Minden, amit a kortárs magyar rövidprózáról tudni akarsz, de sose merted megkérdezni. 

A Beszélő folyóirat két napos novella-konferenciát rendez 2011. február 4-5-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Károlyi Mihály u. 16.). Olvass tovább a részletes programért! 

A KULTer.hu-ra lépve a popkultúra, az irodalom, és a vizuális kultúra fő csapásirányai mentén gondolkodó közösségre és izgalmas cikkekre találni. Az utóbbi időben Tallér Edina, Nyerges Gábor Ádám, Pollágh Péter és Nagy Ildikó Noémi köteteiről közöltek kritikákat, talán tudatosan is figyelve az arányokra.

Kíváncsiak voltunk, kik szerkesztik a lapot, s milyen elvek mentén hozzák meg döntéseiket. A főszerkesztőt, Áfra Jánost kérdezve egy jól működő, az első változásokat már átélt, de töretlen lelkesedésű csapat villant fel előttünk - a KULTer.hu-t mindenkinek csak ajánlani tudjuk. (Györe Gabriella interjúja.)

Az ICA lapjain rendszeresen olvashattok a Bódis Kriszta által vezetett Cseppben a tenger programról. A Műhely-rovat ma a program 2010-es év októbertől decemberig tartó időszakának eredményeiről számol be. Az első részt itt olvashatjátok. 

Január 22-23-án harmadik alkalommal szervez ingyenes dokumentumfilm fesztivált az ELTE Társadalomtudományi Kara. Az esemény célja, hogy teret adjon fontos társadalmi kérdéseket, aktuális problémákat a vizuális kultúra eszközeivel feldolgozó alkotásoknak.

Az Örökmozgóban rendezett fesztivál a hazai és nemzetközi klasszikus és kultikus mozik mellett a legfrissebb termésből is válogat, eközben tematikus beszélgetések során a kar oktatói, szakértők és filmesek beszélgetnek a filmekben érintett kérdésekről.

A szombati nyitónap első blokkjában a mélyszegénység és a kisebbségi létből eredő problémákat egyaránt körüljáró alkotások kaptak helyet, így Bódis Kriszta ózdi alkotóközösségét nemcsak a filmjeiken keresztül, de egy beszélgetés keretében is megismerhetjük, illetve Kővári Borz József Vándormozi programjából is bemutatnak részleteket.

Ezt követően a Sierra Leone-i menekültek mára kultikus zenekara, a Refugee Allstars történetét követjük nyomon, a filmet Afrika kulturális és politikai térképét megrajzoló beszélgetés követi. A szombati nap hátralévő részét a boldogság keresésével töltik: legyen szó a világszerte szerveződő panaszkórusokról, az eltérő kultúrákból érkezők között köttetett házasságokról (3Esküvő), vagy egy régi ígéret beváltásáról (Monastery).

Vasárnap két hazai és egy dán filmen keresztül pillanthatunk bele abba, hogyan bomlanak fel a hagyományos közösségek, és mit kezd az ember az utánuk maradt űrben. Ezt követően a nap hátralévő része a metropolisoké: legyen szó a brazil favelák gettózenéjéről (Favela On Blast), a nagyvárosi lét és a nyomor sokkoló oldalát bemutató "filmremixről", vagy a tokiói zenei szcéna legmerészebb kísérletezőinek filmes lenyomatáról.

A fesztivál programjában négy magyarországi premiervetítés is helyet kapott, így itt látható először a Danish Documentary alkotóközösség három filmje (Complaints Choir, Monastery, Mechanical Love), illetve a brazil Favela On Blast.

Ingyenes!

Helyszín: Örökmozgó Filmmúzeum

2011. január 20-án megjelenik a Scott Pilgrim sorozat ötödik kötete

Bryan Lee O’Malley
Scott Pilgrim –
Scottnak – nem sokkal a 24. születésnapja
után – eddigi legkeményebb
küzdelmére kell készülnie.
Kyle és Ken Katayanagi,
a japán ikerpár robotokkal igyekszik
megsemmisíteni főhősünk és
amerikai barátnőjének egyébként
sem acélos boldogságát. Sikerülhet
nekik? Miért viselkedik
Ramona olyan furán? Széthullhat
Scott zenekara? A válaszok a borító
mögötti oldalakon várnak.
Kanadai képregényrajzoló. Először a Lost at Sea című képregényével jelentkezett,
majd ezt követte a 2004-ben útjára indított Scott Pilgrim-sorozat. A képregényekből
készült film Michael Cera főszereplésével 2010 augusztusában kerül
a mozikba.
 

