Motivációk

"Amúgy pedig ma már szerencsére nincs szükségem arra, hogy akármilyen kompromisszumot kössek. Megélek ebből a visszafogott szolgáltatásból is, igaz, így elsősorban fogyni vágyó hölgyekre korlátozódik a vendégköröm. Azt azért hadd meséljem el, milyen illékony is az, amit te erkölcsi határnak tartasz! Ismerek egy külsőleg szerény adottságokkal rendelkező, de irodalmi műveltségében annál értékesebb fordító-tolmács asszonyt, felnőtt gyermekek anyját, aki az egyik fővárosi minisztériumban dolgozik. Őt évek óta érdekli a természetgyógyászat, és több tanfolyamon együtt vettünk részt, innen az ismeretség. Ez a kékharisnya talpmasszázzsal kezdte, majd elvállalt terápiás testmasszázst is, ma pedig már „full service-t” nyújt azoknak a vendégeknek, akik kisebb-nagyobb panaszaik kezeltetésére járnak hozzá, s az egyórás lávaköves szeánszok során megkívánják bájait is."

Uhorski K. András  harmadik esszé-sorozata a városi szexipar bugyrait, a masszázsszalonok világát tárja fel. A bemutatott szereplők immár önállóan, futtatók nélkül élnek és dolgoznak, de árnyékként a háttérben mindig ott settenkedik az ordas realitás, a szegénység rémképe, amit kemény elszánással és lelkierővel viselnek. ICA jószívvel ajánlja az író-kutató Bestiáriumát felelős magyar értelmiségnek, üzletasszonyoknak és szabadságharcosoknak.  Az esszék leleplezik az üzleti erőszak újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik személyes parazitáikat, és a végtelen közvagyon ragadozóit.

Emlékszikrák a Katlanból

 Ülünk a fűben, Nagyharsányban, az Ördögkatlan Fesztivál megnyitóján, két szőke kislány az ölünkbe telepszik. Nem beszélnek, csak a hajunkat húzogatják, miközben Törőcsik Mari elmondja megnyitóbeszédét: „Mi nem vagyunk normálisak...” Bérczes László és Kiss Móni, a fesztivál főszervezői köszöntik az egybegyűlt fesztiválozókat és helyieket.

 Mára Anja Utler 1973-as születésű költőnő verseiből válogattunk. 

tiszta: elválasztani

Burma nevét 1989-ben a katonai junta Mianmarra változtatta, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, hogy jóváhagyja a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsimnek. Az 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett, és a világ száz leginspirálóbb asszonya közé beválasztott Ang Szán Szu Csí azért harcol, hogy egy napon valóban egy demokratikus Burmában élhessen honfitársaival. 

372. § Otthon saját házadban természetesen mindenkit üdvözölnöd kell.
A társadalmi érintkezésben jártas ember mindig meg fogja találni a köszönés megfelelő módját és formáját. Azt a módot, amely aranyközépút a vaskos bizalmaskodás s a hűvös merevség között. 

A megszólítás: 375. § A magyar úri társaságban a nők       a férfiakat vezetéknevükön szólítják és nem urazzák. (A papokat és lelkészeket kivéve!)

376. § A férfiak a leányokat keresztnevükön szólítják és nem kisasszonyozzák, az asszonyoknak pedig megadják az őket megillető címet: nagyságos asszony, méltóságos báróné, kegyelmes asszonyom, ... stb.
Régi jó férfiismerősöket a nők is szólíthatják keresztnevükön.

- Szerinted, ha lenne másvilág, Petőfi nem mutatta volna meg, hol a hullája?

A mai Műhelyben Szőcs Petra Csak szeretett ásni című novelláját adjuk közre, a szerző fotóival. 

Nyaralj regényben! Móricz Zsigmond regényének második része. 

"Ilonka szenvedélyesen vele nevetett, de borzongva nevetett s csodálkozott.Neki egészen elképzelhetetlen volt az az egész élet, ami ott folyik a szerkesztőségben. Most ebben az éjfél utáni órában csak úgy tudott Imrével együtt kacagni, hogy a lelke mélyén folyton azt érezte, hogy őrá is éppen olyan hatása volna ennek a viccnek, mint arra az érzékeny lelkű költőre. Hogy lehet az akasztással játszani? Mint a hóhérlegények. Egész megfázott tőle. De hát ezek folyton ilyen dolgokkal játszanak, ma minden hírlap csalásokkal, sikkasztásokkal, gyilkosságokkal van tele."

