Kiss Tibor Noéról Görföl Balázs írt. Görföl Balázs (1984) kritikus, a Jelenkor folyóirat szerkesztője, a PTE Esztétika Tanszék oktatója.

Takács Dóra Katalin felvétele

Miután elolvassátok az esszét, ismerjétek meg Noé (aktuális) kedvenc zenéit is!

Kemény Lilivel Kemény Zsófi író, költő, slammer készített interjút.

Badaling - Kína

Kemény Lili költészetéről Kappanyos Ilona írt. Kappanyos Ilona (1992) az Oxfordi Egyetemen végzett történelem szakon, jelenleg a Kenti Egyetemen kutat a szocialista realizmus témájában.

Párizs

A szerzővel Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő készített interjút.

Kiss Tibor Noé - Selfie

Új rovatunk, az FM-X első szereplője Kiss Tibor Noé író, akinek idén jelent meg második regénye, az Aludnod kellene, a Magvető Kiadó gondozásában.

Fotó: Csordás Kata

George R. R. Martin 1996-ban jelentette meg A tűz és jég dala c. hét részesre tervezett fantasy regényciklusának első kötetét, a Trónok harcát (A Game of Thrones). A szerző eddig öt könyvet publikált a sorozatból, a Királyok csatáját (A Clash of Kings, 1998), a Kardok viharát (A Storm of Swords, 2000), a Varjak lakomáját (A Feast for Crows, 2005) és a Sárkányok táncát (A Dance with Dragons, 2011), (a) The Winds of Winter, illetve (a) A Dream of Spring egyelőre várat magára. Emellett, számtalan a sorozathoz kapcsolódó, annak világában játszódó, vagy a Hét Királyság korábbi eseményeit bemutató regényt és novellát (The Hedge Knight 1998, The Sworn Sword 2003, The Mystery Knight 2010, The Princess and the Queen 2013, The Rouge Princess 2014, The Ice Dragon 2014), egy idézetgyűjteményt (The Wit and Wisdom of Tyrion Lannister, 2013), egy Westeros történetét feldolgozó referencia-könyvet (Elio M. Garcíával és Linda Antonssonnal közösen: The World of Ice and Fire / A tűz és jég világa - A Trónok harca és Westeros ismeretlen históriája, 2014), valamint egy, „kiegészítő” történeteket tartalmazó, gyűjteményes kötetet is közrebocsátott (A Knight of the Seven Kingdoms / A hét királyság lovagja – Történetek A tűz és jég dala világából, 2014).


A tűz és jég dalának korábban is számtalan rajongója volt, a 2011-ben indult HBO-adaptáció azonban még jobban fellendítette népszerűségét. Az Alexandra Kiadó 2014-ben ismét kiadta a „Trónok harca” öt, eddig megjelent, magyar nyelven nehezen hozzáférhető kötetét, és turbógyorsasággal elkészült Martin két, a sorozathoz kapcsolódó, legújabb könyvének a fordítása.
A szerző számtalan díjat nyert A tűz és jég dalával (Hugo-díj – Legjobb novella: Blood of the Dragon 1997, A legjobb dráma-adaptáció: Game of Thrones HBO sorozat, 1. évad 2012 és A legjobb forgatókönyv: Game of Thrones 2. évad Blackwater epizód 2013; Ignotus-díj – Legjobb külföldi regény: A Game of Thrones 2003, A Clash of Kings 2004, A Storm of Swords 2006; Locus-díj – A legjobb fantasy regény: A Storm of Swords 2003 és (a) A Dance with Dragons 2012; World Fantasy Award – Eddigi írói tevékenységéért). Továbbá, sikerét bizonyítja, hogy számos számítógépes, kártya- és táblás játék, figurális és egyéb termék készült a könyv- és a tévésorozat ihletésére.

Kemény Lili első verseskötete, a Madaram 2011-ben jelent meg a Magvető Kiadónál a Petri György-díj folyományaként.
http://www.es.hu/toth_krisztina;kemeny_lili_petri-dijahoz;2011-01-26.html
Ugyanebben az évben a szerző megkezdte a tanulmányait a Szín- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán, ahol 2014-ben diplomázott. Felvételifilmje megtalálható a YouTube-on: http://youtu.be/9nFTFoQiHk0 Szakdolgozatát a lírai filmek szerkesztési, dramaturgiai technikáiból írta. Húgával közös zenekara a Kisszínes, a dalokat felváltva írják.

