mellett.  

Új kollektív tudatunk hordozója a web, ami ma a legerősebb hatás ’fajunk’ életében. Teljes átalakulás, életmód- és tudatállapot-váltás, kirajzás előtti pillanat ’fajunk’ életében. Mivé változunk a „web-bábozódásban”? Ez az Evolúció titka, mi pedig - vakon vagy hittel - emlékeztetünk egy távoli képre Anyáról..;   

***  

Részletek az éhező írócsoport médiumi előrejelzéseiből a TranszÉv,  2013 idejére:

 A diákok önszerveződése, a gazdatanácsok és közbirtokosság követelése, a szabad egyetemek és a szabad tudás önszerveződése folyamatos forradalmak sora, egy új generáció veszi birtokba új képességeit, és erre tanítja a többieket is. 

Speciális magyar követeléseink közül nem teljesült doktor Geréb Ágnes bába szabadon engedése. Az éhségsztrájkot ezért tovább folytatják. A magyar nőkkel és anyákkal szemben fenyegető és indokolatlan a bába fogvatartása. Az írónők véleménye szerint a politika, a jog, az egészségügy sokszorosan adósa a nőknek. A bába szabadon engedése egy gesztus, amivel elismerik a nők új szerepét és igényeit a társadalomban. Ezt be kell látniuk a férfirendszer józan magyar vezetőinek.

MAGYAR VILÁGJÁRÓNŐK - Új sorozatunkban Takács Mária ismert meleg anarchista filmrendező korai szakdolgozatából közlünk részleteket. A szerző 11 magyar utazónőt mutat be a  XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nők közül, önnön prózájukban tálalja az utazónőket, jelentős átmeneti csoport képződött így a nőtörténetben és irodalomban, az utazónőké. 

 7. rész

Magyar utazónők: Mocsáry Béláné Fáy Mária

„Özvegy Mocsáry Béláné született Fáy Mária egyike most Magyarország asszonyainak. Sőt általában a legérdekesebb asszonyok egyike. Ha az angol nő utazik, átjön a kontinensre és ezzel vége. Ha az amerikai nő utazik, átjön Európába – legtöbbnyire Páris a célpont – elmegy Olaszországba és megnyugszik babérain, mert ő – utazott! De ez a magyar asszony Európában tett utazásairól nem is szólva, járt Afrikában, járt Indiában, járt kétszer is Amerikában – egymaga. A mult évben a világkörüli utat akarta megtenni, de a japán-orosz ágyúk beledörögtek az utitervébe, hogy: nem! Az ostromlott Port-Artur környéke nem kéjutazónak való, a szibériai vasút, amely hazahozta volna, szintén nem. Nem jutott hát el csak Havannába, Mexikóba, Floridába… De ott nem töltötte hiába az idejét. Ezerre menő, remekül megfigyelt, kiválasztott, pontosan kidolgozott fényképet hozott haza. Maga készítette mind s most már albumokba kötve tesz tanúságot arról, hogy mire képes a magyar asszony.” (Új Idők 1905/2.sz., 36.o.) Ezekkel a sorokkal ajánlotta 1905-ben Mocsáry Béláné Fáy Máriát az Új Idők [a lap egyik száma képünkön - forrás]szerkesztője az olvasók figyelmébe. Herczeg Ferenc lapja a múlt század utolsó évtizedétől rendszeresen közölt nőíróktól cikkeket. A női szerzők sajátos csoportjába tartozott Fáy Mária is: ők kizárólag utirajzokat írtak, s írásaikat maguk készítette fényképekkel illusztrálták. Élményeiket a „Séták a nagyvilágban” címet viselő rovatban, folytatásokban közölték.

A BALASSI KIADÓ tisztelettel meghív 2013. január 10-én, csütörtökön délután fél ötre a BALASSI KÖNYVESBOLTBAN (1137 Budapest, Katona József utca 9–11.) tartandó könyvbemutatóra.

Az egyetemi nőirodalom jelentős elméi találkoznak ezen a könyvbemutatón, ahol Bollobás Enikő új kötetét mutatják be. A magyar irodalom tanítás sajátossága, hogy kizárólag férfiirodalmat tanít, többségükben lányoknak és nőknek. Az egyetemi nőirodalom vezetőitől komoly kihívás egy alapszinten is tanítható nőirodalom-történet és kánon előkészítése. 

Bollobás az amerikai nőirodalom hazai professzora, eddigi fő műve Az Amerikai Irodalom története, egy nagyszerű feminista irodalomtankönyv. A konzervatív nőtudatú Bollobás és csapata képesek megírni a magyar és európai nőirodalom történetét, a küszöbön álló új irodalomtanítás számára.

Bollobás Enikő tanulmánykötetét bemutatják a szerző tudós kolléganői, Zsadányi Edit és Bán Zsófia.

***

Róluk: 

ZSADÁNYI EDIT  irodalomtörténész

http://centrifuga.blog.hu/2008/05/09/zsadanyi_edit_a_centrifugaban 

http://centrifuga.blog.hu/2011/01/27/noi_bibliografia_a_villanyspenoton

http://centrifuga.blog.hu/2010/02/15/zsadanyi_edit_hogyha_eljar_a_szam

BÁN ZSÓFIA író 

http://centrifuga.blog.hu/2007/11/08/ban_zsofia

http://centrifuga.blog.hu/2007/11/12/esti_iskolaban_ban_zsofiaval 

http://centrifuga.blog.hu/2009/01/12/csomagolasproba

http://centrifuga.blog.hu/2012/02/25/ban_zsofia_a_titkos_fegyver_1 

BOLLOBÁS ENIKŐ az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékének tanszékvezetője

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bollob%C3%A1s_Enik%C5%91

http://centrifuga.blog.hu/2012/04/21/elnokno_jeloltek_es_elojelek

http://centrifuga.blog.hu/2006/03/16/bollobas_eniko

http://centrifuga.blog.hu/2006/03/16/bollobas_eniko_az_amerikai_irodalom_tortenete 

CentrifugaPressz

„Távozzanak hölgyeim, távozzanak hazájukból, ha lehetséges néhány hétre, néhány hónapra, hogy érezzék, minő öröm az, midőn az ember azt viszontláthatja.” - biztatja kortársait a tudós férje oldalán Ázsia egy részét bejáró, tiszteletbeli magyar Újfalvyné Bourdon Mária. Sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. A 6. részben Bourdon Mária első utazásának élményeiből kapsz ízelítőt.

