Miklya Anna - Nagy Katáról.

Deák Csillag és Kölüs Lajos páros-kritikája.
Tihanyi Anna (1979, Budapest)
A Berlin bhf. (pályaudvar) egy megrendezett fotósorozat, amit magyar írók Berlin-élménye inspirált. Koncepciómat olyan szépirodalmi szövegekre alapoztam, melyek hangsúlyozzák Berlin átjárhatóságát, az átutazók tranzitérzését, és közben a saját szorongásaimmal kapcsolatos kérdéseket is feszegetik. Berlin nem csupán projekció, de önreflexióként is jelen van az írásokban, és a fotóimon is. A jelenetek mindegyike belső térben játszódik, tértől és időtől elszakadva. A szövegek nem egy adott képet illusztrálnak, inkább egy átfogó érzést fejeznek ki és lépnek dialógusba a fotókkal. Képeimmel hangsúlyozni szeretném az idegenség és közelség problematikáját, a magány és az elidegenedés jelenlétét, az állandó kitaszítottság érzését és a vágyat, hogy be- és elfogadjanak bennünket. (Tihanyi Anna, 2014.)

Silard Isaak (Izsák Sipos Szilárd) 1977-ben született Herceglakon, Horvátországban. 1998 és 2004 között teológiát tanult a komáromi Selye János Egyetemen. A mostani tárlat az első önálló bemutatkozása Budapesten. A művész jelenleg Bázelben él.
Deák Csillag és Kölüs Lajos páros-kritikája.

Szabó Tibor Benjáminnal Szabó Imola Julianna készített interjút.

Nagy Katával Deres Kornélia készített interjút.
Deres Kornélia (1987) költő, szerkesztő, a KRE BTK oktatója. Az ELTE BTK-n doktorált, első verseskötete (Szőrapa, 2011) elnyerte a Makói Medáliák-díjat. 2003 óta publikál. Verseit eddig cseh, német, szerb, szlovén és bolgár nyelvre fordították le.

Nagy Kata lírájáról Győrfi Kata költő írt.

Szabó Tibor Benjámin 1976-ban született Gyulán. Két gyermek édesapja.
2006-2010 között a Bárka folyóirat online magazinjának szerkesztője volt, 2010-ben a Veszprém.hu portál főszerkesztőjeként dolgozott, 2011-2014 között az Új Könyvpiac könyvszakmai magazin felelős szerkesztője volt. Jelenleg az Athenaeum Kiadó főszerkesztője. 2004-től publikál szépirodalmat, irodalomkritikát a magyar nyelvterület különböző folyóirataiban. Csapody Kingával párban a Szépírók Társasága tehetséggondozó programjának és alkotótáborának [Ir(T)áS] szervezője és mentora. Kötetei: A ciprusi király, regény (2004), A lányos apák puskája, elbeszélések (2007), 47 [Démonok ideje], regény (2009), Kamufelhő – Hűtlen apák könyve, elbeszélések (2012), EPIC – Az első küldetés, regény (2014).

Nagy Kata verseskötete a JAK-nál jelenik meg, Kényelmes válaszok a félelemről címmel, 2016-ban.

A szerző - önmagáról:
Nagy Kata vagyok, 1986-ban születtem Dunaújvárosban, ahol lesnek az emberekre a víztornyok. Verseket írok, irodalmat tanítok és gyereket nevelek, de ha bármi lehetnék, csavargó lennék - egy igazi clochard a régi szép időkben.

Gerőcs Péterről Ivánovics Petra írt.
Petra - önmagáról: „Pszichológus vagyok, bölcsész és kíváncsi. Szeretem a flat white-ot és Ligetit. Kiskoromban űrhajós szerettem volna lenni.”

Deák Csillag és Kölüs Lajos páros-kritikája: Erőss István a Vízivárosi Galériában.