Berlin, Alexanderplatz
Fotó: Kemény Zsófi

Zilahi Annáról Kemény Lili költő, filmrendező írt.

Zilahi Annával Őze Eszter készített interjút.

Őze Eszter művészettörténet-esztétika szakon végzett az ELTE-n, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművészet-elmélet mesterszakos hallgatója.

Szabó John fotója

Nemes Z. Márió fantasztikus költészetéről Fenyvesi Orsolya írt.

Bach Máté felvétele

Christian Strassegger fotográfus (1967, Graz) 1991 óta foglalkozik grafikával és festészettel. Munkásságának főbb területei: művészi fotó, land art, installációk, objektek.  A legkülönfélébb anyagokkal/technikákkal dolgozik, legyenek ezek talált tárgyak, melyeket új kontextusba helyez. Beton, fa, papír, karton, fém vagy mindennapi tárgyakat alakít át objektté vagy installációkká. Munkáinak egy része „GroWing” munkacímet viselik és szabad ég alatti land art-ot, és installációkat tartalmaznak, valamint „növekvő” objekteket, melyeknél az időtényezőt figyelembe véve megkísérli a különböző gondolatokat és ötleteket élő „anyaggá” formálni, különböző „létezési állapotukban” dokumentálni és a bizonyos pillanatokat/állapotokat konzerválni.
A kiállítás képei cím nélküliek.

A nemzet koncepciója egyre fontosabb kérdés Európában. Mi az, amit a ma társadalmáról, erről a korról mindez elárul? Elegük lett az embereknek az egységes Európa elképzeléséből, az összekapcsolódás és nemzetköziség ideáiból? Mindenképpen szükségük van a nemzetre, mint identifikációs modellre ahhoz, hogy tapasztalják, tulajdonképpen kik is ők maguk? A nemzet elképzelése tartós vagy természetes állami szervezeti formákban mutatkozik meg, amely saját uralkodói formáit, történeteit, mítoszait, hagyományait és szimbólumait legitimálja. Lehetséges-e az irónia a gyakran törvénnyel védett pozíciókkal szemben, s lehetséges-e a sokszor kisajátított, szimbolikus értékek megújulása? (Knoll Galéria)

Kiállító művészek:

Florian Aschka (D), Eperjesi Ágnes (HU), Kundy Crew (SK), Kisspál Szabolcs (HU), Horváth Tibor (HU), Marek Kvetan (SK), Jarmila Mitríková & Dávid Demjanovič (SK), Nemes Csaba (HU), Tara (von Neudorf) (RO), Tomáš Rafa (SK), Gert Resinger (AT), Alexander Raevski (MD), Lawrence Weiner (USA).

Nemes Z. Márióval Tóth Kinga készített interjút.

Kovács Orsi a nyolcadik kerületben dolgozik szociális munkásként, kábítószerfüggőkkel és tűcserével foglalkozik.
Mondik Noémi a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanul képgrafika szakon, negyedéves.


Összeállt egy kiállításra a magyar mikroblogművészet két szubkulturális szupersztárja, Tinemezeketarobotokatkeresitek Orsi és Mondik Noémi. Kovács Orsi a kortárs magyar szörnyűségeket dolgozza fel óriáslajhárokkal és más döbbent, mesebeli állatokkal, Mondik Noémi pedig a Magyar Lakótelepek Paintben Alkotó Canalettója. Mindketten figurálisak, érthetőek, a témájuk az aktuális magyar valóság, mégis viccesek, és kicsit sem vonalasak. És bár a Tumblr-en szereztek popzenei típusú rajongótábort, a való életben, galériákban, rajongók lakásában és köztereken is láthatók a munkáik.
A Microsoft Paint és a hasonló grafikai programok minden számítógépen, tableten megtalálhatók. Lényegük abban áll, hogy kezelésük a végletekig leegyszerűsített, semmilyen speciális szaktudás nem szükséges hozzá - éppen ez adja sajátos vizuális megjelenésüket is. Bárki, bármikor előveheti, és rajzolni vagy éppen jegyzetelni kezdhet, mintha csak egy darab papír lenne a kezében. Kovács Orsi és Mondik Noémi is ezt teszik: megfigyelnek, lejegyeznek - és az interneten megosztanak. Itt élnek a ma Budapestjén, és így örökítik meg, ami körülöttük történik, közvetlen fizikai, illetve politikai környezetükben. Rajzaikon a kiírom magamból a frusztrációkat-féle terápiás jelleg a karikatúra új életre kapó műfajával keveredik.