Magyar világjárónők: Újfalvyné Bourdon Mária

Bourdon Mária azon kevés feleségek egyike volt, aki férjével együtt járta be a világot, s tudós hitvese lévén tudományos munkában is részt vehetett. A XIX. század második felében csak a legfejlettebb, legpolgárosultabb országokban járhattak a nők egyetemre, s még jó pár évnek kellett eltelni ahhoz, hogy mint tudósok utazhassanak.

Bourdon Mária (Marie Bourdon) francia állampolgár volt, mégis számon tartják a magyar utazónők között. Első útjáról, amely Belső-Ázsiába vezetett, ugyanis a hazai közönség előtt oly nagy sikerű könyvet írt, s a Magyar Földrajzi Társaság oly nagyra becsülte érdemeit, hogy Újfalvyról és róla is mint hazánk „fiairól” beszéltek.

Bourdon Mária Clarice-Virginie-Marie Bourdon néven 1842-ben született Chartres-ban, egy órásmester lányaként. Feltételezhetően az alapfokú oktatáson túl a polgároknak „kijáró” oktatásban részesült – máskülönben a tudós Újfalvy Károly nem figyelt volna fel személyiségére, sőt később tudományos munkáiban sem tudott volna férjének segíteni. (Újfalvy Károly Mezőkövesden született. Németországi és franciaországi tanulmányai után feleségül vette Marie Bourdont, ezzel francia állampolgár lett. A versaillesi líceumban tanított először.)

Már 8 éve házasok voltak, amikor 1875-ben a francia közoktatási minisztérium megbízta férjét, hogy végezzen Oroszország közép-ázsiai részén antropológiai és néprajzi tanulmányokat. Bourdon Mária lelkesen vele tartott, s az úton intellektuális érdeklődését is kielégíthette. Az 1876-77-ben tett 17 hónapi utazás után hazatérve megírta úti élményeit Páristól Samarkandig című könyvében, amelyet magyarra is lefordítottak.

Az Oroszországhoz csatolt kínai Kuldzsa tartományban megismerte Yakub béget, a kasgari emírt, akinek életéről regényes életrajzot írt Egy kalandor király Belső-Ázsiában címmel. Második művével vált végleg népszerűvé.

1880-ban következő útjuk Turkesztánba vezetett, megint a francia közoktatásügyi minisztérium megbízásából. Feladatul ezúttal Turkesztán népeinek, főleg nyelvének tanulmányozását kapták. Újfalvy két tudós segítőjével (egy luxemburgi orvos-botanikussal és egy francia térképész-fényképésszel) nem sokáig bírt együtt dolgozni, nehéz természetét csak felesége volt képes elviselni. A nézeteltérések és a kedvezőtlen téli időjárás miatt még az év végén vissza kellett térniük Párizsba. Rövidebbre sikerült útjuk ellenére megannyi tárgyi anyaggal, jegyzetekkel gazdagították Európa tudását az ismeretlen Keletről.

Új sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. "De mint a borbélyok csorba réztányéraiban az átlátszó buborékok: úgy pattognak el egymás után amaz elsőleges fogalmak is, melyeket Sevilláról az ide jövet előtt magunknak alkottunk." - Az ötödik részben Majthényi Flóra Spanyolország-képével ismerkedhetsz meg.

Magyar világjárónők: Majthényi Flóra

Majthényi Flóra a századforduló környékén utazgatva és hosszabb ideig külföldön tartózkodva tudósította az ország lakóit idegen kultúrákról, népekről, szokásaikról. Elsőként Spanyolországban élt, itt írta meg Spanyolországi képek című könyvét, amely először spanyolul jelent meg, s csak utána magyar nyelven. Később, Európát itthagyva Algírban élt, onnan írta cikkeit; majd belső hangoktól vezéreltetve Jeruzsálembe zarándokolt.

Nemesi családba született 1837-ben, Novákon. Anyja különös figyelmet fordított lánya neveltetésére, angol nevelőnőt fogadott mellé, s gondja volt rá, hogy több idegen nyelven is megtanuljon. Bérbe vette az ún. Páva-szigetet, s oda lánya köré művészeket, írókat hívott meg.

Itt buzdította először a 12 éves kislányt Szemere Pál a versírásra. 21 évesen már tagja volt a pesti szalonoknak, irodalmi lapokba is írt, és megjelent első verseskötete (amit még négy másik követett). Közben férjhez ment Tóth Kálmán költőhöz, akitől fia született, de 12 év után elváltak. Ekkor kezdte meg utazásait, hogy rossz házasságának feszültségeit levezesse. 1886-tól Spanyolországban élt, ahol németül és spanyolul írt cikkeket, tárcákat; ezt követően pedig Algírba költözött. 1879-ben mégis hazajött, hogy halálán lévő volt férjét ápolja. Az időközben Törökországban effendivé lett fiától kapott később pénzt jeruzsálemi útjához. Itt is hosszabb ideig tartózkodott, idegenvezetésből tartva el magát. 1910-ben jött haza – fia haláláról is csak ekkor értesült –, s itthon öt évig Pesten élt, császárfürdőbeli örökölt lakásában. Utolsó évét a lipótmezei tébolydában töltötte, 1915. májusában néhány rokona kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőbe. (Török Sophie: Emlékezés egy régi írónőre. Nyugat, 1931, 466. o.)

IRODALMI CENTRIFUGA 

NŐI OLDAL, VILÁGNÉZET, ÉRTÉKREND ÉS SZABADSAJTÓ

LEVELEZÉSI CÍM:

CENTRIFUGAPRESS@GMAIL.COM

A SZERKESZTŐSÉG CÍME:

IRODALMI CENTRIFUGA

1091 BUDAPEST ÜLLŐI ÚT 69.

FŐSZERKESZTŐ

A 2008. JÚNIUSÁBAN INDULT LAPOT SZERKESZTETTÉK

DEBRECENI BOGLÁRKA

GORDON AGÁTA

GYÖRE GABRIELLA

MAGYARI ANDREA

MURÁNYI ZITA

SZABÓ ÉVU

VÁRI SASA

Debreceni Boglárka (aka Sassa)

 Szőkék
avagy a potenciális mecénás

"...tanítók, tanárok, professzorasszonyok,
prostik, luxuskurvák, gogotáncosok,
eltartottak, kitartottak,
anyák, háziasszonyok,
múzeumigazgatók, hullamosók,
betegápolók, muzeológusok,
asszisztensek, orvosok,
menők és lúzerek,
naná, hogy művészek is,
nők, akikhez a férfiak
cirka húsz centivel
közelebb akarnak kerülni, figyeljetek..."