További információ:
hegedus.claudia@nyitottkonyv.hu

Három gimnazista lány életét követelte egy diszkó a Nyugatinál.

A hideg januári napokon, amikor ónszínű az egész város és didergés, csupa öröm Hajgató Sára, ez a színes nőszemély. Marokkóból és Algériából hozza magával a napsütést, és a végtelen homoksivatagok különleges atmoszféráját. Észak – Afrika turistáktól érintetlen rejtekeibe kalandozik, oda, ahová az európai kartársak nem nagyon merészkednek, mert a rengeteg rémhír távol tartja még a legkíváncsibbakat is, Sárát azonban nem. Speciális útikönyveket is írhatna, felfedezéseiről, hiszen sok nő életeleme az írás.

Sára azonban egy másik utat választott nem szavakkal, hanem anyagokkal, gyöngyökkel, gombokkal mesél. Az önkifejezésnek ezt a módja az ékszerkészítés. Az utóbbi kézzelfogható, magunkra aggatható, cicomáz.

Sára élményeit, a marokkói esküvők, kambodzsai romvárosok, eldugott algériai falvak piacairól hozza, nyakláncokba, karkötőkbe olvasztja. Ő így ír. Egy-egy kaftángomb, fekete agyagból gyúrt gyöngy izgalmas kódokat tartalmaz, ebben az újszerű „szövevényes - szövegben”.

Div@tICA rovat a pénteki napról átköltözik és folytatódik. Németh Ványi Klári tovább keresi és kutatja a hazai tervezők fonalát, most egy különleges ékszertervezőt mutat be nekünk...

"Tudod, hogy mennyit gondolok rád, 

Beszéljünk a szerelemről! Mai versvasárnapunkra válogatásból válogattunk: a Lecsukott szemeden át látom című, 2005-ben megjelent szerelmes női antológia darabjaiból közlünk néhányat.

2011. január 24-én hétfőn este hattól Szöllősi Mátyás és Nyerges Gábor Ádám lesznek vendégek a Szent István Társulat Irodalmi Kávéházában a Háló Közösségi Központban (1053 Bp., Ferenciek tere 7-8., III. lépcsőház II. emelet). A beszélgetés a Találkozásaink hívószóra épül: a meghívott költők e témát beszélik át verseiken, meglátásaikon keresztül.

Január 22-én az ország egyik legszegényebb települése, Baglaspuszta kerül a figyelem középpontjába a zenén és a táncon keresztül a Bálint Házban (). Az esten az autentikus magyarországi cigány népzene képviselői, a Khamoro, a Romano Glaszo Népzenei Együttes és Gyermekkórusa, valamint a koncertet szervező Lasho Lecsó lép fel, hogy a belépőjegyek árából a baglaspusztai tanoda költségeihez illetve a gyerekek gyógyszeres kezelésének költségeihez járuljanak hozzá.

Az ICA lapjain rendszeresen olvashattok a Bódis Kriszta által vezetett Cseppben a tenger programról. A Műhely-rovat ma és a jövő héten a program 2010-es eredményéről számol be.

Cseppben a tenger Alkotásközpontú modell, Ózd

(KKTT-Tutor Alapítvány máltai modellprogram)

2010 október, november, december

A projektnek köszönhetően az ózdi Alkotóházban folyamatossá tehettük azokat a programjainkat, amelyek köré a Hétesben megkezdett szociális és integratív munka épül. Az Alkotóház felső szintjét kialakítottuk a programok fogadására, és a csoportok munkájához. Ez a szint a szociális munkásunk, a projekt vezetője és önkéntesek ideiglenes szállásaként is üzemel. A foglalkozásokhoz (hideg) étkezést biztosítunk a gyerekeknek, valamint a kisebbeknek játszószobát. Vasárnaponként a Siloám gyülekezet Istentiszteletei zajlanak az Alkotóházban.