Uhorski K. András  harmadik esszé-sorozata a városi szexipar bugyrait, a masszázsszalonok világát tárja fel. A bemutatott szereplők immár önállóan, futtatók nélkül élnek és dolgoznak, de árnyékként a háttérben mindig ott settenkedik az ordas realitás, a szegénység rémképe, amit kemény elszánással és lelkierővel viselnek. ICA jószívvel ajánlja az író-kutató Bestiáriumát felelős magyar értelmiségnek, üzletasszonyoknak és szabadságharcosoknak.  Az esszék leleplezik az üzleti erőszak újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik személyes parazitáikat, és a végtelen közvagyon ragadozóit.

  iCa új sorozatában nyári olvasmányokat kínál mindazoknak,  akik nyaralnának egy jót, de éppen nincs pénzük, szabadságuk vagy nyár. Olvasni akkor is jó, ha válság van és esik az eső, az írás telepátia, az olvasó időutazó.

Rina Huber: Kilenc Nyár - a remény nyomában

 A milliomos nyugdíjas uralkodóosztály ausztrál házaspárja, Felix (sztársebész) és Rina (anya) Huber úgy döntenek, hogy hátralévő éveiket  egy hánykolódó harminc négyzetméteres cellában összezárva fogják leélni, saját vitorlás jachtjukon a Földközi tengeren. Az író nő ausztrál háztartásbeli, nem is hiszi, hogy tudna, írni, vitorlázni, vagy túlélni bármit, csak teszi a dolgát. 

Írok, s nők fogják tollaimat, mondod te. 

Felajzott Eszkaton. Nő, mondom én.

A mai versvasárnapra Csattos Szonja verseiből válogattunk. 

Temple Grandin

 Izland - az elhallgatott  győzelem

A spanyol Voto en Blanco Izlandi szilencium a nyugati sajtóban című cikkét Vajda Iván fordította. Az Irodalmi Centrifuga 3 okból is ajánlja a cikket:

355. § Alapelv, hogy a férfi köszön előre. De egyetlen hölgynek sem fog leesni fejéről a korona, ha ő köszön előre annak a jóismerősének – ha mindjárt férfi is az illető, – aki véletlenül nem vette észre őnagyságát. (Angliában a nő fejbólintással szinte előre köszön a férfinak, engedelmet adva ezzel arra, hogy a férfi őt üdvözölhesse.) 356. § Fiatal leányok náluk sokkal idősebb férfiaknak mindig előre köszönhetnek. 357. § Még valamit szeretnék a fiatal leányok lelkére kötni: visszaköszönéskor legyenek kedvesek azokhoz is, akik nékik talán kevésbé tetszenek. 

 iCa új sorozatában nyári olvasmányokat kínál mindazoknak,  akik nyaralnának egy jót, de éppen nincs pénzük, szabadságuk vagy nyár. Olvasni akkor is jó, ha válság van és esik az eső, az írás telepátia, az olvasó időutazó.

Ausztrália - a nyár csúcsa

Mondj egy ausztrál írónőt! Még így se könnyű, hogy leírom neked, Collin McCullough. Fogalmad sincs, eszik vagy isszák, hogyan ejtik, fiú vagy lány ez a szerző. És még egy ausztrál írónő, Rina Huber. Mindkettőjükkel ezen a nyáron találkoztam, ez a nemvéletlen, együtt többet jelentenek, mint külön. Ha szabadságra vágysz, tarts egy ausztrál hetet, olvass önfeledten.