Nemes Z. Márió (1982, Ajka) költő, kritikus, esztéta. A Technologie und das Unheimliche (http://technologieunddasunheimliche.tumblr.com/) kultúraelméleti fanzine szerkesztője. Önálló kötetei: Alkalmi magyarázatok a húsról (versek, 2006, JAK-L'Harmattan), Bauxit (versek, 2010, Palimpszeszt-Prae.hu) A hercegprímás elsírja magát (versek, 2014, Libri) A preparáció jegyében (tanulmányok, esszék, kritikák, 2014, JAK-Prae). Budapesten él. Honlapja: http://marionettt.wordpress.com/

Fotó: Csutak Gabi
A háttérben Győrffy László
Sikertelen kísérlet a halálfélelem leküzdésére (NZM)
című festménye látható

Zilahi Anna költészetéről Szilvay Máté írt. Szilvay Máté (1990), kritikus, az ELTE BTK-n végzett filozófia, irodalom- és kultúratudomány szakon, jelenleg ugyanitt a századforduló magyar irodalmát kutatja doktoranduszként.

Fotó: Kemény Lili

Pál Dániel Leventét Vécsei Rita Andrea költő, író, a PRAE.HU művészeti portál főmunkatársa mutatja be.

Az elkövetkezendő időszakban a hajdani Körhinta Kör néhány tagját mutatjuk be, először Zilahi Annát, a Körhinta online irodalmi műhely egyik megalapítóját.

Fotó: Magyar Zsófia

Zilahi Anna, 1990, Pécs. Nemzetközi tanulmányok alapszakot végzett, majd nemzetközi gazdálkodás mesterszakra jelentkezett. A 2013/2014-es tanévet a párizsi Sciences Po ösztöndíjas hallgatójaként töltötte. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen elsőéves, intermédián. 2008-ban Lázár Bence Andrással megalapította a Körhinta Kör online irodalmi műhelyt, 2009-től a József Attila Kör tagja. 2008 óta publikál verset és prózát, szerepelt a 2013-as és ’14-es Szép versek antológiában. 2014 tavaszán Testtelen tánc című online elérhető videósorozatának keretében külföldieket kért fel magyar versek felolvasására, így hívva ki az otthonos anyanyelv megszokott percepcióját.

Pál Dániel Leventével Tóth Ditta készített interjút.

Pure Poetry sorozat I.
Fotó: Bach Máté

Deák Csillag és Kölüs Lajos páros-kritikája Gulyás Andrea Minden rendben van című kiállításáról.

Gulyás Andrea 1986-ban született Budapesten. 2006-tól a Novus Művészeti Iskola növendéke volt, majd OKJ-s grafikus szakvizsgát tett. Az egri Eszterházy Károly Főiskola képi ábrázolás, grafika szakirányán 2012-ben szerzett BA diplomát. 2012-től ugyanitt tanul vizuális – és környezetkultúra – tehetségfejlesztő tanár mesterszakon. 2007 óta szerepel műveivel kiállításokon.
Precízen, némely elemében már-már hiperrealisztikusan megfestett művei René Magritte mágikus realizmusát, Giorgio de Chirico metafizikus festészetét idézik. Meghökkentően felnagyított tárgyai szimbolikus jelentőségűek, képei egy elvont, magával ragadó világot tárnak elénk. Az óriási realisztikus emberi szervek, oda nem illő elemek, bizonytalanul kitágított terek, ambivalens anyagok és testek, kifordított tárgyak egészen egyedi asszociációkra adnak lehetőséget.