Erőss István (1964, Csíkdánfalva, Románia) grafikusművész, tanszékvezető egyetemi docens, Munkácsy-díjas képzőművész. A hazai képzőművészeti élet meghatározó egyénisége, aki nemzetközi szerepléseivel külföldön is kivívta elismertségét. Természeti, társadalmi és személyes lét összeforrva létezik munkájában, művészeti felfogásának lényege, hogy összefüggésrendszerében nyitott, továbbgondolásra alkalmas, interaktív viszony jöjjön létre. Nemzetközi művésztelepeken rendszeresen meghívott alkotó, aki a természetművészet sajátos formáját műveli, amely mentes a nosztalgikus elemektől, ember és természet ellentmondásos és összetett viszonyát tárja fel. Installációi a képzettársításokat generáló kulturális különbségek párosításával, hétköznapi anyagok átminősítésével, kulturális szokások újraértelmezésével egzisztenciális problémákat is feszeget. (Gaál József)

Harmincezer evőpálcika, részlet

Miklya Annáról Tóth Júlia írt.
Tóth Júlia Éva 1988-ban született Debrecenben, újságíró, irodalomkritikus, művészeti menedzser, az Articsóka online kulturális magazin főszerkesztője. 2008 óta jelennek meg kritikái, interjúi, cikkei főleg irodalmi, képzőművészeti és kulturális témákban. 2012 óta festészettel és zenével is foglalkozik.

2015. február 16-án a blog.hu csapata zárolta egyik bejegyzésünket, FEM-X rovatunk Miklya Annát bemutató sorozatának első, új verseit közlő részét. Megkeresésem után arra hivatkoztak, hogy „jogi kifogás érkezett ellene” és „jogászaik állásfoglalása alapján a kifogás jogos”.
„A zárolás lényege, hogy a poszt teljes egészében és módosítás nélkül megmarad, csupán nem elérhető a külvilág számára és Önök sem tudják módosítani. Ennek lényege, hogy egy ilyen jogvitás esetben kvázi hibernálva van a poszt és adott esetben, ha sikerül jogi eszközökkel védeni a poszt létét, akkor az visszakerülhet publikus nézetbe. Erre jelen esetben kevés esély van, de ha változik a helyzet, mindenképp jelentkezem.” – zárta le a témát harmadik levélváltásunkat követően a blog.hu projektmenedzsere.
Ezzel az esettel kapcsolatban szeretném közzétenni az Irodalmi Centrifuga nevében véleményem, valamint a szerző facebook-oldalán megosztott levelét. Mivel Miklya Anna verseit hiába szerkeszteném be újfent – hiszen cselekedetem újabb „cenzúrázást” vonna maga után –, mai bejegyzésünk végén megosztom kedves olvasóinkkal a linket, amin keresztül elérhetik a költőt és alkotásait. – Debreceni Boglárka, főszerkesztő

Írásbeli beszélgetés Gerőcs Péterrel, 2015. január.
Kérdező: Márton László (Budapest, 1959) író, drámaíró, műfordító, esszéista, tanár.

Miklya Annával Szőcs Petra (Kolozsvár, 1981) költő, filmrendező, egykori lakótársa készített interjút.

Kollár Árpád  Milyen madár című gyermekvers kötetéről Salah Rana irodalmár, kritikus írt.

Gerőcs Péter, a Zombor és a világ (2010), a Tárgyak (2012) és A betegség háza (2013) c. könyvek szerzője idén új regénnyel jelentkezik!

1985-ben születtem Budapesten, ami azt jelenti, hogy e megjelenés pillanatában néhány hónap választ csak el a harmadik X-től.
Tizenhárom évesen kezdtem írni.
Esztétika-magyar szakon végeztem az ELTE-n (utolsó eresztés a régi, öt évesből).
Jelenleg ugyanitt, az esztétika szakon doktorálok.
Ötven-hatvan publikációm jelent meg folyóiratokban (elsősorban novella és regényrészlet, másodsorban kritika, valamennyi esszé és egy darab fordítás).
Ezen kívül három könyvem látott napvilágot, épp csak pár hónap múlva jön ki a negyedik.
Ebből kettő elbeszéléskötet volt, utóbbi kettő regény.
Második szakmám a videó- és dokumentumfilm-készítés.
Legfontosabb hobbim a bickli (azért nem használok igeképzőt, mert nem csak hajtani szoktam, hanem építeni, venni, szerelni is).
Második legfontosabb hobbim (ez még mindig számottevő) a főzés. Ez olyannyira fontos, hogy egy időben konyhát is vezettem egy cég dolgozói számára.