Javában tart  A Szoptatás Világhete, melynek témája idén a szoptatással kapcsolatos kommunikáció. Ennek alkalmából a gödöllői Szoptatás Támogató Anyacsoport sétát rendez, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, 2011. augusztus 3-án, szerdán: 

Masszázsát szigorúan erotikamentesnek hirdeti, ami az ő esetében azt jelenti, hogy ő és csak ő dönti el, továbbmegy-e a csontzenébe hajló sportmasszázsnál. Az nem kérdés, hogy az ügyfél ezt akarja-e vagy sem: minden új ügyfél már az első alkalommal kéri-követeli, a zömük mégsem kapja meg a „vagy megszoksz, vagy megszöksz” alapon. Néhány, sportszempontból is szóba jöhető-észrevehető vagy pusztán kedves szellemiségű testen azonban ez a hamiskás asszony úgy intézi a dolgokat, hogy gyúrásról paskolásba, majd még gyengédebb érintésekbe mennek át. Ekkor a folyamatvezérlő masszőz megkérdezi, szánna-e még rá valamit a vendég, hogy továbbmehessenek. Ezzel szinte észrevétlenül belecsúsznak a legvadabb, kölcsönös erotikába egészen akár Tilla megköcsögöléséig. Az itt bekövetkező mozdulatoknak, könnyű simításoknak, gyűréseknek, dörzsölésnek, rezgetésnek-paskolásnak, lapogatásnak, hajlításnak, nyújtásnak, és körkörös átmozgatásnak  leginkább csak a játszótérnyi ágy szab gátat, mivel Tilla és az ügyfele ketten egyszerre legtöbbször meghaladják a 250 kilós összesített élősúlyt. A kicsalt extraszolgáltatás tarifája persze borsos, a kiválasztott ügyfelek azonban általában így is valósággal hálásak, hogy tejelhetnek.

Uhorski K. András  harmadik esszé-sorozata a városi szexipar bugyrait, a masszázsszalonok világát tárja fel. A bemutatott szereplők immár önállóan, futtatók nélkül élnek és dolgoznak, de árnyékként a háttérben mindig ott settenkedik az ordas realitás, a szegénység rémképe, amit kemény elszánással és lelkierővel viselnek.

 ICA jószívvel ajánlja az író-kutató Bestiáriumát felelős magyar értelmiségnek, üzletasszonyoknak és szabadságharcosoknak.  Az esszék leleplezik az üzleti erőszak újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik személyes parazitáikat, és a végtelen közvagyon ragadozóit.

 Női lábjegyzetek az irodalomtörténethez

 Móricz és Karinthy beleszól nemzeti önismeretünkbe. 

Móricz Zsigmond népi sőt nemzeti írónk, aki a Nyugatban is érvényes nagyság, saját lapja pedig a Kelet Népe, amit egyszerre írt, szerkesztett és menedzselt. Móricz tananyag és érettségi, a Légy jó mindhalálig és a Hét krajcár írója, dzsentritörténetek és történelmi férfiregények népszerű és tekintélyes szerzője.

A két világháború között Móricz a népi írók jelentős táborába tartozott, népiek voltak a falukutatók, népdalgyűjtők, etnográfusok, dokumentaristák. Az írók egy másik része urbánus volt, az urbánusok modernebb, városi-polgári témákat írtak meg, a Nyugat köre jórészt ilyennek tudta magát.

Ma pedig meglepődve látjuk a nemzeti irodalmunk egyformán erős színeiben mindkét tábort.

 'Nyaralj regényben'

Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól *

 1.

Olyan volt, mint egy periszkóp. Ahogy karcsún, szőkén, kicsit túl fiatalosan kiemelkedett az élet hullámaiból, az volt egyetlen rendeltetése, hogy mindent megnézzen.

Most, hogy becsöngetett a kapun, egyéb okosat nem látván, felpillantott az égre. ...

Mára Elizabeth Barret Browning verseiből válogattunk.

Rád gondolok! - Úgy indázlak körül

Az asszony beleszól Móricz nőtudatú regénye, 1933-ban jelent meg, egy világválság közepén, a városi nők túlélési taktikáit, tanulságait és egzisztenciáját vizsgálja benne, regényesen és hétkrajcárosan. A válság és túlélés ma is aktuális, a női szempont ma is ugyanolyan üde, mintha csak nekünk írta volna a mester ezt a regényt, az Irodalmi Centrifugának.

Charlotte Perkins Gilman 1860-ban született; amerikai szociológus, regény- és novellaíró, a társadalmi reformok híve. "Utópista feministának" is gyakran nevezik, ez a címke leginkább talán Herland című regénye kapcsán tapadt rá, melyben egy olyan társadalomba kalauzolja az olvasót, ahol csak nők élnek, akik képesek voltak megszabadulni a patriarchátus társadalmi berendezkedésben gyökeredző problémáktól. De ne képzeljük férfigyűlölőnek: férjével, gyermeke apjával jó kapcsolatot táplált, s szószólója lett a válással, valamint az apának a gyerekhez való jogával kapcsolatos korabeli problémák megoldásának. Az eutanázia híve is volt, gondolkodása a 19. század végén igen haladónak számított, sőt ma is.