Debreceni Boglárka (aka Sassa) versei nem csupán versek - a több csatornás befogadás jegyében minden verséhez egy-egy rajz is tartozik, hogy mélyebbre merülhessünk izgalmas világába.

Sminkeltek, de nemcsak

Szépen sminkelt szőke nők
– vagyunk.
Sminkeltek, de nemcsak azok,
titkárnők és nemcsak azok,
sarkkutatók, rákkutatók,
árusok, butikosok,
autósoktatók, üzemmérnökök,
gyári munkások, reklámügynökök,
tanítók, tanárok, professzorasszonyok,
prostik, luxuskurvák, gogo táncosok,
eltartottak, kitartottak,
anyák, háziasszonyok,
múzeumigazgatók, hullamosók,
betegápolók, muzeológusok,
asszisztensek, orvosok,
menők és lúzerek,
naná, hogy művészek is,
nők, akikhez a férfiak
cirka húsz centivel
közelebb akarnak kerülni. 

***** 

Új sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. A 4. részben Bulyovszky Lilla színésznő norvégiai kalandjairól olvashatsz. Érdekes adalék, hogy Bulyovszki Lilla villája az Andrássy úton ma a Magyar Nők Szövetségének a székháza.

Magyar világjárónők: Bulyovszky Lilla

Bulyovszky Lilla azon művészi pályák egyikét választotta, melynek művelése kitörési lehetőséget jelentett a XIX. századi hagyományos nőkép, női szerep kötöttségeiből. Korának egyik nagyszerű színművésznője, tragikája nem csak a társadalom láncai alól „mentette ki magát”, saját sorsát – azon túl, hogy férjez ment – maga irányította. A tehetséges színésznő külföldi vendégszereplései után hosszabb ideig a nyugati (német) művészvilág csillaga lett. Utazásairól két könyvet írt: 1858-ban Bulyovszky Lilla útinaplója, 1866-ban Norvégiából: Úti emlékek címmel. Olvasóközönségre ezeken kívül négy novelláskötetével tett szert.

1833-ban Kolozsváron színész apa (Szilágyi Pál, a Nemzeti Színház színésze) lányaként Szilágyi Lilla néven látta meg a napvilágot. Kisgyermekkorában ismerkedett meg a balettel és a színészettel. 13 évesen már a Nemzeti Színház színpadán játszott. Egy évvel később a kolozsvári színház szubrettje lett, s közben, 15 évesen, férjhez ment Bulyovszky Gyula ügyvéd-újságíróhoz. 1851-ben szerződtette a Nemzeti Színház, itt a tragédiák fiatal hősnőit játszotta; azonban úgy érezte, hogy a kor nagy dívája, Laborfalvi Róza mellett nem jut neki elég elismertség, így hét év után Németországba ment. Egy év alatt megtanult annyira németül, hogy szerepeket kaphasson. Tizenhat éves külföldi pályafutása során előbb a drezdai és a müncheni, végül a gothai udvari színház színésznője volt. 1875-ben tért haza, majd rövid itthoni színjátszás után – a Nemzetiben Schiller Stuart Máriáját alakította, majd Kassán lépett fel – visszavonult. 1904-ben Grazban halt meg.

kép forrása

Nemcsak színésznőként és útirajzíróként ismerték; több lapba is írt esszéket, tárcákat; illetve lefordította Dumas Gauthier Margitját és Bayard-Duvernois Kesztyű és legyező című művét – ezeket aztán a Nemzeti Színház is műsorra tűzte.

"IDLE NO MORE" -- "Nincs Több Üresjárat" -- mozgalom KANADÁBAN

 Theresa Spence úrnő , aki 15 napja éhségsztrájkol tipijében a Victoria-szigeten. Theresa úrnő nem csak az Attawapiskat közösségért éhezik, ahol szörnyű lakhatási válság van, hanem Kanada minden őslakos népéért, akik közül sokan gyülekeznek körülötte. Spence úrnő gyors találkozót kért a miniszterelnöktől, a főkormányzótól és más vezetőktől.

Chief Theresa Spence azt mondta, hogy ő nem fél a haláltól a népéért, éhségsztrájkja az alulról szerveződő mozgalom gyors kezdete, nagy erőket egyesít, az erőszakmentes közvetlen cselekvés vezetésére. Bennszülött és nem bennszülött emberek egyaránt kezdtek szolidaritási éhségsztrájkba kezdtek Theresa úrnő mellett Kanadában és az egész világon.  Az Első Nemzetek és az őslakosok női vezetői új kampányt indítottak a bennszülöttek érdekében, és a környezeti igazságosságért. 

Sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. A sorozat harmadik részében Csáky Antalné és Berniczkyné Bajza Lenke utazási tapasztalatairól alkothatsz képet.

Magyar világjárónők: Csáky Antalné és Berniczkyné Bajza Lenke

Csáky Antalné

Csáky Antalné (leánykori nevén Vécsey Anna) grófnő könyve Wesselényi Polyxenáénál egy évvel később, 1843-ban jelent meg Pesten.

Tehetős arisztokrata család sarjaként megengedhette magának a világlátást. Több mint 50 évesen indult útnak Észak-Itáliába. Hazatérve Pichler Kornélia – aki a németül író Artner Teréz utazónőt is biztatta – beszélte rá úti élményei megírására. Ahogyan már az Utazási vázlatok Olaszországban című könyv előszavából is kiderül, az írónő úti élményeit nem a hírnév kedvéért írta meg: felkérésnek engedett, a könyvből befolyó összeget pedig a szegények megsegítésére ajánlotta fel. Célja Itália ókori és középkori művészeti emlékeinek felkeresése volt.