Verebics Ágnes (1982, Enying) 2006-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol Tölg-Molnár Zoltán volt a mestere. Munkáiban változó intenzitással, de folyamatosan és kitartóan foglalkozik az emberi testtel, mint ábrázolt „tárggyal”, mint tartalmakat és jelentésrétegeket hordozó motívummal. A mai technikák sokféleségét messzemenően kihasználva fotózza, festi, applikálja művein újra és újra az emberi testet, testrészeket. A test hol fedetlenül, hol pedig jelentőséggel bíró öltözetben jelenik meg képein, gyakran az extremitás határát súrolva. Valamiért vonzódik a furcsa, gyakran torz, génhibás, vagy csak különös megjelenésű emberek, állatok ábrázolásához, és a torzult nyugati (vagy éppen keleti) kultúrák által kitermelt extrém figurákhoz. Legújabb sorozatán mezítelen, de mégis eltakart női testeket látunk, amelyeken az öltözet a legszebb női szőrzet, a haj. (MissionArt)

Miklya Anna verseiről Nagy Kata írt.
Nagy Kata 1986-ban született Dunaújvárosban, Budapesten végzett az ELTE-BTK magyar- és filmelmélet szakán. 2006 óta jelennek meg versei többek közt a Prae-ben, a Műútban, az Élet és Irodalomban, a Mozgó Világban.

Hartay Csabáról Horváthné Csoszó Gyöngyi magyar nyelv- és irodalom, mozgóképkultúra- és médiaismeret szakos középiskolai tanár írt.

Erdélyi Gábor (Budapest, 1970) a 90-es évek elején induló generáció kiemelkedő képviselője. Redukált, monokróm jellegű festményei mellett "selyemfestmények" készítése jellemzi. Művészetének alapkaraktere az elegáns, visszafogott, finom alkotásmód, a hűvös, megbontatlan, síkfelületek alkalmazása. Minimalista festményein szinte észrevehetetlen a színbeli módosulás, a van és a nincs határán egyensúlyozó rejtett motívumok jelennek meg rajtuk. A képek koncentrált, meditatív tere sosem elidegenítően hideg, hanem érzékien játékos; az egészen apró részletek, a visszafogott fakturális hatások végtelen szabadságot sugároznak. A festmény és a keret, a vászon és a ráma, a lehatárolt tér és a külvilág viszonyát járják körül alkotásai. Már egy korai, 1994-es objektje is a szegély kérdésével foglalkozott, a diplomamunkájaként elkészített sorozatban pedig a képformátum síkbeli jellegzetességének megtörésére törekedett: a vásznat "elmozdította", és bebújtatta a vakkeret lécei közé. Az 1999. évi XLVIII. Velencei Biennálé magyar résztvevője. (Artportal és Dékei Kriszta)

Miklya Anna vagyok, huszonhét éves vagyok, anya vagyok, futó vagyok, író vagyok, folyton szorongok, folyton boldogság és boldogtalanság között vagyok. Szeretek utazni, de azt ki nem? Szeretem, ha van lehetőségem új dolgokat tanulni, és szeretem, ha azt mondják, annyira jó vagy, nincs is szükséged több tanulásra; és azt is szeretem, amikor végül kiderül, hogy de mégis. Nagyon szeretek szövegekkel dolgozni: semmi más nem érdekel a világon, semmi normális munka, semmi pénzkereső aktivitás, úgyhogy ebben ragadtam. Most éppen egy trilógiának indult és monstre nagyregénnyé transzformálódó ifjúsági scifin és egy versesköteten dolgozom. A versek közel tíz éve gyűlnek. Még nem tudom, mi lesz a sorsuk, de meg fogom őket mutatni. Mondjuk itt. Talán egy kötetben is. Mindenfélét írtam már, főleg prózát, és azt hiszem, ha olvasóm lennék, szeretném olvasni is magamat. Nem azért mintha hibátlanul szólalnék meg, hanem mert őszintén. Ha olvasó lennék, szeretném az őszinteséget, akkor is, ha időnként dadog, vagy zavarban van.