A sárga tapéta című elbeszélés, amely meghozta számára a hírnevet, a női irodalom alapműve lett. Gilman a szülés utáni depresszióról ír, saját élmények alapján. A novellát Rakovszky Zsuzsa fordításában adjuk közre. 

342. § A nagyvilági ember kézszorításával pontosan kifejezésére tudja juttatni az a viszonyt, amely közte és új ismerőse között fennáll. A könnyű és tartózkodó kézfogástól a szívélyességig száz árnyalat áll rendelkezésére. De soha senkinek sem fogja hanyagul odanyújtani kezét és kamaszos hévvel megrázni a másik jobbját sohasem. A kézszorítással elérkeztünk a köszönéshez. Neked kell tudnod, hogy kinek kell köszönnöd. Mi itt csak a köszönés módjáról akarunk szólani.

iCa új sorozatában nyári olvasmányokat kínál mindazoknak, akik nyaralnának egy jót, de éppen nincs pénzük, szabadságuk vagy nyár.

Olvasni akkor is jó, ha válság van és esik az eső, az írás telepátia, az olvasó időutazó.

Nyaralj állatokkal, nem bánod meg :)

Jófejség magaddal vinni nyaralni a kutyádat például, ne hidd, hogy nem élvezi a változatosságot. A Balaton környéke sajátosan döglött idén, nincs légy, nincs szúnyog, madár is alig, a teraszt elborítja a cseresznye, hangya nem hordja, fecske nem hasítja a szemeket.

A baráti ház a Balatonnál állatorvos és pszichiáter tulajokkal bír, és a szekrényben a raffinált rendszer fölött találtam James Herriot könyvét, még sose láttam:

Egy állatorvos történetei – Az élet dicsérete, Gondolat, 1983. Fordította Szász Imre

A címről Csehov jutott eszembe, A körorvos és más elbeszélések, végeláthatatlan nyomor és szenvedés a hómezőkön, de mégis belepillantottam, és mondhatom, két nagyszerű napsugaras napom lett tőle.

 Nem szabad komolyan venni a drogot! Ha mindenki így gondolná, akkor kevesebb probléma lenne vele, mondta Nagy Viktor, a Zuhanórepülés és a Nyócker című filmek forgatókönyvírója. Hozzátette: akik komolyan veszik a drogot, azokból lesznek az alkoholista, depressziós, drogos, junky elfekvők a toxikológián és aztán társadalmi szinten is. Lehet a drogokat úgy kezelni, hogy az ember azzal ne visszaéljen, hanem csak éljen vele.  Az író a mai napig a könnyűdrogok legalizálásának a híve. Nagy Viktor az 1990-es évek közepén egyetemi tanulmányait megszakítva, úgy döntött, hogy inkább a budapesti éjszakai életben próbálja ki magát. Börtönbüntetése elől Spanyolországba menekült, ahol egy átbulizott éjszakán 2001 októberében hét emeletet zuhant, de nem halt meg. A több éves kórházi kezelés alatt írta meg a „Használati utasítás börtönhöz, minden szabadlábon élő, avagy fogvatartott börtönlakónak”, (Konkrét Könyvek Kiadó) melyet producere, Novák Erik adott ki. A könyvből film is készült: A zuhanórepülés. Nagy Viktor író-forgatókönyvíróval tapasztalatairól, a drogról, devianciáról, filmről, közeli terveiről Láng Judit beszélgetett.

 Erotikus masszázs – a legemancipáltabb szexipar

Uhorski K. András  harmadik esszé-sorozata a városi szexipar bugyrait, a masszázsszalonok világát tárja fel. A bemutatott szereplők immár önállóan, futtatók nélkül élnek és dolgoznak, de árnyékként a háttérben mindig ott settenkedik az ordas realitás, a szegénység rémképe, amit kemény elszánással és lelkierővel viselnek. ICA jószívvel ajánlja az író-kutató Bestiáriumát felelős magyar értelmiségnek, üzletasszonyoknak és szabadságharcosoknak.  Az esszék leleplezik az üzleti erőszak újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik személyes parazitáikat, és a végtelen közvagyon ragadozóit.