 (Az alkotásközpontú programokat támogatta az ESZA Kht. Szegénység és kirekesztés elleni év pályázata az Irodalmi Centrifuga Alapítvány bonyolításában.)

Interjú Surányi András filmrendezővel

Nyitott ajtó fogad a csendes lépcsőházban. Kislánya enged be, majd szalad vissza mesét nézni. A konyhában ülve elintéz még egy telefont és máris „forog a diktafon”.

Korábbi találkozásunkkor említetted, hogy a deviancia három formáját magadon viseled. Az első a kávé, a második a cigaretta a harmadik az igazságérzet. Ez utóbbi mennyiben van hatással a mindennapjaidra? Szeretsz szembemenni az árral?

Nem. Én azt hiszem, hogy egy hétköznapi nyuszi vagyok. Pont annyira vagyok gyáva vagy éppen bátor, mint bárki más. Csak az én tolerancia küszöböm a kisebbségi kérdésben nagyon alacsony, mert azt gondolom, hogy érzékelem és látom annak a veszélyét, hogy hova vezethet ez. Van véleményem és van félelmem ezzel kapcsolatban. Ha ma elkezdünk cigányozni, akkor holnap majd zsidózni, svábozni, románozni, kétfülűzni, barnaszeműzni, szőkehajúzni és egyszer csak már nem lesz senki, aki a másikat megvédje. Aki a másik ember másságának a szépségét vagy értékét ki merje mondani. Hát épp az a szép bennünk, hogy mások vagyunk! Nem arról van szó, hogy mi jót teszünk azzal, hogy elfogadunk valakit, aki más. Egy fenét! Magunkat gazdagítjuk! Ez a legszebb önzése az életünknek, hogy én a másik másságának a szépségéből gazdagodom.

Korábban már írtunk az MLamp újrahasznosított porcelánból és más anyagokból készülő lámpáiról. Fatér Mária kreációi most fél éven át az Európa Tanács Justus Lipsiusról elnevezett épületének egyik termében is világítanak.

"Kár, hogy nincs egy normális srác a világon; ő legalábbis egyet sem ismert, pedig egy tizenhárom éves lánynak lehetne már szerelme. Az anyjának túl sok is volt, bár az utóbbi időben láthatólag egyedül érezte magát, csak a régi barátnője, Éva látogatta meg. Egy padban ültek a közgazdasági technikumban. Éva egy igazi barát, mondogatta az anyja. Juli számtalan beszélgetésüket végighallgatta már: fodrászokról, manikűrről csevegtek."

Mint korábban már hírt adtunk róla, ma lesz Ménes Attila új regényének bemutatója a Nyitott Műhelyben. A rendezvényre a szerző segítségével egy, a kötetből máshol még meg nem jelent részlettel szeretnénk kedvet csinálni - egy kis ízelítő következik tehát az új regényből.

Az Andok bölcse című kanadai dokumentumfilm Silóról szól, a nemzetközi Humanista Mozgalom alapítójáról. Silo, a spirituális közösségek inspirálója, számos könyv szerzője, sokak számára szellemi vezető, mester, korunk fontos gondolkodója 2010 szeptember 16-án hunyt el. A magyarul is hozzáférhető Üzenete körül közösségek alakulnak világszerte, hogy megismerjék és elmélyítsék tanítását, tapasztalatait. A róla szóló dokumentumfilm január 14-én pénteken látható - részletek a cikkben. 

2011 január 13-án csütörtökön délután négytől az Írók Boltjában (1061 Bp. Andrássy u. 45.) Ágai Rudolf és Ambrus Zoltán könyvei mellett  mutatják be Heller Ágnes filozófus A mai történelmi regény című kötetét a Múlt és Jövő Kiadó rendezvényén. Az eseményen Kőbányai János mond bevezetőt, a vendég Heller Ágnes lesz.

 Mai versvasárnapunkban Tóth Irént mutatjuk be. A verseket saját illusztrációival adjuk közre.