Nem is hagyott ki könyvéből egyetlen általa látott festményt, templomot, nevezetes házat, természeti képződményt sem. Históriájukat illetően kellően tájékozott volt, s mint megfelelő műveltséggel rendelkező arisztokrata, meglehetősen tárgyilagos és kritikus műértőnek bizonyult.

Mint arisztokrata nő, nagy figyelmet szentelt a társadalmi érintkezés szabályainak. Luccában járva az egyes társadalmi rétegek helyzetéről ezt tartotta fontosnak lejegyezni: „A lakosok illendően öltözködnek, tisztán fésülköznek, mit Olaszországban ritkán láthatni; szorgalmasak is, mert orsóval járnak egyik helyről másuva. Szembetűnő a jóllét. Az adózások nem igen nyomasztók lehetnek; pénzt nem fizetnek, csak természetben a termésök felét adják a hercegnek, ki a magot előlegezé.”

Minden város művészeti alkotásáról szinte leltárszerű képet ad. Nem mulasztja el az épületeket kívülről s belülről összes nevezetes alkotásukkal együtt leírni.

A XIX. században, a klasszicizmus korában Csáky Antalné ókori és középkori itáliai emlékekről írt könyve nem volt divatjamúlt, sőt élettelennek sem mondható. Századközépi olvasóközönsége saját rangjabéliekből  és a műveltebb polgárság soraiból adódott, s ők szalonjaikban gyakran társalogtak az általa leírtakról.

Új sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. A bevezető utáni második részben Wesselényi Polixena életéről és 1835-ben tett utazásáról olvashatsz, mely egyben kreatív útmutatás arra nézvést is, hogyan menekülj egy megfáradt házasságból.

Magyar vilájgjárónők: Wesselényi Polyxena

A XIX. századi magyar nyelven író útleírónők közül az első Wesselényi Polyxena, aki harmincas évei derekán Itáliában és Svájcban utazott. Élményei és az itáliai művészet annyira megihlették, hogy hazaérkezése után hat évvel naplója feljegyzéseiből könyvet írt – ez a kötet 1842-ben jelent meg Kolozsvárott.

Wesselényi Polyxena 1801-ben született Kendeffy Mária grófnő és báró Wesselényi József lányaként. Feleségül ment egy másik nagy erdélyi nemesi család fiához, báró Bánffy Lászlóhoz. Házasságuk az 1830-as évek közepére válságba jutott. 1835-ben ebből a helyzetből Wesselényi Polixena menekülésképpen Itáliába és Svájcba utazott. Már az a jelenség is szokatlannak számított a korabeli Magyarországon, hogy egy fiatal, házasságban élő nő férje nélkül utazik, az pedig még inkább, hogy inasán és komornáján kívül tízéves lányát is magával vitte. Utazása során Rómában ismerkedett meg John Paget angol orvossal. Hazatérve elvált Bánffytól, két évig Pagettel járta Angliát és Franciaországot, s hazatértük után összeházasodtak. Aranyosgyéresen, a Wesselényi család birtokán telepedtek le, ahol Polixena ikerfiúknak adott életet. 1849-ben a szabadságharc miatt menekülniük kellett otthonukból, s mintagazdaságuk berendezését, festményeiket, könyvtárukat feldúlták. Hat évig Angliában éltek, majd visszatértek Erdélybe, és újra felépítették otthonukat. A kiegyezés után házuk a kolozsvári gondolkodó nemesség és polgárság találkozóhelyéül szolgált.

Polyxena tervezte francia és angol útjuk megírását is, de ez a könyve soha nem született meg. Segített férje tudományos munkáit megírni, stilisztikailag és nyelvileg korrigálta Paget Magyarországról és Erdélyről szóló gazdasági szakkönyvét. Élete komoran alkonyult be, két fia halála után egyre inkább elzárkózott a külvilág elől. 1878-ban halt meg Aranyosgyéresen.  

1835. január 1-jén indult útnak inasával, komornájával, Susanne-nal és lányával, Jozefával. Itáliában és Svájcban egy évet töltött el: 1835 telén érkezett vissza Erdélybe. A XIX. század első baedekerjeinek segítségével tájékozódott, és választotta ki útjának állomásait. Szekérrel, vetturinóval, postalovakkal utazott, de ha a terep megkívánta (például a Vezúvon vagy a Mont Blanc környékén), gyalogszerrel is megtette az utat. Névjegye minden arisztokrata és birtokosi körben jó ajánlólevélnek bizonyult (még a pápához is bejutott), így ha mint nő egy férfinál valamivel nehézkesebben utazott is, származása átsegítette a bonyodalmakon: mindenhol, nem nemesi körökben is, számíthatott segítségre.

            Amor XANTUS -- magánlevél.  

Azt mondják a halott 40 napig még lát:

Családot, barátot, a sok Xantus-árvát

Azt is mondják, ekkor fogjuk vissza gyászunk

Mert fáj neki látni a túlzott fájdalmunk. 

Sosem vettem részt az életedben.

Nem voltam rá érett, csak az ész-ügyekben.

De ez a távolság mégsem volt távolság

Olyanok voltunk, mint két testvéri ország.

Nem érdekelt engem, épp kivel fekszel le,

Ha csak az én agyamtól leszel beszexelve. 

***

Új sorozatunk XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőket mutat be. Tizenegy részen át bemutatott utazónők könyveikben érzékletes társadalom rajzot adnak a mai olvasónak is.

Mert a határok átjárhatók. 

TAKÁCS MÁRIA sorozata.

Magyar világjárónők -- Bevezetés 

 Ritkaságszámba megy históriánk nőalakjaival foglalkozni, holott nélkülük, szerepük jelentőségének megismerése nélkül a múltról való ismereteink nem teljesek. Ezek a több értelemben is szabad nők gyakran kihívták a társadalom ítéletét maguk ellen. Az első XIX. századi útleíró nő kalandjaitól számítva jó ötven évnek kellett eltelnie, hogy elfogadják őket. 12 világjáró nővel foglalkozom, azok közül válogattam, akik könyvben, újságcikkekben leírták benyomásaikat. A tőlük vett idézetek segítettek útjaikat és élményeiket felidézni.