Cím nélkül, olaj, vászon, 150x200 cm, 2013

Erwin Olaf […] legtöbb képe grandiózus amszterdami műtermében készül díszlettervezők, sminkesek, fodrászok alkotta csapat közreműködésével. A gondosan berendezett enteriőrök a való világ egy szeletét ábrázolják. Olaf saját álomvilágát jobban szereti a valóságnál; képein a külvilág történéseit, illetve a társadalom által tabuként kezelt témákat fordítja le egyéni vizuális nyelvére. Fotói az élet azon részleteit jelenítik meg, melyekről nem beszélünk, átsiklunk rajtuk vagy szégyelljük őket; olyan dolgokat, melyeket nem könnyű dokumentálni. Első ránézésre úgy tűnik, mintha Olaf inkább egy színházi rendező lenne, mintsem fotográfus, de képei egy gondosan megrendezett film képkockáira is emlékeztethetnek.
A világhírű fotós 1959-ben született Hilversumban, jelenleg is Hollandiában él, Amszterdamban. Karrierje elején Robert Mapplethorpe, Helmut Newton és Joel-Peter Witkin pártfogását élvezhette. A stúdiófotózást vegyítve a fotóriporterkedéssel 1988-ban lépett a nemzetközi művészeti színtérre, ekkor nyerte meg Sakkbábuk (Chessmen) című sorozatával a Fiatal Európai Fotográfusok versenyét. Az ezt követő évben a kölni Ludwig Múzeum rendezett kiállítást képeiből. Olaf már 1987-ben elkezdett filmezéssel is foglalkozni, mely azóta ugyancsak meghatározó médiuma művészetének. Filmjei és fotói gyakran párhuzamos történeteket mesélnek el; sorozatait a kiállításokon a hozzájuk készült kisfilmekkel egészíti ki, hogy erőteljesebb hatást érjen el. Az elmúlt években Olaf mozgóképei bejárták a világ vezető múzeumait és filmfesztiváljait egyaránt. Számos nemzetközi művészeti díjjal tüntették ki, többek között 2006-ban a Nemzetközi Colour Díjjal az Év fotográfusa kategóriában. 2008-ban az USA Lucie Díját, 2011-ben pedig Hollandia legnagyobb művészeti elismerését nyerte el, a százezer euróval járó Johannes Vermeer Awardot. Munkái számos jelentős múzeumban megtalálhatóak, a magángyűjtők pedig egy-egy fotójáért sokszor tízezer dollárnál is többet adnak. Hollandia legismertebb fotográfusaként ő készítette az ünnepi portrékat Máxima hercegnőről, a trónörökös negyvenedik születésnapján. - A MODEM kiállítás-ajánlójából.

Erwin Olaf: Az anya, Pirkadat sorozat, 2009, lambda print © Erwin Olaf, a Galerie Wagner + Partner (Berlin) jóvoltából

Pál Dániel Levente (1982) költő, szerkesztő, műfordító. Szépirodalmi munkái 2000, tanulmányai 2002 óta jelennek meg folyóiratokban és antológiákban – a magyar mellett portugál, angol, spanyol, román és török nyelven. Első kötete 2005-ben jelent meg (Sortűz a körkörös éjszakára), a második (Ügyvezető költő a 21. században) 2010-ben, a harmadik (Hogy éltünk, nem hiába) 2013 áprilisában. 2001 és 2010 között játszott több tucat színdarabban és performanszban, rendezett is, egyik mozgásszínházi adaptációjának premierje (Euripidész: Bakkhánsnők, 2004) a ciprusi Paphos Odeonban volt. 2003-tól a Prae c. irodalmi folyóirat szerkesztője, 2006-tól a PRAE.HU általános művészeti portál alapítója és főszerkesztő-helyettese, 2008-tól a Gyógypedagógiai Szemle Online főszerkesztője. 2012-ben a European Union Prize for Literature magyar zsűrijének elnökévé választották. 2012 januárjától az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője. Honlapja: paldaniel.wordpress.com

Žirje szigete
Fotó: Durmits Ildikó

Harmadszor is JAKkendő-díj

A pályakezdő, kötettel még nem rendelkező prózaíróknak szóló JAKkendő-díj 2014 őszén ismét kiírásra kerül.