Géczi János (1954) József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató Turi Tímea által ihletett versét olvashatják.

Turi Tímea portréja - Molnár Jacqueline munkája az Aranysityak című gyerekirodalmi antológia számára készült

Hartay Csabával Bajtai András készített interjút.
Bajtai András költő, újságíró, 1983-ban született Szegeden. 2002 és 2008 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom, illetve összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója volt. Alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak. A Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog szerkesztője. Eddig három verseskötete jelent meg, 2013-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, 2014-ben Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjra jelölték.

Turi Tímeával Szegő János (1982) irodalmár, a Magvető Kiadó szerkesztője készített interjút.

Turi Tímea új kötetéről Szűcs Teri írt.
Szűcs Teri 1975-ben született, irodalomtörténész, kritikus, kortárs magyar irodalommal, holokausztirodalommal és magyar roma irodalommal foglalkozik.

Haraszti Ágnes felvétele

2014 egyik legbátrabb könyve Csehy Zoltáné.  (Szodoma és környéke. Homoszocialitás, barátságretorika és queer irányulások a magyar költészetben. KALLIGRAM, Pozsony, 2014.) 

A szlovákiai magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus kötete időrendben Janus Pannoniustól a kortárs költők műveinek elemzéséig mutatja be az életet és irodalmat termékenyen átszövő meleg motívumokat és retorikai alakzatokat.  A monumentális munka tartalomjegyzékét átböngészve máris elcsodálkozhatunk Csehy nézőpontjának érvényességén, és a századokon át láthatatlan meleg áramlatok gazdagon gyümölcsöző túlélésén. 

A kötetben a magyar és meleg irodalom ikonjainról olvashatunk, többek között a Centrifuga számos szerzőjéről. Az itt közölt részlet Gordon Agáta verseire és költői alteregóira vet egy pillantást. Jellemzőjének tartja a kombinatorikusságot, radikalizmust, nyelvi innovációt - amivel egész tartományokat hódít meg a női irodalom számára.

Transz-spirál -- Közelítések Kun Ágota, Gordon Agáta és József Etella verseihez.

A magát „népi leszbikus íróként” definiáló Gordon Agáta, kedveli a műfajok közti átjárhatóságot: a szöveg hagyománytörténeti instabilitását. Nézőpontja radikális, a magát „szubeurópai etnoqueer art-sámánnak” nevező művészidentitás esetenként sokkal közelebb áll a leszbikus-gay aktivizmus klasszikus formáihoz, mint a queer magatartáshoz. Prózája és költészete egyaránt elkötelezett, angazsált karakterű szocio-kulturális küzdelem, a diverzitás erkölcsi univerzumát a másság tiszteletben tartásának kategorikus imperatívusza határozza meg. 

Hartay Csaba 1977. június 16-án született Gyulán, gyerekkorát Szarvason töltötte. 1996-ban érettségizett a szeghalmi Péter András Gimnáziumban. 1997-ben jelent meg első verse a Sárkányfűben, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit többek közt a Kalligram, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, az Alföld, a Bárka, a Prae, a Tiszatáj, a Műút, a Forrás, az Új Forrás, a Kortárs, a Palócföld, a Magyar Napló és az Irodalmi Jelen közölte. Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek. Családi vállalkozásban egy szarvasmarha telepen dolgozik. Legutóbbi könyvét, a Lerepül a hülye fejetek című regényét, a Podmaniczky Művészeti Alapítvány adta ki. Korábban 7 verseskötete látott napvilágot.