Mindig öröm egy első regényt, egy szűz hangot olvasni. Ilyen hang most Kocsis Noémié, ilyen A Dajka. A regény születés után, a könyv megjelenés előtt.Ebben a drámai pillanatban olvasható csak neked csak a centrifugán néhány részlet A Dajkából. A hazai nőirodalom újabb jelentős teljesítménye. Új hang, új író, a nőiség régi-új próbái. A Dajka egy bába unokája, a bába egy erdei kunyhóban éldegél kisunokájával, növényeket gyűjt és gyógyít. Hirtelen eszünkbe jut néhány ilyen bába az irodalomból, otthon vagyunk. A Dajka mellett bábának lenni - ez Centrifugának és bábaszerkesztőnek is őszinte öröm. Hála, Noémi..; 

Az ünnepek hetében részleteket közlünk Kocsis Noémi regényéből. "XVIII. században játszódó francia történetet, hiteles történelmi háttérrel, olyan magyarsággal, amellyel kevesen írnak. Ebben a regényben tájak vannak, mély érzelmek, jelzők, ez az a könyv, amitől megszűnik a világ, és felháborodunk, ha megfilmesítik, mert másként képzeltük el…"

A DAJKA

5. részlet

A kis Laure-nak én vagyok a kedvence. Míg meg nem tanult járni, s csak kúszni-mászni tudott a Szent Cecília folyosóin, akkor is mindenhová követett. Ha lépcsősor állta az útját, leült a tetejére, s sírt egy sort, de olyan keservesen, hogy a ház túlfeléből is mindig meghallottam. Odamentem hozzá, hogy a karomba emeljem. Laure arcocskája felderült, s átölelte a nyakamat.
- Édesmama. – Ezt mondja nekem Laure, ilyenkor lopva Marie-ra nézek, aki már kész nagylány, s a jókorát nőtt Christophe-fal udvaroltat magának.

Mindig öröm egy első regényt, egy szűz hangot olvasni. Ilyen hang most Kocsis Noémié, ilyen A Dajka. A regény születés után, a könyv megjelenés előtt.Ebben a drámai pillanatban olvasható csak neked csak a centrifugán néhány részlet A Dajkából. A hazai nőirodalom újabb jelentős teljesítménye. Új hang, új író, a nőiség régi-új próbái. A Dajka egy bába unokája, a bába egy erdei kunyhóban éldegél kisunokájával, növényeket gyűjt és gyógyít. Hirtelen eszünkbe jut néhány ilyen bába az irodalomból, otthon vagyunk. A Dajka mellett bábának lenni - ez Centrifugának és bábaszerkesztőnek is őszinte öröm. Hála, Noémi..; 

Az ünnepek hetében részleteket közlünk Kocsis Noémi regényéből. "XVIII. században játszódó francia történetet, hiteles történelmi háttérrel, olyan magyarsággal, amellyel kevesen írnak. Ebben a regényben tájak vannak, mély érzelmek, jelzők, ez az a könyv, amitől megszűnik a világ, és felháborodunk, ha megfilmesítik, mert másként képzeltük el…"

A DAJKA

4. részlet

Cecile zárt hintóval jött értem, s meleg takarókat, lábmelegítőt is hozott, hogy felmelegedhessek, s minden kényelmem meglegyen – különösen jól estek a zord őszi szélben. Most, mikor annyi idő után először léptem ki az ismeretlen, vészjósló, végtelen magasba nyúló épület kapuján, vettem csak észre, mennyire megváltozott odakint a világ, mióta nyomom veszett belőle. A fák már majdnem kopaszak, s az idegen nagyváros különös színeivel, sosem látott, díszes palotáival, hídjaival szinte be sem tudtam telni. Csak bámultam ki a hintó ablakán, mint egy gyerek.
- Ez lenne hát Párizs? – Vékony és ijedt hangomra Cecile elnevette magát.

Mindig öröm egy első regényt, egy szűz hangot olvasni. Ilyen hang most Kocsis Noémié, ilyen A Dajka. A regény születés után, a könyv megjelenés előtt.Ebben a drámai pillanatban olvasható csak neked csak a centrifugán néhány részlet A Dajkából. A hazai nőirodalom újabb jelentős teljesítménye. Új hang, új író, a nőiség régi-új próbái. A Dajka egy bába unokája, a bába egy erdei kunyhóban éldegél kisunokájával, növényeket gyűjt és gyógyít. Hirtelen eszünkbe jut néhány ilyen bába az irodalomból, otthon vagyunk. A Dajka mellett bábának lenni - ez Centrifugának és bábaszerkesztőnek is őszinte öröm. Hála, Noémi..; 

Az ünnepek hetében részleteket közlünk Kocsis Noémi regényéből. "XVIII. században játszódó francia történetet, hiteles történelmi háttérrel, olyan magyarsággal, amellyel kevesen írnak. Ebben a regényben tájak vannak, mély érzelmek, jelzők, ez az a könyv, amitől megszűnik a világ, és felháborodunk, ha megfilmesítik, mert másként képzeltük el…"

A DAJKA

3. részlet

Mindig öröm egy első regényt, egy szűz hangot olvasni. Ilyen hang most Kocsis Noémié, ilyen A Dajka. A regény születés után, a könyv megjelenés előtt.Ebben a drámai pillanatban olvasható csak neked csak a centrifugán néhány részlet A Dajkából. A hazai nőirodalom újabb jelentős teljesítménye. Új hang, új író, a nőiség régi-új próbái. A Dajka egy bába unokája, a bába egy erdei kunyhóban éldegél kisunokájával, növényeket gyűjt és gyógyít. Hirtelen eszünkbe jut néhány ilyen bába az irodalomból, otthon vagyunk. A Dajka mellett bábának lenni - ez Centrifugának és bábaszerkesztőnek is őszinte öröm. Hála, Noémi..; 

Az ünnepek hetében részleteket közlünk Kocsis Noémi regényéből. "XVIII. században játszódó francia történetet, hiteles történelmi háttérrel, olyan magyarsággal, amellyel kevesen írnak. Ebben a regényben tájak vannak, mély érzelmek, jelzők, ez az a könyv, amitől megszűnik a világ, és felháborodunk, ha megfilmesítik, mert másként képzeltük el…"