Naomi Devil (Budapest, 1987) magyar festő, tervezőgrafikus, designer. Bécsben és Budapesten él és dolgozik. Az álomvilág és a legszentebb vágyak határát súroló képeivel egyszerre lép a múltba, és egyszerre tart a jelenbe. Átiratai (átfestései) egyéniek, szimbolikusak, sőt polemikusak, mert reflektálnak a mai fogyasztói világra, vizualitásra. Az aranykort idéző festési módja és tárgya ikonikus és merész túllépés is a hagyományhoz képest. Deheroizálja hőseit, akiknek isteni és emberi méltósága átragyog a képeken, de valami fricska, ficam mindig található ebben a sejtelmes világban. Symbol Art Galéria-beli kiállításáról Deák Csillag és Kölüs Lajos írt páros-kritikát.

Danaé és az aranyeső

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Magyar Filmakadémia közreműködésével 2014. október 13-19. között rendezi meg az első Magyar Filmhetet, melynek keretében az elmúlt 3 év filmtermésével, 332 benevezett alkotással ismerkedhet meg a szakma és a nagyközönség a Cinema City MOM Park moziban. A rendezvény az Oscar-díjas Kertész Mihály Jászai Mari főszereplésével 100 éve forgatott filmje, A tolonc ősbemutatójával kezdődik a MÜPÁban.

Elindult az online hallgatható Open Air Rádió, melynek vezető szerkesztője Baksa-Soós Attila. A budapesti Akvárium klubban található látványstúdióból közvetítenek.

Bokodi Balázs könyvéről, a Szuicidrománcról, Hungler Tímea filmkritikus írt.

Moizer Zsuzsa (1979. Budapest) 2004-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 2006-ban Smohay János díjat, 2005-ben Strabag díjat nyert. Művei számos magángyűjteményben, és jelentős hazai múzeumok anyagában is megtalálhatók. Dolgok c. kiállításáról Deák Csillag és Kölüs Lajos páros-kritikáját olvashatják.

Orbán Jolán egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója írt rövid esszét Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem BEST OF DIPLOMA 2014 c. kiállításáról íródott kritika rövidített változata az Új Művészet folyóirat szeptemberi számában jelent meg. A cikk teljes terjedelmében az Irodalmi Centrifuga oldalán olvasható.
Az olvasók megértésében bízva, az X-MEN mai napra tervezett bejegyzését jövő szerdán tesszük közzé.

Deres Kornéliával Izsó Zita készített interjút.

Deres Kornélia

Ez alkalommal a FEM-X II. részében baráti bemutatást közlünk. Deres Kornéliáról Fenyvesi Orsolya írt.

Interjú Bokodi Balázzsal.

1987-ben született Miskolcon. Költő, kritikus, szerkesztő. Tanulmányait az ELTE BTK magyar és angol szakjain végezte, 2011-től ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója, jelenleg doktorjelöltje. Kutatási területe a színházi intermedialitás. 2003 óta publikál. Verseit eddig német, szerb, szlovén és bolgár nyelvre fordították le. Első verseskötete: Szőrapa (2011, JAK-füzetek), amely elnyerte a legjobb első kötetért járó Makói Medáliák-díjat. Antológiákban: Szép versek (2013), Szép versek (2012), Szép versek (2011), Telep-antológia (2009).
Az utóbbi időben tartott színházelméleti-történeti előadássorozatot a Pesti Bölcsész Akadémia keretében, kutatott 2 hónapot DAAD-ösztöndíjasként a kölni Schloss Wahn színháztudományi gyűjteményében, szervezett felolvasó-színházi sorozatokat a JAK és Merlin/Átrium/Trafó közreműködésével, részt vett több hazai és nemzetközi konferencián, hirdetett igét esküvőn, lekésett egy repülőt, menyasszony lett. Jelenleg a Visegrad Literary Residency programnak köszönhetően 3 hónapot tölt Prágában, ez idő alatt második kötetén és disszertációja utolsó fejezetén dolgozik, lesi a vízköpőket.
Tagja a JAK-nak, a FISZ-nek és a Színházi Kritikusok Céhének. Eddig többek között az alábbi folyóiratokban jelentek meg írásai: Alföld, Bárka, Csillagszálló, Élet és Irodalom, Ex Symposion, Híd, Hitel, Holmi, Irodalmi Jelen, Irodalmi Szemle, Iskolakultúra, Kortárs, Kalligram, Kulter.hu, Magyar Napló, Magyar Narancs, Műút, Prae, Prae.hu, Revizoronline.hu, Spanyolnátha, Symbolon, Symposion, Színház, Szinhaz.net, Theatron, Tiszatáj, Új Forrás, Új Nautilus, 7ora7.