Turi Tímea 1984-ben született Makón. 2008-ban végzett a szegedi bölcsészkar kommunikáció és magyar szakán, később ugyanitt az Modern Magyar Irodalmi Tanszék doktori hallgatója. Budapesten él. Dolgozott újságíróként, volt a Bartók Rádió kulturális műsorainak külső munkatársa. Tanulmányai, kritikái és versei olvashatók a Holmi, a Kalligram, a Műút, a Jelenkor, a Tiszatáj, a Forrás, a 2000 és az Élet és Irodalom lapokban. 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője. Verseskönyvei: Jönnek az összes férfiak (Kalligram, 2012) és A dolgok, amikről nem beszélünk  (Magvető, 2014).

Nemes Z. Márió írása.

Csepregi Jánost Elekes Dóra író, műfordító, az Európa Könyvkiadó szerkesztője mutatja be.

Csutak Gabi interjúja Nagy Márta Júliával.
Csutak Gabi prózaíró, kulturális újságíró, a litera.hu szerkesztője. Írásait főként a Műút, a Tiszatáj, a Látó és a litera.hu közölte. Szereti hallgatni mások történeteit és közben új városrészeket felfedezni, például Zugló-túrán Nagy Mártival.

Nagy Márta Júlia kötetéről Balajthy Ágnes írt. Balajthy Ágnes kritikus, a Szkholion és a JAK-füzetek szerkesztője, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója.

Interjú Csepregi Jánossal.

Fotó: Faragó Tibor

Kölüs Lajos kritikája Incze Mózes kiállításáról.

Incze Mózes (1975, Barót, Románia), 2000-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mestere Nagy Gábor volt. Incze Mózes festészete a realizmust és a szürrealizmust elválasztó határvonalon egyensúlyozik. Realista, amennyiben többnyire valósághű emberalakokat jelenít meg, és szürrealista a figurák helyzetei, a térkezelés tekintetében. A helyszín ismeretlen, de akár ismerős is lehet, semleges és mégis sokatmondó, az az érzés foghatja el a nézőt, hogy az emberiség tudatának senki földjén jár. Incze Mózes festészetét kényes egyensúlyú narratíva jellemzi, hasonló helyszíneken hasonló alakokat látunk más-más szituációkban, amelyek ugyanannyira tűnhetnek általános kérdésfelvetésnek, mint egy bibliai jelenet újraértelmezésének, vagy akár mindennapi problémáink megjelenítésének egy steril környezetben. A képek által elmondott történetek sosem teljesek vagy lezártak, ez pedig magukra a képekre is igaz, vizuálisan is megvalósul az irodalmi jelleg. Rejtélyes ablakok, csapóajtók nyitnak újabb világokat a festményen belül, sokszor visszaköszön a kép a képben motívum, amely fokozatosan ülteti el bennünk a gondolatot, hogy talán mi magunk, a mi valóságunk is olyan látvány, amelyre valaki valahonnan egy ablakon át tekint, éppen úgy, ahogy mi tesszük Incze Mózes festményeinek világával. (Társalgó Galéria)

Nagy Márta Júlia első kötete (Ophélia a kádban) a tavalyi könyvhétre jelent meg. Most új verseiből közlünk válogatást.

Nagy Márta Júlia 1982-ben született Debrecenben, 2001 óta Budapesten él. Tanulmányait az ELTE BTK magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakjain végezte. 2010 óta publikál, verseit a Jelenkor, a Holmi, a Műút, a Kulter.hu, az Apokrif Online, a Palócföld, a Félonline, a Litera, a Szkholion, a Tiszatáj, az Élet és Irodalom, a Várad és a SzIF Online közölte, antológiák közül a 2014-es Szép versekben debütált. Ophélia a kádban című első kötete 2014-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban. A József Attila Kör tagja.
A versek mellett kritikákat és beszámolókat is ír, interjúkat készít, felolvasóesteket szervez. Kertvárosokban biciklizik és fényképezi a romos épületeket, meg az udvarokat.