A DAJKA

2. részlet

A dajkaszerző asszonyt Marcelette Crébillon-nak hívják. Egy visszataszítóan mocskos és sötét házban lakik a Bastille mellett. Ő maga is ijesztően mocskos, s ez nem teszi különösebben vonzóvá a szolgáltatásait, mégis gyakorta verik meg az ajtaját. Ő ugyanis nem csak dajkaszerző, hanem dajka maga is, két beadott porontyra felügyel kora reggeltől napestig a kis ház egyetlen szobájában. Marcelette saját fiát leadta az anyjához vidékre, ahol a pár hónapos gyereket egy másik, idegen falusi asszony szoptatja. Mademoiselle Crébillon emellett a testét is árulja, kis kosztosaival ugyanis igen csekély honorárium jár, alig pár sou. Tisztességben elszegényedett párizsi polgárok kölykei ők, akik csak akadályoznák szüleiket a megélhetésért folytatott küzdelemben. Marcelette férfiakat fogad szobájába, ilyenkor a kisdedeket a földre rakja egy rongyra. Hatalmas, tejtől duzzadó mellének, kitárulkozó ölének látványától megrészegült vendéget a keskeny és nyikorgó ágyféleségre tessékeli, ő maga az ágy mellé térdel és munkához lát. Fél szeme a gyerekeken közben, szerencsére azok éppen nem nyöszörögnek. Marcelette már tudja a módját: híg mákteát főzött a nap első sugaraival, s a kisdedekbe töltögette nagy óvatosan.

Két programot és egy videót ajánlunk figyelmetekbe - ma délután négytől a Kossuth téren az AVM szervez tüntetést, öttől a Centrális Galériában az Oltalom Alapítvány fűtött utcáját támogató kéziratárverést tartanak, s végül egy kedves pillanatképet is láthatsz a diáktüntetésekről - ha személyesen nem voltál jelen, pótold így!

Lakhatást! Demokráciát! Jogállamot
Tüntetés a Kossuth téren december 21-én 16.00-tól (AVM)

A kormány az alkotmányba akarja írni a hajléktalanság büntetését. Az AVM a bebörtönzés helyett a lakhatáshoz való jogot szeretné az alkotmányba írni, ezért 2012. december 21-én tüntetést szervez a Kossuth térre.

Orbán Viktor 2012. november 30-án mondott beszédében „életszerűtlennek” nevezte az Alkotmánybíróság döntését, ami megsemmisítette a köztéri hajléktalanság büntetéséről szóló rendelkezést.
A miniszterelnök kilátásba helyezte az Alaptörvény módosítását, ezzel beállt a hajléktalan emberek ellen két éve folyó hadjáratba, mely szociális megoldások helyett büntető intézkedésekkel sújtja a fedél nélkül élőket.

Ha úgy gondolod, a kormány a lakhatási válság megoldásán és a hajléktalanság megelőzésén kellene dolgozzon a hajléktalan emberek hatósági üldözése helyett, csatlakozz!

2012. december 21. -- Kossuth tér
Program:
14.30 - ételosztás
16.00 - tüntetés - Beszédek és közös performansz
Beszédet mond: NANE - Wirth Judit; Dzsaj Bhim Közösség - Ádám Renáta; Hiteles Mozgalom - Szabó József; Erdős Virág (vers); Hallgatói Hálózat - Vida Katalin és Rakovics Márton; A Város Mindenkié - Lakatosné Jutka.

Esemény a facebook-on

Mindig öröm egy első regényt, egy szűz hangot olvasni. Ilyen hang most Kocsis Noémié, ilyen A Dajka. A regény születés után, a könyv megjelenés előtt.Ebben a drámai pillanatban olvasható csak neked csak a centrifugán néhány részlet A Dajkából. A hazai nőirodalom újabb jelentős teljesítménye. Új hang, új író, a nőiség régi-új próbái. A Dajka egy bába unokája, a bába egy erdei kunyhóban éldegél kisunokájával, növényeket gyűjt és gyógyít. Hirtelen eszünkbe jut néhány ilyen bába az irodalomból, otthon vagyunk. A Dajka mellett bábának lenni - ez Centrifugának és bábaszerkesztőnek is őszinte öröm. Hála, Noémi..; 

Az ünnepek hetében részleteket közlünk Kocsis Noémi regényéből. "XVIII. században játszódó francia történetet, hiteles történelmi háttérrel, olyan magyarsággal, amellyel kevesen írnak. Ebben a regényben tájak vannak, mély érzelmek, jelzők, ez az a könyv, amitől megszűnik a világ, és felháborodunk, ha megfilmesítik, mert másként képzeltük el…"

A DAJKA

1. részlet

Öklendeztető íze van a macskamenta forrázatának, de a lázat leviszi reggelre. Leginkább gyerekekkel kell megitatnunk, akik alig valamivel fiatalabbak nálam, s meghűltek az árokparton, vagy a faluszéli pocsolyákban ugrálva. Egész nap ki vannak csapva, míg anyjuk-apjuk a mezőn dolgozik. Ezek a kölykök délután éhségükben már az árokból a gyomokat rágják, s felhólyagosodott szájjal mennek haza, ha csak csalánt találtak. Vagy lopnak. A házuk előtt, a napmelegtől elbóbiskoló öregasszonyokhoz osonnak, s kiszedik a kenyérdarabkát, ami a vénségek fogatlan szájából rágáskor a kötényük ráncába esett. Holott olyan kicsiny morzsák ezek, amiket a hangyák hordanak el a házfalak mentén. A kis csavargók ebből élnek nap-nap után. Többet enni csak reggel kapnak, mielőtt a felnőttek elmennek napszámba. S mire azok hazajönnek késő este, a lurkók már olyan fáradtak, nincs is erejük enni. De nem is jut annyi ennivaló számukra, mint 6-7 éves bátyjuknak, aki maga is napszámos már, annak kell az erő. Néha elnézem egyik-másik, út szélén kódorgó kis kölyköt, de mindegyik sovány, inas, barna. A gazt tépi a kapások után, aztán a tehén után néz, merre bitangolt el a mezőről, aztán szalad vissza az apjához, mert cipelni kell a termést, amit szúrós, gacsos kosarakba tesznek az asszonyok. Mélyen bevág a bőrbe az ilyen kas ága-boga. Mire hazaér a családfő, a legapróbbak ott alszanak sorban a ház előtt, a küszöbre fekve, netán a szemközti árokban hortyogják a csillagokat. Alig vánszorgó anyjuk, apjuk sötétségben hunyorogva, tapogatózva szedi össze őket. Olyanok a szülők szerintem, mint a szélben bólogató fűzfák. A szutykosokat meg addigra beesi a harmat, megmássza megannyi bogár, tetű. Nem ritka a velőtrázó sikítás, ha kóbor kutya szaglássza fel őket álmukból. Azoktól én is félek. Éhesek, vigyázni kell velük. A folytonos kóborlás közben úgy elvadulnak, hogy farkasként támadnak, bizony. Bár a béresgyerekek éhenkórászak, csontosak, alig van mit harapni rajtuk, ezen a környéken az utóbbi években mégis vagy hatot-nyolcat is szétharaptak a kóborló ebek, s hiába hívták hozzájuk nagyanyámat lóhalálában. A patakban kiömlő vér ellen nincs gyógyfű.