Híd a generációk között az őszinte emlékezés, ez a "történelem" célja. 

Az Emlékpontok című programból most újabb interjút ajánlunk. Az interjúalany az 1929-ben született Dexler Tiborné, aki arról mesélt a diákoknak, hogyan telepítették ki őt és családját a Hortobágyra. Az interjút a  Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanulói készítették. 

A mai versvasárnapra Debreceni Boglárka verseiből válogattunk. A szöveget a szerző illusztrációival adjuk közre. 

 2011. július 22. gyásznap Norvégiában

A norvég terrorista egy 3. generációs világháború  túlélő. A fél világ ezt a traumát hordozza még mindig, minden generációban. Győztesek és vesztesek a túlélők leszármazottai, a háborús traumák tudattalan hordozói, akik ismételni akarnak bármi áron, de csak a traumát ismételhetik, a vereséget és veszteséget, bármelyik oldalon.  

A hasonlóan traumatizált magyar férfiak a világválság pszichózisában családirtók, feleség- és gyerekgyilkosok, majd hirtelen feltisztulva öngyilkosok és önfeljelentők, hetente van ilyen.

 Az Úrnő adjon békét az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. RIP

Az ember azt hihetné, hogy mi sem könnyebb, mint bemutatni egymásnak két olyan embert, akit ismerünk. Ezzel szemben azt tapasztalhatjuk, hogy ennél az egyszerű műveletnél az emberek nagy része hibák egész sorát követi el.

328.§ Alapelvként jegyezd meg magadnak a következőt: mindig a fiatalabbat mutatják be az idősebbnek, a férfit a nőnek, az alantasabb állásút a magasabb rangúnak, a később érkezőt a már korábban érkezetteknek.
Ha ezt az alapelvet megjegyezted magadnak és levonod belőle a levonható következtetéseket, nem követhetsz el hibát. Félreértésekre különösen az a mondat ad alkalmat, amellyel a bemutatást általában kísérni szokás.

"Két hét fekvés után még nem tud kiegyenesedni, jajgat, a feleséget őrületbe kergeti ezalatt, fájdalomcsillapítót kér, lázmérőt, teát, új takarót, tiszta pizsamát, homloktörölgetést és seggkitörlést. Nem éri el. Még négy hét fűzőhordás, és ezalatt csak reformkonyhás ételeket eszik, megrendeli, a feleség megmelegíti, viszi az ágyba, utána ő a konyhapultnál állva bekap valamit, ez már tényleg ágytól asztaltól, gondolja, de még mindig nem mondja ki, ez a barom képes felvágatni magát, hogy utána, így a férfiklimax küszöbén, súlyos megfelelési kényszer alatt, mehessen újra ágyról ágyra."

A Centrifuga csütörtöki műhelyében a net- és nőirodalom friss hajtásaiból kínálunk ízelítőt, írói pályájuk elején járó szerzők szövegeiből válogatunk. Ma Hegedűs Ágota új novelláját adjuk közre.

"Köszönetnyilvánítás egy volt közrádiósnak két és fél percben a Tilos rádión, a Haza és Haladás című műsorban. Hallgatói betelefonálás.

Soha korábban annyi nő írását nem adták le a Közrádióban, mint amennyit Solténszky Tibor, a Rádiószínház művészeti vezetője és dramaturgja készített el munkatársaival. Szomjas oázis, Dzsungel a szívben, A szív kutyája, Éjszakai állatkert  - A Kitakart Psyché sorozat köteteiből az elmúlt években mintegy hat órányi anyagot, azaz 30 történetet dolgoztak fel a Rádiószínházban és sugároztak az éterbe, mintahogy nemrégiben Lángh Júlia Párizs fű alatt című könyvét is, részletekben. Solténszky Tibor ezzel történelmet írt. Köszönjük neki mindazt, amit a magyar irodalomért tett munkatársaival!"