Fotó: Szőcs Petra

Kemény Zsófiról Kupa Julcsi írt. Kupa Júlia (1988) magyar-francia szakot végzett. 2009 óta ír és publikál rövidprózákat (Kalligram, Műút, Vörös Postakocsi…), 2012 óta slammel, többször volt dobogós, kétszeres Slam Poetry OB döntős. A Hajtűkanyar irodalmi csoport tagja. Tizennyolc éve zongorázik.

Csepregi János 1980-ban született Pécsett, gyermekkorát Simontornyán töltötte, jelenleg Budapesten él.
Magatartászavaros gyerekként írtak róla szakdolgozatot, csapták ki innen-onnan, mégis 12 éve dolgozik szociális területen, 6 évig kifejezetten bántalmazottakkal foglalkozott.
Pedagógiai, teológiai és mentálhigiénés tanulmányokat folytatott.
Eddig 3 önálló kötete jelent meg: Mindennapi legendák (novellák), Ímé, a test... (haláltematikájú versek édesanyja elvesztéséről), Az amerikai fiú (fejlődésregény, a '80-as évekből). Jelenleg 2 másikon dolgozik: Morgensternt tiszta papírra – 1942 (verseskötet) és egy mesekönyv, ami talán nem is elsődlegesen a gyerekeknek szól, hanem a szülők és a gyerekek közti párbeszéd elősegítését szolgáló történetekből épül majd fel. Válás, betegség, iskolai szorongás, olyan félelmek egy kisfiú szempontjából, amik leküzdéséhez szükség lenne a szülőre és amikről a szülők sokszor mégsem beszélnek gyermekükkel.  

A Centrifuga idén is rendkívül sikeres évet zárt. Új sorozataink, a FEM-X, az FM-X, a Meeting és az X-MEN fiatal magyar és külföldi szerzők sokoldalú bemutatását tette lehetővé. Az Epizódban számtalan recenziót, programajánlót, programismertetőt és kiállítási kritikát közöltünk, a Kreativity rovat cikkeinek segítségével pedig arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy milyen szerepet játszanak különböző művészeti ágak az önismeretben, hogyan teheti a művészet élhetőbbé mindennapjainkat.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden kedves szerzőnknek fáradhatatlan munkájáért, és annak a több ezer olvasónak, aki ellátogatott oldalunkra, nyomon követte tevékenységünket! Remélem, 2015-ben is megtisztelnek jelenlétükkel!

Szabó Lőrinc versével kívánok boldog, sikerekben, örömökben gazdag új évet!

Szeretettel,

Debreceni Boglárka

Kemény Zsófival Borda Réka készített interjút.

Fotó: Pereszlényi Erika

Én még sosem - Fehér Renátó könyvajánlója.

Elővettük a szánkót, amit a gyerekeknek rejtegettem a balatoni nyaraló kamrájában..?  Mert most, amíg nincsenek még itthon szeretném kipróbálni, csak hogy minden rendben van-e vele biztonsági szempontból. Na jó, igazából szánkózni szeretnék, nem tagadom, fölösleges is, úgyis ismersz. Húzlak majd én is, de kérlek előbb Te engem. A szánkóra fekszem és az eget csodálva várom, hogy induljunk. Apró pelyhekben esik a hó, mintha csak kristálycukor volna, de annál sokkal puhább, mégis ugyanúgy olvad. Elképzelem, hogy cukor, miközben mar rég rohanunk repülünk a szánkóval, és látom ahogy az angyalok a lábukat lóbálva karistolják a semmit és bele-belerúgnak egy-egy csillámló pehelybe. Innen tudom, hogy angyalok, mert nem olvad el az aranycipőn a hó.

Nagy László versével szeretnék kellemes ünnepeket kívánni minden kedves szerzőnknek és olvasónknak!

Szeretettel, Debreceni Boglárka

Kemény Zsófi 1994-ben született, 2010 óta koncertezik Kisszínes nevű zenekarával, 2011 óta publikál verseket, 2012 óta slammel életvitelszerűen és 2014-ben írta meg az első (ifjúsági, de 16+-os karikával ellátott) regényét Én még sosem címmel (Tilos az Á kiadó).

Kemény Liliről Zilahi Anna írt.