Így, mondja ilyenkor gyengéden Charlotte és ráteszi tenyerét a kicsi homlokára.

Így kincsem, így.

Messze mégy most. Nincs ott éhség, nincs fázás, csupasz láb sebe-vére, megtöretett csont.

Ott találkozol nagyanyáddal, meg a kishúgoddal, aki tavaly született, emlékszel-e? Szép kisbaba volt, angyalarcú, neked pedig vigyáznod kell rá. 

Ne félj, anyádra majd én ügyelek.

Ne aggódj, megvigasztalom.

Megsimítom a homlokodat.

Aludj, te kedves, most aludj, csss, csss.

Beszámoló a wiccák böjti napjairól.

A NapEllipszis szűk kanyarulatánál
a nullsáv árnyékában, ahol a forgás 
huszonnyolc ezer évente irányt vált,
ott születik a globális történet..;

AZ ÉHSÉGSZTRÁJKOLÓK KÖVETELIK: 1, az egyetemes, általános és igazságos alapjövedelmet, 2, a diáktüntetések követeléseinek teljesítését, a magyar oktatás digitális megújítását, 3, a helyben lakók földtulajdonát, a magyar földért tüntetők céljait - az egy/tízmilliomod elv alapján, 4, GERÉB ÁGNES BÁBA AZONNALI SZABADON BOCSÁTÁSÁT, 5, a digitális fordulatváltást, és a globális újjászületést és a korszellem váltást.  Nem passzióból éhezünk, hanem a végsőkig. Ezt tudniuk kell mindazoknak, akiket kihívtunk, mondják a sztrájkolók.

1, Lucától Lázárig (2012-12-13 - 12-17.) tartott a nemzeti fogyókúra első ciklusa, 5 nap.

Próbaidő, hogy igazán akarjuk-e ezt a próbatételt.

 A wölgy üzent, hóval-faggyal tartott az első napokban, mindenki élénkebb lett a faluban, a 0 fok közeli hőmérséklet egy másik tudatállapot. Elő kell keresnünk a kihűlés elleni varázslatokat, amik amúgy ősiek, de mégis titkosak. 3 nadrág, 2-4 póló, ing, pulóver, kabát, sál, sapka, kapucni, hótaposó csizmák, meleg papucs, kesztyű.

 Orbánné jól bánt a tűzzel, a kályha örökégett, víz forrt a tetején, tea, kenyér megmelegedett. Orbánné eljárt gyújtósért, apróra tördelve hozta a kis gallyakat az akácosból. Egész nap eljárkált az udvaron meg a wölgy körül, más dolga se volt, hajnalban már végzett a médiumi gyakorlattal, szerkesztett, osztott, tanult és szerveződött a freebookon.  Arab nők, wikileaks, magdolna lányai, ezekkel bíbelődött spirituálisan a weben. A tűzzel együtt József Etellának adta át a laptopot.

 Etella a kályhaajtónál kucorgott, a zöld csempekályha szép volt és meleg is, de örvényes huzatos szögletbe került, és ezt Etella minden pillanatban fájón érzékelte. Úrnő, Frida, anyaLény, evolúció és az úrnők könyve, ezek József Etella magas spirituális témái, inkább félni szoktak ezektől mint vizsgálgatni, Etella versekkel próbálja megértetni a lényegüket, egész ügyes. Jaktáló mozgást végez és halkan zümmög,  rakosgat a tűzre, az éhségsztrájkra csak legyint, teázgat.

 Anonima idős macska úrnővel a nyugati szobában sztrájkol, 6 fok, egy diófa karjaiban a fűthetetlen szoba, minden pillanatban érzi nagy társát, akin fészek a ház, ahol éldegélnek.

A NapEllipszis szűk kanyarulatánál
a nullsáv árnyékában, ahol a forgás
huszonnyolc ezer éve irányt vált,
ott születik a globális történet..;

AZ ÉHSÉGSZTRÁJKOLÓK KÖVETELIK: 1, az egyetemes, általános és igazságos alapjövedelmet, 2, a diáktüntetések követeléseinek teljesítését, a magyar oktatás digitális megújítását, 3, a helyben lakók földtulajdonát, a magyar földért tüntetők céljait - az egy/tízmilliomod elv alapján, 4, GERÉB ÁGNES BÁBA AZONNALI SZABADON BOCSÁTÁSÁT , 5, a digitális fordulatváltást, és a globális újjászületést és a korszellem váltást. 

CSATLAKOZÓK:

A szolidaritási böjthöz csatlakozik József Etella, költő és médium, József Attila idős nővére. Mindenben egyetért a zsendülőkkel és Orbánné Wicca éhségsztrájkjának céljaival, a csatlakozásával és böjtölésével az újjászületés spirituális szolgálatába szegődik.  

A szolidaritási böjthöz csatlakozik Gordon Agáta, író bába-szerkesztő és médium. Egyetért a diákokkal, a gazdákkal, Orbánné Wicca éhségsztrájkjának céljaival, és az újjászületés spirituális szolgálatába szegődik.  A szolidaritási böjthöz csatlakozik továbbá Orbánné Wicca négy lánya, Terra, Mari, Regina és Renáta, szomszédja, Háznagy Elza, valamint a Magdolna Negyed számos lakója.