 A szerző így ír magáról:

1960-ban születtem, de mindenben későn érő lévén a 2006-os Mikulás hozta az írni akarás vágyát. Állandóan rohanásban, mozgásban lévő színházi jelmezkészítő vagyok − szabadon úszom, vagy inkább vágtázom. A környezeti hatások, az irodalmi estek, és Payer Imre hátbacsapása, hogy „Irén, miért nem írsz te verseket?”,  végül is ledöntött a lábamról. Azóta a vibrálást szavakba öntöm, talán folytatom a gyerekkori fejbenmeséket, hol versben, hol prózában. A teljes megnyugvást 2008 nyara óta a festés adja. 2009 tavasza óta havi rendszerességgel tartjuk a Veranda-esteket, ahol bárki teret kaphat pár percre megmutatni magát.

2011 január 14-én este nyolctól kerül sor a Nyitott Műhelyben (1123 Budapest, Ráth György utca 4.) az Ex Symposion Ladik Katalin számának bemutatójára.

Az esten Krusovszky Dénes, Nemes Z. Márió, Pályi Sándor, Márk, Pollágh Péter és Varga Zoltán Tamás olvasnak fel.

Vendégként jelen lesz Ladik Katalin, Szkárosi Endre, Cselényi Béla és Ladányi István, a szám szerkesztője. Az est moderátora Józsa Márta.

"Összefonódtak a szálak. A Bodrog partján ücsörögtem, vártam, múljon az idő. Mezítláb voltam akkor is. 

Január 11-én kedden este héttől kerül sor a Nyitott Műhelyben Ménes Attila új regényének bemutatójára. A Hidegdauer, mely a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg, "a hetvenes évek nyomasztó, kisszerű világának krónikája egy kamaszlány, Juli nézőpontjából. A lányát egyedül nevelő anya férjhezmenetelről álmodozik, a fel-felbukkanó udvarlók, az anya munkahelyi konfliktusai panoptikumszerű körképet adnak a korszak tipikus középegzisztenciáiról."

"Holnap temetés. Ma a születésnapom. Tegnap elhoztam a fényképeket. Leviszem Debrecenbe, hajdúváros-cívis város, lássák nagyban, mit láttál Jancsi és Juliska erdejében, és 15x18-asban mit láttam én a mi mesénkben." 

"A Műhely egy különleges könyv részleteit publikálja. A rovat filozófiája szerint a gyászmunka inspiráló erejét és a terápiás írás műfaját is irodalomnak tekinti, amennyiben az nyelvet, értéket teremt, és általános emberi tapasztalatot emel műalkotássá." (Bódis Kriszta)

1944 - két napló - két élet - egy sors - egy piros bicikli

"Nagyon szépen megborotváltak. Finoman, érzéssel. A szád alatti kis mélyedésben, ahogy szeretted, meghagyták a Van Dyck szakállkát. Az egyik szemed - az, ami felém volt - picit nyitva, látszott, hogy már nem látsz, és helyénvaló volt ez is. Az arcodon, nem is tudom, nyugalom talán. A szád olyan szép volt, de olyan szép! Nem mosolyogtál. Komolyan feküdtél. A hajad vizes, megfésülték, ki a homlokodból, igazi víz volt, megsimogattam. Az arcod hideg. Ezt akartam érezni. Csak féltem kézbe fogni, nehogy baj történjen. Attól féltem talán, hogy összetörlek.

Új sorozatot indított a Szeretem Budapestet Mozgalom a honlapján - a Szexi Budapestet! címmel megjelent városfejlesztési vitairat első részében a Budai Vár elé szőlőskertet terveznek, 1.000.000 fát szeretnének elültetni Budapesten és fenntartható városfejlődésben gondolkodnak. A Szeretem Budapestet mozgalom követői szerint van realitása a tervnek mely főként nem a pénzről, hanem a szemléletváltásról szól.

A Friedrich Ebert Alapítvány „Nők és társadalom“ címmel rendez vitafórumot, melyen a szélsőjobboldali mozgalmak eddig elhanyagolt dimenzióját vizsgálják: a nők szerepét – célcsoportként, aktivistaként és a kollektív szélsőjobboldali identitás részeként. Az esemény időpontja: január 12. 14.00 Helyszíne a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája (Bp, V. ker., Fővám tér 2-3.) Részletekért kattints!