Katonai prostitúció

"– Tudod, Pavelcsák, itt a terézvárosi Ó utcában emberemlékezet óta bordélyházak is működtek. A mi házunkban persze nem, itt az utcai fronton csak tisztes polgárlakások vannak, mint például a tiétek, és a kispolgáriak körbe a gangon egészen a cselédlépcső melletti, WC nélküli lakásokig. De már a mellettünk lévő ház is, és tovább az egész utcában szinte minden második ház csupa olyan lakásokkal épült, amelyek egy szobából és vizesblokkból állnak. Hát ezek bizony nyilvánosházak voltak, mi tagadás. Te már nagyfiú vagy, látom, hogy kihívásként éled meg – nem így mondta persze, de Valgatha már ilyen „kategorikusan” gondolkodott, emlékezett – a létrán ablakot mosó háztartási alkalmazottatok által alulról nyújtott látványt – hát akkor tudnod kell ezt is."

Uhorski K. András  harmadik esszé-sorozata a városi szexipar bugyrait, a masszázsszalonok világát tárja fel. A bemutatott szereplők immár önállóan, futtatók nélkül élnek és dolgoznak, de árnyékként a háttérben mindig ott settenkedik az ordas realitás, a szegénység rémképe, amit kemény elszánással és lelkierővel viselnek. ICA jószívvel ajánlja az író-kutató Bestiáriumát felelős magyar értelmiségnek, üzletasszonyoknak és szabadságharcosoknak.  Az esszék leleplezik az üzleti erőszak újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik személyes parazitáikat, és a végtelen közvagyon ragadozóit.

Híd a generációk között az őszinte emlékezés, ez a "történelem" célja. 

Az Emlékpontok című programból most újabb interjút ajánlunk. Az interjúalany az 1914-ben született Krausz Mária, aki a háború alatti és utáni idők apácáinak életéről mesél a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulóinak. 

 2011-ben hetedik alkalommal rendeznek konferenciát a magyar nyelvhasználat és a hatalom, a kulturális reprezentációk és az ideológia, a nők és a feminista gondolkodás magyarországi összefüggéseiről. A konferenciasorozat a társadalmi nemi viszonyok és szexualitás szempontjából vizsgálódik, rendezője a Szegedi Tudományegyetemen Társadalmi Nemek Kutatócsoportja, a TNT. 

311. § Hálószobában, ha nem kizárólag te alszol benne, ne dohányozz. Ágyban soha.
Társaságban, különösen nők jelenlétében, nem illik pipázni sem magyar, sem angol, sem bármi más nemzetiségű pipából sem.
313. § Vasúti kocsiban, mielőtt rágyújtanál, még akkor is kérd ki útitársnőd engelmét, ha dohányzóknak fenntartott szakaszban ülsz.
314. § Vigyázz, hogy cigarettád füstje ne szálljon senkinek az arcába se s ne fújjad a füstöt annak a szeme közé, akivel beszélsz.
315. § Szivarod hamuja ne essék se a szőnyegre, se az asztalterítőre.

A Centrifuga csütörtöki műhelyében a net- és nőirodalom friss hajtásaiból kínálunk ízelítőt, írói pályájuk elején járó szerzők szövegeiből válogatunk. Ma Szőcs Henriette Alteregó című, az Aposztróf kiadónál megjelent regényéből adunk közre egy részletet. 

 "Nyomozása ellenére fogalma sem volt, a felesége elhagyta őt, vagy pedig erőszakkal hurcolták el. Szerencsére Lizzy nem hagyott hátra levelet, nem növelte ezzel Ludvig szégyenét. A férjnek kellemesebb volt azt gondolnia, nejét elrabolták. Mire a londoni szalonokban tárgyalták az esetet, már el is hitte, amit mond. Primitív nőrablónak írta le a sejket. Ludvig szerint az arab férfire londoni tanulmányai során az angol kultúrából csak a nők hatottak, és így próbált megszerezni magának egyet. Természetesen a legszebbet, a legártatlanabbat. Lizzy egy idegen országban gyenge nőként hiába ellenkezett."