A szolidaritási böjthöz csatlakozik Anonima Hungária, a digitális újjászületés globális Anonymous csoportjának tudósítója, és az Irodalmi Centrifuga. Egyetért a diákokkal, a gazdákkal, Orbánné Wicca éhségsztrájkjának céljaival, és az újjászületés spirituális szolgálatába szegődik.

További csatlakozók: Johanna Pannónia, Szubeurópai Mária, Lady Frida Carmen, Gina Mindszent-Montblank, Kosáryné Réz Lola, Virág Teréz, J.K.Rowling, E.L.James, Stephenie Meyer, Joan Slonczewski, Judit Herman, Női Harcosok az Arab világból, a Facebook, a wikipedia, a google és a windows spirituális vezetői, a wikileaks, Anonymous, a Világ Tanítónői, etc.

  CentrifugaPressz

 ***

Forrás:

http://centrifuga.blog.hu/2012/12/13/orbanne_vica_ehsegsztrajkot_kezd_az_ujjaszuletesert

Anonima Hungária: http://centrifuga.blog.hu/2012/02/22/anonimous_hungariae,  Anonyma: http://elofolyoirat.blog.hu/2007/08/14/mirol_beszel_anonyma

József Etella: http://centrifuga.blog.hu/2011/12/18/versvasarnap_om_mani_padme_hung 

Johanna Pannónia: http://centrifuga.blog.hu/2012/03/18/versvasarnap_johanna_pannonia

Világ Tanítónői: http://centrifuga.blog.hu/tags/vil%C3%A1g_tan%C3%ADt%C3%B3n%C5%91i

 József Etella,  Gordon Agáta és Orbánné Viktória  éhségsztrájkkal követelik:

1, az egyetemes, általános és igazságos alapjövedelmet, 

2, a diáktüntetések követeléseinek teljesítését, a magyar oktatás digitális megújítását, 

3, a helyben lakók földtulajdonát, a magyar földért tüntetők céljait - az egy/tízmilliomod elv alapján,

4,  GERÉB ÁGNES BÁBA azonnali teljes rehabilitációját  

5, a digitális fordulatváltást, és a globális újjászületést és a korszellem váltást.

*** 

József Etella író és médium szolidaritási böjtöt hirdet. Csatlakozásra biztatja néma nővéreit, húgait, öccseit és bátyjait, a kisemmizett generációk idős és fiatal tagjait, a magyar testvériséget, hogy vegyenek részt a szolidaritási böjt békés aktusában és forduljanak szellemükkel a jó változások irányába egyforma erővel a legszemélyesebb ügyeikért, és szociális, nemzeti és globális változásokért.

Szolidaritási böjtöt hirdet mindazokért,

1, akik éppen tüntetnek és zsendülnek, 

2, akik együttéreznek és lélekben velük vannak,

3, akik elszenvedik a társadalmi egyenlőtlenséget:  
hajléktalanokért, ellátatlanokért, a jövedelem-, nyugdíj- és munkanélküliekért, a kunyhólakók téli túléléséért, az rendszerváltó korrupt kormányok és bankok által becsapottakért és  kisemmizettekért.

Az éhségsztrájkról, böjtről és küszöbön álló természeti és társadalmi TRANSZról az Irodalmi Centrifuga és csatlakozó médiumok naponta tudósítanak.  

"A NapEllipszis szűk kanyarulatánál, a nullsáv árnyékában, ahol a forgás huszonnyolc ezer évente irányt vált, ott születik a globális történet..;"

Orbánné Wicca JÓSOL  a walós idejű wilágwége jeleiből. 

Mi történik welünk a 2012. 12.12től  2013.01.02.ig tartó KOLLEKTÍV TRANSZban..? 

Ezek, egyszerre: Kisiklás, Születés, Freebook, Wilágháló-polgárság.

Böjttel, meditációval és magas szellemi erővel a bolygószintű szellemi újjászületésnél bábáskodik Orbánné Wicca.  

A téli napforduló, a csillagászati centrifuga, a számmisztika, a jóslatok és tömegmédia, a kollektív tudat és a wilágháló azt közvetítik, hogy globális transzban, születésben, krízisben vagyunk. Csillagászati, éghajlati és mentális tudatváltás közelébe érkezünk a következő hetek során. Ez a tudatállapot váltás a Kollektív Korrekció, ami az anyaEvolúció egyik jelentős szellemi kísérlete. Egy faj lehetősége a mentális, spirituális és digitális tudatállapot-váltásra, félteke-cserére, kirajzásra, transzállapotra. 

Az új évet, 2013-at a wilágháló polgáraként kezdheti minden földlakó, ha sikerül a kollektív tudat világméretű kísérlete: a wilágháló hatalmainak és spirituális vezetőink, a wikipédiának, a google-nak, a facebooknak, az apple-samsungnak és a windowsnak az úniója abból a célból, hogy a világ adminisztrációját átállítsa a FREEBOOK új rendszerébe, és alternatíva szülessen a hagyományos gazdasági-politikai adminisztráció globális leváltására. 

Orbánné Vica, író és médium csatlakozásra biztatja néma nővéreit, húgait, öccseit és bátyjait, a kisemmizett generációk idős és fiatal tagjait, a magyar testvériséget, hogy vegyenek részt a szolidaritási böjt békés aktusában és forduljanak szellemükkel a jó változások irányába egyforma erővel a legszemélyesebb ügyeikért, és szociális, nemzeti és globális változásokért. 

http://centrifuga.blog.hu/2012/12/13/orbanne_vica_ehsegsztrajkot_kezd_az_ujjaszuletesert

CentrifugaPressz

Emily Dickinson (1830-1886) verseiből 

  Úrnőm, fogd hámba életem

Úrnőm, fogd hámba életem, 

Hadd indulhassak el.

Egy simítás a lovakon,

S rendben van, menni kell.

Fogj be, hol biztonságosabb,

Hol nem botolhatom,

Újjá születünk Úrnőm,

A zöld domboldalon.

                                     Mit bánom én, szakadékba,

                                     Mit bánom, ha tengeren -

                                     Ezt az iramot akartad,

                                     Úrnőm, örökre velem.

                                     Isten hozzátok, élet

                                     És túl a világ,

                                     A domb még csókot int,

                                     Úrnőm. És most tovább..!

                                                                  (Károlyi Amy és József Etella)