Svédország új krimiíró üdvöskéje, Camilla Läckberg első regényét a modern, bestseller krimirecept köntösébe bújtatta. A történet középpontját egy öngyilkosságnak álcázott gyilkosság adja, mely felforgatja a nyugat-svédországi Fjällbacka hétköznapjait. Vérbe fagyva találnak rá a faluban híres és sikeres mecénás fiatalasszonyra, Alexre, a történtekre pedig látszólag nincsen magyarázat. Az ügyön az ígéretes  nyomozói képességekkel megáldott helyi “szürke” rendőr dolgozik naphosszat, aki mindeközben megküzd dilettáns főnökével, az ügyben érintettekkel, saját magánéleti válságával és férfiúi ösztöneivel. Beleszeret abba a furfangos írónőbe, aki rátalált az áldozatra, és aki végig segíti az ügy felgöngyölítésében.  

Ki adná oda Magyarországon az oroszok húsz éve lakatlan lepukkant laktanyáit a menekülő nemzeti lányanyáknak és a gyerekeiknek, meg a függőségspirálba került férfiaknak? Ki adna bármit is a fizetésképtelen szegényeknek?

Mi volna, ha minden adósságspirálba kényszerített család helyért folyamodna egy menedékotthonban?

"A Menedékváros? Az még odébb van innen: a városhatártól még úgy két kilométer Szeged felé, de ne aggódjon, nem lehet eltéveszteni" - igazít útba Kiskunmajsa központjában egy hidegtől piros arcú asszony, de csak félig lesz igaza: a főút menti egykori szovjet laktanya düledező kerítése és romos épületei mellett szíve szerint továbbhaladna az ember, azt remélve, hogy mégiscsak másik helyről lehet szó. A négyemeletes egykori kaszárnyablokkok legtöbbjén már csak mutatóban maradt meg a sárga vakolat, a tető sok helyen berogyott, az ablakok betörtek, a portaként szolgáló bódén azonban, ha elmosódva is, de félreérthetetlenül ott a felirat: Menedékváros - hajléktalanok és családok átmeneti otthona.

2010-ben Orbánné Vica levált a gázszolgáltatóról is. Nem bolond macsó maffiózókat hízlalni a gázdíjjal, akik aztán bebörtönzik az ukrán úrnőt, Júlia Timosenkót, vagy a magyar boldoganyát, Geréb Ágnest. Orbánné fia lomtalanított egy takaréktűzhelyet bontásból, bekötötték a kéménybe a konvektor helyén, és az újságokat most újrahasznosítják. A fia a tűzhelyért cserébe elvitte a gáztartozást, amit az anyja összespórolt... Éjfélkor meghallgatták a Hazámat Szíj Melinda, Oláh Ibolya és József Attila előadásában. 

„Antipatikus antihősök, szakállas viccek, bajszos naivák, besült poénok, lapos párbeszédek, elcsépelt fordulatok, kínos csattanók, irgalmatlan silányságok, az emberi tűrőképesség határait feszegető elképesztő unalom! Csak tessék, tessék – tovább haladni, itt sem jobb, mint máshol!” 

Takács Zsuzsa legutóbbi  kötete tulajdonképpen két kötet. A test imádása, ahogy a szerző írja, "a szerelem szétrombolását kísérő figyelem, a rombolásban örömét és fájdalmát lelő test önző örömét fogalmazza meg". Az India mintegy feloldás; a húsz ál-szonettet a költő Kalkuttai Teréz emlékének ajánlja. Az új év első vasárnapján ebből a kötetből válogattunk. 

Még jó, hogy nem azt mondja Schmitt Pál, ne hagyjuk, hogy szép szemünk világa a kétes távolba (-hoz?) merüljön, esetleg biztatná a magyar asszonyokat,  hogy légy, ami lennél, férfi, bár már ezen sem csodálkoznék. 

 Cilin Video

Kívánunk boldog új évet, új világnézetet és szabadságot!

„Egy szép május éjjelen, éppen teliholdkor született Lenka. Vajon ezért-e vagy másért, ki tudja, de épp olyan szép kerek lett, mint maga a telihold.

A szülei nagyon szerették, még a csillagokat is lehozták volna neki az égről. Ő mégis magányosnak érezte magát, mert barátai nem voltak.”