 Nagy érdeklődésre tarthat számot a Helikon legújabb száma (2011/1-2), amely  egy, a genderkutatás szempontjából is lényeges témával, a test és a szöveg közötti kapcsolattal foglalkozik.  „Komplex ez a viszony már csak azért is, mert a két tényező – mint a pingpong-játékban a felek – oda-vissza passzolja egymásnak a labdát, folytonosan meghatározza (megírja) a másik helyzetét (elhelyezkedését, pozícióját), mint játékosok nem igazán léteznek egymás nélkül„ – írja a  kötet szerkesztője, Földes Györgyi, akinek tanulmánya Szövegek, testek, szövegtestek. A testírás-elmélet irányai címmel pontos és izgalmas összefoglalót ad arról a területről, amit az angolszász területen kutatók body writing, a „franciások” pedig écriture du corps néven ismerhetnek. Földes Györgyi a test és identitás-téma elsősorban irodalommal, (poétikával és narratológiával) kapcsolható pontjaira koncentrál, míg Deczki Sarolta Test, logosz, tánc című tanulmánya az író testet, testírást a fenomenológia felől közelíti meg. 

 Akiknek a férfiak fekszenek le

"Ha valaki azt hangoztatja, a szex elüzletiesítése úgy rossz, ahogy van, mert lealacsonyítja a társadalmat, biztosak lehetünk benne, hogy konzervatív honatya beszél. Ha egy honleány viszont az áldozati jellegre vagy a maffiakapcsolatokra teszi a hangsúlyt, akkor a baloldalt halljuk. Ha pedig úgy beszél valaki, hogy felnőtt emberek magánügye, hogy mit és miért tesznek, feltéve, hogy nincs benne kényszerítés, ott a liberális párt szól. Vannak végül népszónokok, akik bibliai alapon állnak és a jó erkölcs nevében elleneznek mindent, ami lehántaná a nemiségről az embertpróbáló mítoszokat, életreszóló sérüléseket okozó gátlásokat."

Uhorski K. András  harmadik esszé-sorozata a városi szexipar bugyrait, a masszázsszalonok világát tárja fel. A bemutatott szereplők immár önállóan, futtatók nélkül élnek és dolgoznak, de árnyékként a háttérben mindig ott settenkedik az ordas realitás, a szegénység rémképe, amit kemény elszánással és lelkierővel viselnek. ICA jószívvel ajánlja az író-kutató Bestiáriumát felelős magyar értelmiségnek, üzletasszonyoknak és szabadságharcosoknak.  Az esszék leleplezik az üzleti erőszak újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik személyes parazitáikat, és a végtelen közvagyon ragadozóit.

Híd a generációk között az őszinte emlékezés, ez a "történelem" célja. 

Az Emlékpontok című programból most újabb interjút ajánlunk. Az interjúalany az 1939-ben született Székely Sándorné, az interjút a  Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskolai Módszertani Központ diákjai készítették. 

 Mára a tragikus sorsú orosz költőnő, Marina Cvetajeva verseiből válogattunk. 

"Az emberiséget három részre lehet osztani: nők, férfiak, és Margaret Fuller." Edgar Allan Poe.

Margaret Fuller 1810-ben született a Massachussetch-beli Cambridge-ben. Ahogy akkoriban szokás volt, őt is fiúnak várták. Apja, aki neves ügyvéd volt,  hamar megvigasztalódott, s úgy döntött, lányának olyan nevelést fog biztosítani, mintha fiú lenne. Ami abban az időben, ne felejtsük el, nem volt olyan egyszerű. A kis Margaret négyéves korában már írt és olvasott, hatévesen latinul is, majd ehhez jött a német, francia, olasz és görög nyelv. Harmincéves korára New England-szerte ő volt a legtájékozottabb és leolvasottabb – és nem csak a nők között.

A dohányzás: rossz szokás s igazuk volt a tizenhatodik század uralkodóinak, amikor minden eszközzel meggátolni törekedtek, hogy a dohány élvezete az európai országokban elterjedjen. A legszigorúbb büntetések sem riasztották vissza az embereket s a méreg diadalmaskodott. Először a férfiakat tette rabszolgáivá, ma pedig már a női nem egy tekintélyes része is hódol neki. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy sok nő a cigarettát a férfiakkal való egyenjogúsítás jelképének tekinti. Ha a dohányzókról statisztikát csinálnának, az is kiderülne, hogy manapság a dohányzó férfiak száma csökken, a nőké viszont növekedőben van. Láttam már olyan társaságot is, amelyben csak a nők dohányoztak, s a férfiak pedig – szenvedtek a maró füsttől.