Izsó Zitáról - Haraszti Ágnes esszéje.

Fotó: Ayhan Gökhan

X-MEN sorozatunkat a szatirikus hangvételű fekete komédia, a Szuicidrománc szerzőjének bemutatásával indítjuk. Első körben Bokodi Balázs egyik morbid, gyenge idegzetűeknek - és 12 év alattiaknak - nem ajánlott novelláját, valamint sajátos "mini önéletrajzát" olvashatják.

Tudom, hogy sokkal jobban mutatna itt pár puccos egyetem, írókör neve, de sajnos ezekkel nem tudok szolgálni. Mégsem gondolom, hogy ezek kihagyott lehetőségek lettek volna, hiszen a jegyzetelés helyett fogtam magam, és felkerestem Salingert, Ellist…
... Palahniukot, Burgesst, Rejtőt, Hrabalt, Bukowskit, Parti Nagyot, Hunter S. Thompsont, Irvine Welsh-et, Selbyt, McInerneyt, és az unalmon túlig olvastam őket. És ezeket az időket nem cserélném fel semmire.
Még egy harvardi ösztöndíjra sem.
Egy New York-i írókörre sem.
És azt hiszem, nincs egy különös történetem se, amire azt mondhatnám: Igen, ezért és ezért akarok író lenni. Egyszerűen csak történeteim vannak, amiket el akarok mesélni…

Bokodi Balázs novellájával indul a Centrifuga három részből álló új sorozata, az X-MEN!
A fiatal férfi irodalmárok bemutatásából nemcsak az derül ki, hogy milyen szerzők, hanem az is, hogy milyen férfiak költőink, íróink, mennyire izgalmas, sokoldalú személyiségek, miként viszonyulnak a női nemhez, illetve hogyan élik meg férfiasságukat, férfi-létüket, nemi szerepeiket. Emellett pedig az is kiderül majd, hogyan látják őket a nők!    

Izsó Zitával Fenyvesi Orsolya készített interjút.

Izsó Zita Színről színre c. új kötetét Deres Kornélia költő, irodalomtörténész mutatja be.

Izsó Zita dedikálja Tengerlakó c. kötetét
83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok, 2012, FISZ stand
Bolla Dávid fotója

Gryllus Dorka, Hoyer Mária, Szvetelszky Zsuzsa, Winkler Nóra, Jakabos Zsuzsa, Miklósa Erika… Csupán néhány név a 88, saját területén rendkívüli teljesítményt nyújtó, példaértékű magyar nő közül, akiket Fábián Évi egy kötetbe rendezve mutat be saját objektívén keresztül a szeptember 8-án megjelent Nők Magyarországon 2. című portrékönyvében.

Izsó Zita a magyar kortárs költészet figyelemre méltó képviselője. Sorozatunk első részében az elmúlt napokban megjelent új kötetének anyagából közlünk válogatást.

Izsó Zita 1986-ban született Budapesten. 2007 óta publikál verseket és műfordításokat. 2005 őszén testvérével közösen írt drámájával megnyerte a Magyar Rádió IV. Ifjúsági Színjátékíró Versenyét.
Első kötetére (Tengerlakó, FISZ, 2011.) Gérecz Attila-díjat kapott, második könyve az elmúlt napokban jelent meg a PRAE.HU-Palimpszeszt Kiadó gondozásában (Színről színre, 2014). Jelenleg a FISZ világirodalmi sorozatának szerkesztője, valamint a PPKE Doktori Iskolájának hallgatója. az Átjáró kulturális-közéleti blog alapítója, melyet Ayhan Gökhannal közösen szerkeszt:
ayhanizso.blogspot.com

Izsó Zita költő, író, műfordító baráti hangvételű esszéje - Fenyvesi Orsolyáról.

Fenyvesi Orsolya és Damien Bonneau előadása a RoHAM Bárban
(2013. november) 

Üvegplafon - Meddig terjed a nők szabadsága
Túl nőn és férfin - transzok* és a nemi identitás

Fenyvesi Orsolyával Deres Kornélia költő, irodalomtörténész készített interjút.

Fotó: Bach Máté