– ezekkel a sorokkal indítja útjára Szegedi Katalin, a dundi, vörös hajú Lenkát legújabb mesekönyvében.

Németh Ványi Klári interjúját olvashatják Szegedi Kata illusztrátorral.

A fiatal művészek azon generációjának képviselője, melynek tagjai közül sokan külföldre mentek szerencsét próbálni. Markó Iván együttese, a Fesztiválbalett, a Gérard Michael Bohbot fémjelezte neoklasszikus Art Ballet és a Pécsi Balett után Kozár Eszter is külhonban, a darmstadti táncszínházban talált utat az önkifejezéshez. Legújabb feladata az Ulrike Meinhof – a Vörös Hadsereg Frakció nevű nyugatnémet kommunista terroristacsoport alapítója és ideológusa – életéről szóló mű címszerepe, melyről igen pozitív kritikák születtek a mértékadó német sajtóban. Láng Judit interjújának első részét már olvashattátok, a második részt most adjuk közre.  

A fiatal művészek azon generációjának képviselője, melynek tagjai közül sokan külföldre mentek szerencsét próbálni. Markó Iván együttese, a Fesztiválbalett, a Gérard Michael Bohbot fémjelezte neoklasszikus Art Ballet és a Pécsi Balett után Kozár Eszter is külhonban, a darmstadti táncszínházban talált utat az önkifejezéshez. Legújabb feladata az Ulrike Meinhof – a Vörös Hadsereg Frakció nevű nyugatnémet kommunista terroristacsoport alapítója és ideológusa – életéről szóló mű címszerepe, melyről igen pozitív kritikák születtek a mértékadó német sajtóban. Láng Judit interjújának első részét olvashatjátok. 

Feslik-e, s ha igen, miképp feslik? - teszi fel a kérdést a Beszélő estje a sajtótörvény beiktatása napján, 2011. január 1-én, szombat este 7-kor a Stúdió K-ban (Budapest, IX. ker., Ráday u. 32.).

Beszélő-beszélgetés a sajtótörvényről és szerzői felolvasások a sajtószabadság védelmében soros EU-elnökségünk és a sajtótörvény életbe lépésének első napján.

A beszélgetés résztvevői: Kukorelly Endre, Majtényi László, Simon Éva és Szilágyi Ákos.

A felolvasók: Dragomán György, K. Kabai Lóránt, Kőszeg Ferenc, Kukorelly Endre, Mesterházi Mónika, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tóth Kriszta és Závada Pál. Közreműködik: Fodor Tamás.

Tari Eszter pécsi festőnő korábban is szerepelt már lapunkban, hogy Indonéziában tett tanulmányútjának és ottani munkájának részleteivel ismertessük meg olvasóinkat. A festőnő most egy festményt ajándékozott az ott eltöltött idő emlékére a Yogyakartai Szultánnak – az ajándék átadásáról Marsal Attila készített képes beszámolót. (Itt a festőnő Faktor-sorozatának egyik képét mutatjuk meg, az ajándékozott festmény a cikkben látható.)

A 21. században másképp tekinthetünk Báthory Erzsébetre mint eddig bármikor. Több évszázadnyi homályos magyar irodalmi célozgatást világított meg a szlovák Báthory film, és juttatta eszünkbe a boszorkányperek gyakori okát: a személyes bosszút és bírvágyat. Történelem és a személyiség drámájának új szempontjait Dr. Szádeczky-Kardoss Irma jogtörténész vizsgálta meg. 1993-ban jelentette meg Báthory Erzsébet igazsága című jogtörténeti könyvét. A jogtudóst Németh Ványi Klári kereste fel. A beszélgetés második részét olvashatjátok. 

Nagy magyar analitikusokat idézünk meg Geréb Ágiért. A szerző részt vett a Gerébért szervezett demonstrációkon, és analitikusan értelmezi ’a születésnek’ ezt a mai magyar drámáját, félelmünket a születéstől, a szüléstől és a sorstól. Geréb Ágnes nemzeti bába tevékenységének büntetése valójában a társadalom traumatizálása, terror, a nők és a szülők megfélelemlítése. A nemzet analitikusainak küldetése oldani kollektív sérülésünket.